Miniszterelnök Úr!
Sokáig gondolkodtam, nyilvánítsak-e egyáltalán véleményt az USA-t támogató cikkükkel kapcsolatban, azt ugyanis kommentálásra se érdemes elképesztő bakinak tartom.
Hogy pontosabb legyek, harakirinek. És ezt a harakirit nem csak magán követte el, hanem az országon is, azt ugyanis szerintem olyan esemény-sorozatba sodorja, ami katasztrófához vezethet.
Tömören összefoglalom a miértjeimet:
1. Külpolitikai szempontból megengedhetetlennek tartom:
- Egyrészt, hogy olyan hatalom mellett törjünk lándzsát, amelyiket nyilvánvalóan őrült vezet, hibbant, vérszomjas csapat élén; elég, ha a nukleáris fegyverek bevetésére vonatkozó, többször megismételt doktrínára utalok vagy arra, hogy a mai felderítési űrtechnikák mellett azt akarják elhitetni a világgal, hogy Irak bármi olyat, ami komoly veszélyt jelenthet, el tud rejteni és akkor még nem beszéltem arról az aljasságról, hogy ismételten, pökhendien semmibe veszik a BT intelmeit.
- Másrészt, hogy az EU kapuja előtt azokat sértjük meg, akik legfőbb támaszaink voltak a belépésünk előtt és kellene lenniük a jövőben is. Azokat, akiknek a ereje és szava Európában kimagasló jelentőségű és akik a józan mérlegelés álláspontján állnak.
- Végül, még kapun kívül olyan erőkhöz csatlakozunk, akiket a volt legfőbb gyarmattartó hatalom vezet, amelyik süllyedő nagyhatalmi hajójának megmentéséért bármire képes és akikhez csatlakozva az európai egység bomlasztásához adtuk a szavunkat, ami igen rossz jelzés a bentlévőknek, végzetes lehet a ratifikációs eljárások során.
2. Belpolitikai szempontból ugyancsak elképesztő a lépés, mert:
- Már az irakiak taszári kiképzése is jogos felháborodást váltott ki, ezt fokozni nem bölcs lépés.
- Hihetetlen vakság figyelmen kívül hagyni azt a közvéleményt, amelyik a lakosság 3/4-részének az iraki háborúval szembeni ellenérzését tükrözi.
- Hatalmas fegyvert adott az ellenzék kezébe.
Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy alaposan mérlegelni kellett volna, hogy várhatóan többségi véleményhez csatlakozik-e és milyen nagyságrendet képviselnek külön-külön is az aláírók. Az egyetlen oroszlán mellett több kismacska társa lett és besorolta az országot a "nem jelentősek" közé.
Most is Önökre szavaznék, mert a jobboldal tele volt/van őrültekkel. De ma már szigorúan csak azért, hogy rájuk nemmel szavazzak. Az Önökbe vetett bizalmam nullává zsugorodott.
Biztos vagyok benne, hogy a történelem engem fog igazolni. Ez az ország megint, mint annyiszor, a háborús erőkhöz csatlakozott: megfizetünk érte!
Szomorú üdvözlettel:
Halmos Antal
Utólagos kiegészítésem a fenti levelemhez:
Rossz álmaim voltak az éjjel. Láttam rosszul felfegyverzett, a -35 - 42 fokos hidegekre fel nem készített hős magyar vitézeket, amint az ország nagy barátja, ideológiai példaképe és társ-agresszora mellett küzdenek a világ legfőbb rossza, a bolsevizmus ellen. Eredmény: csak ott, a fronton 120.000 (vagy jóval több?) fiatal élet elvesztése, összességében pedig egymillió magyar halott. Majd láttam a vörös lobogó alatt, nagy barátunk, testvérünk, ideológiai példaképünk és az agresszióban társunk mellett bevonulni a nagyon nem lelkes fiatal magyar katonákat a testvéri, de az eléggé el nem ítélhető demokrácia irányába elfajulni akaró Csehszlovákiába, az akkor éppen aktuális rosszba. Eredmény: az amúgy is béka feneke alatti nemzetközi presztízsünk elvesztése, egy bennünk nem bízó szomszédnép meggyalázása, minden magyart leköpdöső szomszédok.
Nem volt elég?