Magyar Elektronikus Könyvtár

Tétel adatlapja
CÍMLAP
Nagy Attila
Olvasásfejlesztés, könyvtárhasználat - kritikus gondolkodás

TARTALOM, FÜLSZÖVEG, ELŐSZÓ


Tartalom

Előszó

I. Helyzetkép és előzmények

II. Célok, módszerek

  1. Könyvtárhasználat, könyvtárfejlesztés
  2. Szövetségesünk a család
  3. Az olvasásfejlesztés tantárgyközi feladat
  4. Élményközpontú tanítás, vita és kritikus gondolkodás
  5. Gyakorlati tennivalók
  6. Kapcsolódás más programokhoz

III. Helyszíneink

IV. Történések, eredmények

  1. Alsó tagozat
    1. Gödöllő, 1. osztály
    2. Tiszafüred, 2. osztály
    3. Budapesti Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános iskola (Kiss J. altb. utca)
  2. Felső tagozat
    1. Ebes, 5. osztály (Arany János Általános Iskola)
      A mérési eredményekről
    2. Vásárosnamény, Eötvös József Általános Iskola 6. c
      "Tükör által homályosan", avagy néhány adalék a kérdőívek eredményeiből
    3. Budapesti Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskola 5. osztály
  3. Középiskolák
    1. Vásárosnamény, II. Rákóczi Ferenc Gimnázium 7. osztály
    2. Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet II. intenzív tagozat (12. évfolyam, Hatvan városában)
      A számok nyelvén
    3. Babits Mihály Gimnázium (Budapest, Káposztásmegyer)
      Utoljára a számok nyelvén

Összegzésül

Summary

Felhasznált irodalom


Fülszöveg

Az 1997 szeptembere és 2000 júniusa közötti 3 tanévben az ország 6 településének (Budapest, Ebes, Gödöllő, Hatvan, Tiszafüred, Vásárosnamény) 8 iskolájában a 6-17 évesek körében kísérletet, terepvizsgálatot szerveztünk a címben jelzett célokkal. Hiszen meggyőződésünk szerint az 1989-90-es gyökeres fordulat után iskolarendszerünk egészében általánossá kell (kellene) válnia egy szemléletváltásnak, melyet talán az "alattvalók sokasága helyett öntudatos állampolgárok tömeges képzése" paradoxonnal jellemezhetnénk a legrövidebben.

Kísérleti beavatkozásaink négy alapelvre épültek: 1. Rendszeres könyvtárhasználat az iskolai feladatok megoldásához (tankönyvön kívüli ellentmondó információforrások tudatos használtatása, kiegészítő olvasmányok, kézikönyvek szócikkeitől a monográfiák kézbevételéig, illetve a számítógép jól begyakorolt működtetéséig). 2. Szövetségesünk a család. 3. Az olvasás fejlesztése tantárgyközi feladat. 4. Élményközpontú tanítás, vita és kritikus gondolkodás. A kiadott feladatok (ellentmondó források, vélekedések) eleve meghatározták a vita, az eszmecsere, majd konszenzuskeresés tudatos megszervezését, a kérdezés, a kételkedés jogát, a kritikus gondolkodás provokálását.

A kötet a célok és alapelvek rögzítése után, főként a kísérletben részt vevő pedagógusok iskolánkénti, tantárgyankénti beszámolóit, reflektív összefoglalóit, kisebb részben pedig az ellenőrző mérések számszerű adatait, azok értelmezését tartalmazza.


Előszó

Csaknem három évtizede, hogy olvasáskutatással foglalkozva, felmérések, cikkek, konferenciák, írt, szerkesztett könyvek sora, sok éves főiskolai és egyetemi oktatói munka után, 1997 szeptemberétől - a Soros Alapítvány anyagi támogatásának köszönhetően - a közvetlen iskolai gyakorlatba próbáltuk átültetni mindazt, amit az olvasásfejlesztés témájáról eddig alapvető elvi és gyakorlati megfontolásnak, módszernek tudtunk. Kísérletet tettünk az elmélet és a gyakorlat közvetlen, 3 éven át tartó kapcsolatának megteremtésére. Lássuk végre, hogyan vizsgáznak a hétköznapi, falusi, kisvárosi iskolák osztálytermeiben azok az elméleti közelítésmódok és módszertani fogások, eljárások, amelyeket konferenciákon, publikációkban, szakmai eszmecserékben több, kevesebb egyetértéssel elfogadtunk!

Kiindulásként csak az alapvető célokat, elveket, módszereket fogalmaztuk meg s azok írásbeli változatát a kísérleti folyamatra vállalkozó pedagógusokkal, könyvtárostanárokkal megvitattuk, de a kivitelezés részleteit rájuk bíztuk. Együttgondolkodó munkatársakat s nem szófogadó beosztottakat kerestünk s találtunk a velünk szövetkező kollégákban. Köszönet ötleteikért, megjegyzéseikért s főként a három éven át kitartó hűségükért, tettre kész, egymástól is tanulni kívánó beállítódásukért! (A kötetben csaknem mindenkitől idézek néhány bekezdést, ezért itt most eltekintek az ábécébe rendezett teljes névsor - 45 fő - bemutatásáról.) Természetesen hálával tartozom azoknak is, akik valamilyen ok miatt (3 gyermek született az induló csapatban 1997 és 2000 között) nem tudtak végig munkatársaink maradni. Külön főhajtással, megrendülten emlékezünk egy fiatalon, végleg eltávozott, tehetséges kolleginára.

Kötetünk sajátos műfajt képvisel. A megszokottnál nagyobb teret adtunk a kísérletben részt vevő pedagógusok (olykor szubjektív hangvételű) beszámolóinak, hogy a lehető legpontosabban érzékeltessük az adott iskola, az osztály, (a tantestület) légkörét, a történések sorát, jellegét s egyúttal elkerülhessük a program vezetőjének, a könyv összeállítójának kivédhetetlenül működő, a saját látásmódját dominánsan érvényesítő fogalmazását. Természetesen ezzel együtt az olvashatóság megkönnyítése érdekében a szerkesztés során az eredeti beszámolókat jelentős mértékben rövidítenünk kellett. A fentiek miatt, a stiláris sokszínűség okán már most kérjük érdeklődő olvasóink megértő türelmét.

S amint azt már a címlap verzóján, illetve a bevezető első mondatában is nyilvánvalóvá tettük, sem a kísérlet, sem a kapcsolódó konferenciák, sem az eljárásokat, módszereket, eredményeket és reflexiókat tartalmazó kötet nem születhetett volna meg a Soros Alapítvány illetékes kuratóriuma megértő, nagylelkű anyagi támogatása nélkül. A kísérletben részt vevő diákok és pedagógusok nevében mond ismételten köszönetet a program kezdeményezője, a kötet szerkesztője.

Budán, 2000 novemberében

Nagy Attila

×