CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Első könyv
1. Előszó
2. Gósen és Jákób
3. Királyok lábnyomai
4. Hikszoszok
5. Já és a többiek
6. Királyt keresünk
7. A vizilovak talpai alatt
8. Efraim csontjai a pusztában
9. Pásztorbotot, korbácsot tartok...
10. Bánya
11. Téglavetők
12. A kis hercegnő
13. Szinuhe, ha sikerülne!
14. Nebmaare megretten
15. A vének tépni kezdték szakállukat
16. "Terád gondolok, szerelmem"
17. Bizonyára héber fiú ez!
18. "Egy fiút szültem, kettőt adott isten"
19. Amram
20. A sólyom leszáll a fészekbe
21. Amenhotep
22. A gyermek fejére teszi a tiarát
23. Haldokló öregember ágyánál
24. A sólyom visszaszáll a napba
25. Amram megáldja Mószét
26. A tudományok birodalma
27. A csillagok a lélekben ragyognak
28. Testvérbarátok
29. Nefertiti
30. A nap gyermekei
31. A beavatás
32. Az ember célja, hogy fénnyé váljék
33. "Szolgátok vagyok, s mindenki szolgája"
Második könyv
1. A látóhatár városa
2. A saábai hadjárat
3. Ostrom irgalmatlanul
4. Aton oltára körül
5. A jó Szinuhe részeg
6. Menj, és uralkodj Gósenben
7. A szolgaság útján
8. Uszirszafi Gósenben
9. Ki kell menekülni
10. Te leszel a szabadító
11. Mósze föllépett a lépcsőkön
12. Az alkirály
13. Szetamon meg Eye tervei
14. Hazug urak, gyalázatos asszonyok
15. Nincs semmi hit
16. "Héber vagy félhéber fattyú"
17. Maror meg Selomith
18. A halott egyiptomi a fűben hevert
19. A révész gondolkodott
20. Midian, azaz Mitanni
21. Ugariti csillagok
22. Fehér szamáron Jethróhoz
23. A különös bot
24. Éragiza isten hegye
25. Jethro leányai a kútnál
26. Jethro megcsókolja Uszirszafit
27. "Szeretném veled eltörni a korsót"
28. Hála legyen a név viselőinek!
29. Mósze úgy érezte, gyökeret vert
30. A sólyom a napba szállt
31. A lélek nyugtalan
32. Eheje, áser, eheje!
33. A király szolgaságából az isten szabadságába
Harmadik könyv
1. Meribat Kades
2. Hobab és Ja-Hevah
3. Két király, hét csapás
4. A nép istené
5. Hajnalban Egyiptom földjén
6. Uszirszafi híre Gósenben
7. Bölcsesség és rémület
8. Övezzük föl magunkat
9. A kos meg a mérleg értelme
10. Ahogy az ember viselkedik, úgy viselkedik isten is
11. Elbocsátlak titeket!
12. A közös szent tűz
13. Lovak, harcikocsik a sástengerben
14. A számok értelme
15. A nép áldozni akar
16. Kígyók földje
17. Egyiptomba nincs többé út
18. A nyakék lánc is
19. Szináj, rólad hirdetem ki a törvényt
20. Én vagyok Jahveh!
21. A hetedik égben
22. A zafírtáblákv
23. Most csak gránittáblán olvashatjátok
24. Király vagy főpap lehetett volna
25. Az örökkévaló jelenléte
26. A törvény magyarázata
27. Cippora
28. Félelmes világ
29. A Mester
30. Mósze már nem a miénk
31. Ok nélkül sírtok, majd sírtok okkal
32. Hazudtunk! Hazudtunk!
33. Az ember nem méltó az égi birodalomra, ha nem akarja megvalósítani a földön
34. Öltözz atyád ruháiba
35. Az árnyék árnyéka lehajol
Búcsúszó
Fülszöveg
"Olyan volt Mószé - írja Mózesről, Az égő csipkebokor hőséről Kodolányi János -, mintha egy másik, idegen, igen-igen magasan levő világból szállt volna a földre. Magános, nyugodt, nyájas, de szigorú. Szemében lenyűgöző erő ragyogott, mintha a messzibe tekintett s mégis meglátott volna mindent. Sőt, jobban meglátott, mint azok a szemek, amelyek a körülöttünk levő világot fürkészik. Mintha láthatatlan, ám annál érzehetőbb burok vette volna körül, vonzó és taszító egyszerre. A tiszta, gyermeki lelkekben a rajongó szeretet érzéseit lobbantotta lángra, a bölcs, tapasztalt férfiakban hódolatot ébresztett, az irigyeket, gyűlölködőket, törtetőket, kapzsikat, a nyegléket, a tudatlanokat megfélemlítette. A rajongók meghajoltak előtte, lába elé akartak borulni, kezüket a ruhája után nyújtották, mások meg visszahőköltek, elkotródtak, mintegy fölhíva magukra a hatalmas úr figyelmét." Mi tette Mószét - vizsgálja Kodolányi János - a történelem egyik legérdekesebb alakjává, hogyan lett népe vezérévé, és miért jutott odáig, hogy az általa teremtett és fölemelet nép megkövezze? Roppant méretű, eleven színű és mozgású freskón ábrázolja az író, és hozza az olvasó közelébe ezt a különös, homályba vesző kort, ismertet meg a Kelet emberinek szokásaival, jellemével, babonáival és életbölcsességeivel. Mítosz és történelem, tudomány és írói látás párosult ebben a műben, amelynek középpontjában az ember, az emberi társadalom fejlődése áll.