CÍMLAP
|
Jogelméleti és politikaelméleti tanulmányok TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Jogelmélet
Szintetikus jogfelfogás és a jogállamiság érvényességtartománya
A jog varázslat alóli felszabadulása - Max Weber jogfejlődési magyarázata
Mag és héj: H.L.A. Hart jogkoncepciója Akik nyomot hagytak a 20. századon
Jogelméleti, alkotmányjogi és jogszociológiai alkotmányosság jelentések és alkotmányértelmezés
Lehetséges-e jogimmanens mérce felállítása az alkotmánybíráskodás megítéléséhez?
A szociális jogállam követelményeinek helyzete alkotmányos berendezkedésünkben: múlt, jelen és jövő?
Alkotmánybíráskodásunk mérlege: 1990-1999 Tények, politológiai és alkotmányjogi értékelések
Politikaelmélet
Tendenciák Magyarországon a parlamentáris jogállam kialakulásától 1996 végéig
Elvesztett kormányhatalom - megtartott törzsválasztók
A polgári nemzetállamon innen és túl
Mérlegen a XX. század
A kormányzás terjedelmének és funkcióinak alakulása az éjjeliőr állam, a keynesiánus jóléti állam és a jelenkori dezetatizáció államának esetében
Vázlat a közbiztonság három dimenziójáról: világrendszer - nemzetállami szint és lokalitás
Appendix - esztétikai kóborlások
Madame Bovary harca a nembeliségért. Egy asszony útkeresése - viszonyainak dinamikája tükrében.
A humánumtól el nem idegeníthető szépség, az otthonosság létélményének neo-realista festője - Ridovics Péter
K. állattörténetei K. szerint
Előszó (részlet)
A tovatűnő idő sodrásában épphogy észrevettem, hogy már több mint fél évtized telt el azóta, hogy "Az út maga a cél. Társadalomelméleti tanulmányok" (MTA PTI, 1995.) című kötetem megjelent. Mivel szellemi termelésem ilyen időintervallumban jelentős mennyiséget szokott kitenni, ezért fogant meg e kötet gondolata. A felismerést tett követte, s örömömre szolgál, hogy az ELTE-SZIF Oktatási Intézet sorozatát - valóban a minőség szempontjai szerint válogatott - tanulmányaimmal gazdagíthatom. Most is társadalomelméleti és némely egyéb - filozófiai és művészetkritikai - kérdésekről lesz szó, s most is intézeti kutatói (MTA Politikai Tudományok Intézete) és egyetemi oktatói munkám közös motiváltsága vezetett e kötet problémáinak tanulmányozásához, mert szerencsémre az egyéni érdeklődés, a munka és a hivatás jórészt változatlanul egybeesik törekvéseimben.
[...]
Tanulmánykötetem közreadása nemcsak azért okoz örömet, mert első közléseket is tartalmaz. Hanem azért is, mert a kis példányszámú, nehezen hozzáférhető, szakjellegű orgánumokban történt publikálás után most sok tanulmányom együtt s eredeti intencióimnak megfelelően jelenik meg. Tehát a más szellemi tulajdonával túlságosan is nagyvonalúan bánó, illegitim szerkesztői beavatkozások nélkül, melyek torzítják - esetenként szándékosan is manipulálják - szellemi életünket. A kötet egységes szerkezete nemcsak tudományos érdeklődésem témáinak egybefoglalása következtében, hanem a témák közötti világos átutalások, kapcsolatok megteremthetősége miatt is előnyösnek tűnik.
Végül még egy észrevétel arról, hogy miért - a nem teljesen magától értetődő - művészetkritikai fejezet. Ennek igen egyszerű a magyarázata. Filozófiai vonzalmaim nem csak a tudományt érintik, kiterjednek művészeti és esztétikai kérdésekre. Ezért született meg a "Kafkológia"-ról, illetve egy neorealista művész festészetéről írott tanulmány. Az esztétikum sajátosságán belül pedig régóta foglalkoztat a természeti és a művészeti széppel szemben a női szépség természetének különössége. Valószínűleg ennek felmutatása az érzéki megjelenés társadalmi-történelmi oldalának, benne a nemek közötti viszonynak a prizmáján keresztül lehetséges. Itt a feladat a női szépség társadalomelmélete felé történő előrenyomulás. A nagy Flaubert regény elemzése pedig e probléma esettanulmányaként született meg.