CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
Összefoglalás
Számítógép a háztartásokban
Az otthoni számítógép terjedése
A hozzáférés társadalmi meghatározói
Vásárlási szándékok
Mobiltelefon-hozzáférés és -használat
A mobiltelefonok használata
A lakosság vezetékestelefon-ellátottsága
Egyéb IKT- és multimédia eszközök
Otthoni internet-hozzáférés
Az otthoni hozzáférés típusa és költségei
Számítógép-használat
Penetráció, terjedés
A számítógép-használat helyszínei és a számítógépes tevékenységek
Számítógép-használati kompetenciák
Internethasználat
Digitális megosztottság a magyar társadalomban
Tapasztalat és kompetencia
Az internethasználat színterei
Internethasználati formák és funkciók
Nem internetezők: miért nem használják?
Az internet a felhasználói vélemények tükrében
Jobbá lesz-e a világ?
Az internettel kapcsolatos vélemények
A használók elégedettsége
Az internet és más médiumok
Munkahelyi internethasználat, távmunka
Elektronikus levelezés, vélemények az e-mail használatáról
Kéretlen reklámlevelek
Elektronikus kereskedelem fogyasztói szemszögből
Biztonság és internethasználat
Kockázatok
Óvintézkedések
Internethasználat és társas kapcsolatok
Család és az otthoni internethasználat
A nemzetközi World Internet Project
A magyarországi kutatás módszertana
A kutatást lebonyolító intézetek bemutatása
Bevezetés
Ismét eltelt egy év a magyar internet-világ fejlődésében. 2004 a szélessáv előretörésétől volt hangos, látványos ugrás következett be az internethasználat minőségét igen jótékonyan befolyásoló technológiák (és ide bizony értsük csak bele a Wi-fi-t is) hazai előretörésében. S bár a szokásos látogatási rekordokat idén is felmutathatjuk (soha annyian nem a Weben, mint az Olimpia ideje alatt...), sőt az utolsó negyedévnek az online reklámköltések emelkedését ígérő hírei nyomán újra bizakodni látjuk a hálózati tartalomgyártás magyar iparosait, mégis nehéz volna megmondani, hogy a magyar társadalom számára minek az éve volt 2004. Áttörésként kell-e értelmeznünk a fejleményeket, vagy az online lavinaomlást megelőző észrevehetetlen szerkezeti mozgásokat keressük inkább? No és vajon alakult-e valamilyen irányba az internetről alkotott kép, megváltozott-e a hálózaton végzett tevékenységek belső összetétele és hatásfoka, tapasztalunk- e eltolódásokat a városi és falusi internetezők megszokott arányaiban? Vannak-e új, izgalmas, elemzésre kívánkozó jelenségek?
A World Internet Project (WIP) negyedik magyarországi adatfelvételének gyorsjelentését tartja kezében az olvasó. Annak a kutatásnak a legfrissebb eredményeit, amely egyre kiforrottabb módszerekkel igyekszik figyelemmel követni a mélyszerkezeti változásokat: az internet elterjedésének illetve kultúrájának alapvető hazai sajátosságait.
A WIP-et négy lényegi sajátossága különbözteti meg az internettel foglakozó számos más kutatástól. Elsőként az, hogy elsősorban az internet terjedésnek társadalmi hatásait helyezi a kutatás fókuszába. Így amellett hogy az eddigi kutatásokhoz hasonlóan az elterjedés és a növekedés szintjének feltárása is a célok közt szerepel, a WIP-program attitűd-, érték- és viselkedésváltozók beemelésével, a használat és annak hatásainak mélyebb értelmezésére törekszik. További fontos sajátosság, hogy kutatásunk a használók mellett a nem használókra is kiterjeszti érdeklődési körét. Ily módon lehetővé válik a használók és nem használók csoportja közti átjárások, a változások dinamikájának vizsgálata, továbbá a két csoport vélekedéseinek és attitűdjeinek széles körű összehasonlítása, amin keresztül fény derülhet arra, hogy mik lehetnek a "távolmaradás" okai. Egyedülálló a WIP továbbá abban, hogy longitudinális vizsgálatot végez, ami lehetőséget ad arra, hogy egy pillanatkép megragadása helyett folyamatosan nyomon kövessük a területtel kapcsolatos jelenségek változásait, trendeket mutassunk be, folyamatokat követhessünk nyomon. Természetesen nem szabad elfelejtenünk a negyedik, és talán legfontosabb, jellegzetességet, miszerint a kutatás nemzetközi összehasonlító jellegű. Így a világhálóhoz kötődő társadalmi változásokról különböző országok és régiók esetében is képet nyerünk.