CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
BevezetésAz általános gazdaságpszichológia alapjai
A homo oeconomicus szükségletei
A kognitivista pszichológia
A szociálpszichológia
A pszichoanalízis
Kétféle logika a gazdaságpszichológia örökségében
Szervezeti szabályozás mellett
A specifikusan emberi alapszükséglet (SEASz)
A szociális identitás feldolgozásának állati előzményei
A szociális identitás feldolgozásának emberi sajátszerűségei
A szociális kategorizáció paradoxonjai
Identifikáció és diszpozíció
A gazdasági tevékenység identifikációja
A kiválasztottság gazdaságpszichológiája
A munka: eszköz vagy kielégülés?
A munkanélküliség gazdaságpszichológiája
Melyikre legyen szükség
A bevásárlás
Áruféleség - árucikk - márka
Az igényjogosultság érvényesítése
A második modernizáció
Információgazdálkodás
Ahol az öreg hölgy meglátogatott szeretőjének paradigmája érvényesül
Az emberi tőkével való gazdálkodás három meghatározó kérdése
Az emberi feldolgozóipar embertelensége
Egy furcsa iparcikk: a viszony
A demokratikus centralizmus
A nómenklatúra
Identitásalakítás a bolsevik típusú társadalmi struktúrában
Marxtól MatrJóskához
Bolsevik típusú önfegyelem és a tökéletes monopólium absztrakciója
Az összeomlás gazdasági oka
Bevezetés (részlet)
Igaz-e, hogy úgy dolgozunk, ahogyan megfizetnek bennünket, amint erre Puskás Öcsi szállóigévé lett mondása figyelmeztet: "Nagy pénz: nagy foci; kis pénz: kis foci"? S jogos-e Tom Sawyer várakozása, hogy pajtásai majd fizetni fognak, amiért átengedi nekik annak élvezetét, amivel éppen foglalkozik?
Meglehet, csakhogy Tom Sawyer éppen kerítést meszel, ami eredetileg munka lenne, az ő számára meg éppenséggel kényszermunka: tudjuk, hogy Polly néni büntetésül rótta rá egy strandolásra csábító nyári szombat délután. Puskás Öcsi pedig futballozik, ami eredetileg szórakozás volna, hát még egy olyan csapattal, mint az övé volt. Árucserében persze azt illeti a pénz, aki szolgáltatja az árut, s az köteles fizetni, aki annak a hasznát élvezi. Ez érvényes kell, hogy legyen olyankor is, amikor az áru nem valamilyen termék, hanem maga a tevékenység: munkánkért pénzt kapunk - szórakozásunkért pénzt fizetünk.
Könyvem azokról a pszichológiai viszonyokról szól, amelyek az ilyen és ehhez hasonló gazdasági összefüggéseket akár a visszájukra is fordíthatják. Például az embert nemcsak arra vehetik rá, hogy szórakozásért pénzt fogadjon el, hanem arra is, hogy a maga által végzett munkáért még ő fizessen. Azután pedig elérhetik a Tom Sawyer-effektust: hogy a kerítésmeszelést, amiért úgy fizettünk, mintha szórakozás lenne, szórakozásnak is érezzük; vagy a Puskás Öcsi-effektust: hogy a foci, amiért fizetést kapunk, mint a munkáért, munkává is váljék a számunkra...