CÍMLAP
Kultúra, 1989-2006
Magyarok Szlovákiában 3.
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó (Csanda Gábor-Tóth Károly)
Irodalom
1. Az irodalmi élet alakulása és intézményi feltételei (Csanda Gábor)
1.1. Előzmények
1.2. Az irodalmi élet feltételei
1.3. Az irodalom alakulása
1.4. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága
1.5. A Sambucus Irodalom tudományi Társaság
1.6. Irodalmi díjak
1.7. Könyvkiadás, folyóiratok, sajtó
1.8. Függelék
1.8.1. Madách Imre-díjjal kitüntetettek
1.8.2. Forbáth Imre-díjban részesültek
2. Hagyománytörténés. A kortárs magyar líraparadigmái (H. Nagy Péter)
2.1. Kánonképződés
2.2. Kánonváltozat
2.3. Kánonalakítás
2.4. Kánonmódosítás
3. A kizökkent idő tapasztalata. A szlovákiai magyar próza (Dusík Anikó)
3.1. A differenciálódás folyamata
4. Műfordítás-irodalom (Polgár Anikó)
4.1. Kiindulási pontok
4.2. Előzmények
4.3. Az 1989 utáni paradigmaváltás
5. Meseleltár kérdőjelekkel (Kocur László)
5.1. Leltárelőzetesv 5.2. Mesekönyvek
5.3. Zárszó helyett
6. Irodalomtudomány és irodalomkritika (Csanda Gábor)
6.1 Az irodalom recepciója, a recepció irodalma
6.2. "Küszöb" és "határ", viszonyítási pontok
6.3. Hagyomány az irodalomtörténésben
6.4. Irodalomtörténés a hagyományban
6.5. Felfüggesztett hatástörténés
6.6. Diszciplínák mentén
6.7. Az irodalomtudomány határhelyzetekben
Kortárs és jelenkori magyar képzőművészek (Hushegyi Gábor)
1. A magyar kultúra két alternatívája Szlovákiában
2. A "kisebbségi művészet" és a "(cseh)szlovákiai magyar művészet" fogalmának értelmezési alternatívái és a "kisebbségi művészeti" értékelésének stratégiái
2.1. Mítosz és szociológiai szempontok - a jelenlét művészete
2.2. Műértelmezési stratégiák - a posztmodern adta lehetőségek
3. Két művészeti stratégia érvényesülése az elmúlt másfél évtizedben
3.1. Az országos és nemzetközi kortárs művészeti közbeszéd részesei
3.2. Új kortárs művészeti nemzedék
3.3. A rendszerváltozás után az új mainstreamhez csatlakozó művészek
3.4. Intézmények és a kortárs magyarművészek
3.5. A kortárs művészet fogadtatása
4. A jelenkori és kortárs művészeti polaritás mezsgyéje
5. A jelenkori művészeti közbeszéd
6. Emlékműszobrászat - új hivatalos művészet?
6.1. A "málenkij robot" áldozatainak emlékművei
6.2. Közterekre visszatérő szobrok
6.3. Köztéritipológia
6.4. Európa Udvar, Rév-Komárom
7. Befejezés
Színházak - színházi élet (Hizsnyan Géza)
1. Előzmények
2. Az állami színházak 1989 után
3. Egyéb színházi kezdeményezések
4. Jókai Napok 1989-2006. Generációváltás küszöbén (Dömötör Varga Emese)
Zenei élet (Duka-Zólyomi Emese)
1. Intézmények
1.1. Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága (SZMZT)
1.2. Liszt Ferenc Társaság (1986-1990 - Liszt Ferenc Klub)
2. A szlovákiai magyar énekkarok útja 1989-től napjainkig
3. Az 1989-2005 között alakult kórusok
3.1. Gyermek- és ifjúsági kórusok
3.2. Felnőttkórusok
4. Fesztiválok
5. Zenei Napok
6. Operett
7. Hivatásos együttesek, zeneszerzők, előadóművészek, zenetörténészek
7.1. Ifjú Szivek énekkara - Gaudium
7.2. Gaudium
7.3. Zeneszerzők, előadóművészek, zenetörténészek
7.4. Zeneszerzők
7.5. Előadóművészek
7.6. A szlovákiai magyar (szlovák) zeneélet aktív képviselői
8. Könnyűzene (Puha József)
8.1. Magyarország hatása
8.2. Különbségek magyar és magyar zenész között
8.3. A mi zenészeink
8.4. Szlovákiai magyar amatőr zenekarok
A tudományos intézményrendszer, a tudományos élet és irodalom (Liszka József)
1. Előzmények
2. Tudományos szervezetek, intézmények a rendszerváltástól napjainkig
3. Az eredmények közzététele, publikációs lehetőségek
4. Problémák, távlatok
6 Tartalom
Levéltárak (Novák Veronika)
1. Leltár a levéltárakról
2. Elmaradt a fejlesztés
3. Személyi feltételek
4. Megoldásra váró feladatok
Muzeológia (Danter Izabella)
1. Általános helyzetkép
2. Szlovákiai magyar muzeológia?
3. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma
4. Járási múzeumok
5. Szakmai fórumok
Könyvtárak (Végh László)
1. Általános helyzetkép
2. Bibliotheca Hungarica
3. Regionális könyvtárak
Színpadi folklór (Nagy Myrtil)
1. A szlovákiai magyar színpadi folklór megjelenítése - népzene, népdal és néptánc
1.1. Az 1989-től 1995-ig tartó időszak
1.2. Az 1995-től napjainkig tartó időszak
2. A színpadi folklór jelenlegi helyzete
2.1. Szakmai háttérintézmények
2.2. Felnőtt néptánc együttesek
2.3. További kiemelkedő néptánc együttesek
2.3. Gyermek és ifjúsági néptánc együttesek
2.4. Népdalkörök, hagyományőrzőcsoportok
2.5. Zenekarok és szólisták
2.6. Fesztiválok, versenyek és egyéb bemutatkozási lehetőségek
2.7. Szakmai képzések
3. A színpadi folklórmozgalom jövője és lehetőségei
4. Összegzés
Az egyházak szerepe a kulturális értékek ápolásában
1. A református egyház (A. Kis Béla)
1.1. Bevezetés
1.2. Református kulturális élet a rendszerváltás után
1.3. Zárszó
2. A katolikus egyház (Zsidó János)
2.1. Bevezetés
2.2. Katolikus kulturális élet a rendszerváltás után
2.3. Zárszó
A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásának néhány szelete a szociológiai felmérések tükrében (Lampl Zsuzsanna)
1. Médiapreferenciák
1.1. Médiapreferenciák a kilencvenes években
1.2. Médiapreferenciák a 21. század elején
2. Műsorpreferenciák és műsorfogyasztói orientációk
3. A szlovákiai magyar fiatalok média- és műsorpreferenciái
3.1. Elektronikusmédia
3.2. Sajtó
A kulturális intézmény rendszer
1. Szlovákiai magyar kulturális intézmények? (Tóth Károly)
1.1. A szlovákiai magyar kulturális intézményrendszer értelmezése
1.2. A civil szektor fejlődése Szlovákiában
1.3. Rövid történeti áttekintés
1.4. Az 1989 előtti magyar polgári kezdeményezések
1.5. A rendszerváltás szervezetei és azok jellemzői
1.6. A szlovákiai magyar intézményrendszer a számok tükrében
1.7. A szlovákiai magyar szervezetek tipológiája
2. A kulturális intézményrendszer forrásai és finanszírozása (Nagy Myrtil - Tóth Károly)
2.1. Belsőerőforrások - önkéntes munka
2.2. Állami támogatások
2.3. Hazai források
2.4. Magyarországi források
2.5. Külföldi források
2.6. Tanulságok
3. A kulturális támogatások átalakításának lehetséges formái (Tóth Károly)
3.1. Közalapítványok, alapok
3.2. Intézményi támogatás - stabilizációs keret
3.3. Regranting (újraelosztó) keret
3.4. Országos és központi rendezvények
3.5. Objektivizált döntéshozatal
3.6. Az intézményrendszer megerősítése - ingatlan és tartalékalap
A szlovákiai magyarság nyelvi helyzete (Szabómihály Gizella)
1. Bevezetés
2. Elméleti és módszertani alapvetések
3. A szlovákiaimagyarnyelvhasználatotbefolyásolótársadalmikörnyezetjellemzői
3.1. Demográfiai és szociális helyzet
3.2. A (cseh)szlovákiai politikai helyzet változása
3.3. A nemzetközi környezet változása, a nemzetközi szervezetek és Magyarország szerepe
4. A Szlovákiában honos nyelvek státusának szabályozása 1989 után
4.1. A nyelvhasználat törvényi szabályozása
4.2. A szlovák nyelvpolitika jellemzői
4.3. A szlovákiai kisebbségi nyelvi jogok a nemzetközi "standardok" tükrében
5. A magyar nyelvhasználat a nyilvános színtereken
5.1. A szlovákiai magyar sajtó, rádió és televízió
5.2. Közigazgatás
5.3. Gazdaság
5.4. A dél-szlovákiai "nyelvi tájkép"
6. A nyelvi norma és a nyelvi menedzselés a szlovákiai magyarság körében
7. Összefoglalás
Felhasznált irodalom
Személynévmutató
Intézménymutató
Helynévmutató
A kötet szerzői
Előszó
Amikor a Magyarok Szlovákiában című könyvsorozatunk első kötete, az Összefoglaló jelentés (1989-2004) megjelent, csak néhányan gondoltuk, hogy sikerkönyv lesz belőle. Azóta már második kiadásban is megjelent, és sikerült megjelentetnünk az adott időszak dokumentumait és kronológiáját is tartalmazó második kötetet.
A két kötet előkészítse során derült ki, hogy az elmúlt másfél évtizedről sokkal többet tudunk, Mint azt az első kötet terjedelmi keretei "megengedtek" a szerkesztők (Fazekas József és Huncík Péter) számára. Ezért döntöttünk úgy, hogy a könyvsorozatot további monografikus igényű kötetekkel folytatjuk.
A szlovákiai magyar kultúra az elmúlt másfél évtizedben nagy változáson ment keresztül. Újjá alakult az intézményrendszer, megváltozott a kultúráról alkotott hagyományos felfogás, új kiadók alakultak, alapvetően más finanszírozási rendszer jött létre. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, töretlen volt az a munka, melyet a kultúra szervezői és művelői végeztek.
A sorozat harmadik kötete az irodalom, a könyvkiadás, a színházak és múzeumok, a könyvtárak, A tudományos élet, a művészet, a zenei élet, a színpadi folklór és az öntevékeny művészeti Mozgalom elmúlt több mint másfél évtizedes fejlődését rögzíti, kitérve a nyelv fejlődésére és az egyházak szerepvállalására a kultúra ápolásában.
Mivel a kultúra egyes területei nagyon sokszínűek, és egymással összefüggnek, nehéz volt pontos határvonalat vonni közöttük. Az olvasók elnézését kérjük, ha az egyes területek több tanulmányban is felbukkannak. A szerkesztők szándéka az volt, hogy a kötet a maga dinamizmusában rögzítse a kultúra fejlődését, és minél több szempontból vizsgálja, értelmezze és elemezze azt.
A monográfia átfogó, a kultúra legfontosabb területeit bemutatni szándékozó igénye óhatatlanul annak látszatát is keltheti, hogy a kötet a maga keretei közt a kultúra és a művelődés tizenöt éves alakulásának kimerítő és mindenre kiterjedő összefoglalója kíván lenni, mégpedig a szükséges mértékben a kijelölt időszak elé és mögé is figyelve. Természetesen ez a cél lebegett a leginkább az érdekeltek, azaz a szerzők és a szerkesztők szeme előtt. Ugyanakkor az érintettek kezdettől fogva tisztában voltak lehetőségeik, ismereteik s végső soron céljaik korlátozottságával. A monográfia így korántsem tekinti magát cáfolhatatlan sarktételek tárának, avagy mélységében, szélességében és főként tárgya megközelítési irányaiban újra nem gondolható tótumfaktumnak. Ellenkezőleg. Olyan számbavétel, amely kétségtelen eredményeivel és esetleges hiányaival is főként önmaga - a szakma és a tágabb olvasóközönség felőli - továbbgondolásában és továbbírásában érdekelt.