CÍMLAP
Oktatásügy, 1989-2006
Magyarok Szlovákiában 4.
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó (László Béla - A. Szabó László - Tóth Károly)
A szlovákiai nemzetiségi oktatás jelenlegi helyzete (A. Szabó László)
1. A kisebbségi oktatás törvényes keretei
2. A szlovákiai kisebbségek oktatási intézményei
3. A szlovákiai oktatási rendszer szerkezete
3.1. Alapiskola
3.2. Középiskola
3.4. Gimnázium
3.5. Szakközépiskola
3.6. Szakmunkásképző
3.7. Tanonciskola
3.8. Speciális iskola
4. Egyéb oktatási intézmények
4.1. Óvoda
4.2. Nevelési tanácsadó intézmények
5. Felsőoktatás
6. Továbbképzés
Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén (Dolník Erzsébet)
1. Visszatekintés(Csicsay Alajos - Dolník Erzsébet)
1.1. Iskolarendszerek, törvényalkotás az első Csehszlovák Köztársaság megalakulásától az 1989-es rendszerváltásig
1.2. Iskolatörvény
1.3. Az ideiglenes és helyettesítő állami középiskolai tanárok fizetéséről szóló Tt. 275/1919. sz. törvény (a Tt. 541/1919. sz. törvénymódosítása) - 1919. április 1.
1.4. A tanítók át helyezésének lehetősége
1.5. Miniszteri rendelet (1920)
1.6. Kisiskola törvény (1922)
1.7. Polgári iskolák
1.8. A tanítók fizetése és az iskolatanácsok létrehozása
1.9. Magyar iskolák a Tiso-féle Szlovákiában
1.10. A kassai kormányprogram következményei
2. A magyar iskolák újraszervezése 1948 után
2.1. A magyar alap- és középiskolák létrehozása
2.2. Magyar pedagógushiány
3. Az oktatásügyre vonatkozó törvények 1989 után
3.1. A rendszerváltás éve
3.2. Alkotmányos jogok
3.2.1. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya
4. Az iskolai önkormányzatiság kialakulása
4.1. Az oktatásügyi államigazgatásról szóló Tt. 542/1990. sz. törvény
4.2. A Tt. 542/1990. sz. törvénymódosításának következményei
4.3. A Tt. 301/1999. sz. törvény az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolai önkormányzatokról
4.4. A Tt. 416/2001. sz. törvényének az iskolai önkormányzatokra vonatkozó rendelkezése
4.5. A Tt. 334/2002. sz. törvény következményei
5. A hatáskörök átruházása a községekre és az önkormányzati kerületekre
5.1. A Tt. 416/2001. sz. törvény a hatáskörök átruházásáról
5.2. Az államigazgatást biztosító intézmények
6. A magyar iskolahálózat szétrombolására tett kísérlet a Mečiar-kormányzat idején
6.1. Az egyes tantárgyak alternatív (valójában szlovák nyelven történő) oktatásának koncepciója az ún. nemzetiségileg vegyes területek iskoláiban
6.2. Az SZMPSZ reakciója
6.3. A kétnyelvű (ún. alternatív) oktatás koncepciója
6.4. A kétnyelvű oktatás bevezetése elfogadhatatlan a szlovákiai magyar iskolákban
6.4.1. Ellenérvek
6.4.2. Kétnyelvű nevelés az óvodában
6.4.3. Kétnyelvű oktatás az alap- és középiskolákban
7. Jogsértő intézkedések a harmadik Mečiar-kormány idején
7.1. Az oktatási minisztérium magyarellenes lépései
8. A közoktatási törvény
9. A második Dzurinda-kormányzat fontos oktatásügyi jogszabályai
9.1. Az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolai önkormányzatról szóló Tt. 596/2003. sz. törvény
9.2. Az alap- és középiskolák, valamint az oktatási intézmények finanszírozásáról szóló Tt. 597/2003. sz. törvény
10. Egyházi iskolák Szlovákiában
10.1. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának Tt. 536/1990. sz. rendelete (1990. október 30.) az egyházi iskolák létrehozásáról és működéséről
10.2. Az egyházi oktatási intézmények finanszírozása
10.3. A Szlovák Köztársaság és a szlovákiai regisztrált egyházak közti szerződés
11. Felsőoktatás
A kisebbségi oktatást irányító és kiszolgáló hivatalok, intézmények (Csicsay Alajos)
Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében (László Béla)
1. A szlovákiai magyar oktatásügy áttekintése 1918-tól a rendszerváltásig
1.1. A szlovákiai magyar iskolarendszer kialakulása az első világháború után
1.2. Magyar iskolák az első Szlovák Köztársaságban
1.3. A magyar nyelvű iskolai oktatás visszaállítása és fejlődésének áttekintése a rendszerváltásig
2. A rendszerváltás utáni szlovákiai magyaroktatásügy
2.1. Nemzetiségi oktatáspolitika és anyanyelvi oktatás
2.2. A rendszerváltás utáni szlovákiai magyar oktatásügy helyzete
3. A szlovákiai magyar felsőoktatás
3.1. Bevezetés
3.2. Az egyetemi autonómia kialakulása
3.3. Felsőoktatás az európai integráció küszöbén
3.4. Magyar nemzetiségű hallgatók a szlovákiai felsőoktatásban
3.5. A magyar nyelvű felsőoktatás és felsőoktatási intézményeinek kialakulása
3.6. A szlovákiai magyarság műveltségi szintjéről
A szlovákiai magyar pedagógusképzés és felsőoktatási intézmények
1. Magyar tanítóképzés az első Csehszlovák Köztársaságban (László Béla)
2. Magyar pedagógus képzés Csehszlovákiában 1945 után (László Béla)
2.1. Történeti előzmények
2.2. A nyitrai magyar tanító- és tanárképzés
3. A rendszerváltás utáni nyitrai magyar pedagógusképzés (László Béla)
3.1. A rendszerváltástól a karalapításáig
3.2. Egyetem- és karalapítási kezdeményezések
3.3. A Közép-európai Tanulmányok Karának létrehozása
3.4. A Közép-európai Tanulmányok Karának küldetése és szakmai, tudományos környezete
3.5. A hallgatók és tanárok számának alakulása a Konstantin Egyetemen
3.6. A kar struktúrája és fejlesztése
4. A Selye János Egyetem (Varga Nóra)
4.1. A Selye János Egyetem első évei
4.2. Tanárképző Kar
4.3. Gazdaságtudományi Kar
4.4. Református Teológiai Kar
4.5. A Selye János Egyetem infrastrukturális adottságai
4.6. Egyetemi könyvtár
4.7. Egyetemi kollégium
4.8. A Selye Egyetem háttérintézményei
5. A Komáromi Városi Egyetem (Sidó Zoltán)
5.1. Egyetemalapítási kísérlet
5.2. A magyar felsőoktatás új fejezete
5.3. Járatlan úton
5.4. Személyi állomány, gazdálkodás
Az iskolák védelméért folytatott küzdelem 1994-1998 (Simon Attila)
A szlovákiai magyar civil oktatási intézmények a két világháború között (Csicsay Alajos)
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (Pék László)
1. Az SZMPSZ tevékenységének meghatározó eseményei
2. Oktatáspolitikai tevékenység
3. Szakmai tevékenység, programok
4. Szervezeti élet, működési források, kapcsolatok
A Katedra Társaság (A. Szabó László - Csicsay Alajos)
Pedagógus-továbbképzések 1992-2006 (Ádám Zita)
1. Az SZMPSZ nyári egyetemei
1.1. Deáki, Komáromi és Rimaszombati Nyári Egyetem (1992-1996)
2. Évközi továbbképzések és a rozsnyói közoktatási konferencia feldolgozása
3. Tanári emlékkonferenciák
4. Tanulmányi versenyek, műveltségi vetélkedők
A szlovákiai magyar tehetséggondozás (Horváth Géza)
Az iskolai művelődést szolgáló lapkiadás (Csicsay Alajos - Lendvay Tibor - Nagy Attila - Szeberényiné Z. Judit)
1. Magyar pedagógiai szaklapok és kiadók
2. Tankönyvkiadás
Felnőttoktatás (Kulcsár Mária)
1. Közművelődés
2. A népművelés jogi háttere Szlovákiában (Blazsek Rudolf)
3. Felnőttoktatás - törvényi keretek
4. A felnőttképzések szerkezete
Felhasznált irodalom
Személynévmutató
Intézménymutató
Helynévmutató
A kötet szerzői
Előszó (részlet)
[...]
A szlovákiai magyarság eddigi történelmét leginkább a magyar tannyelvű iskoláinak megtartásáért folytatott küzdelem jellemezte. A 20. század második felében az iskolai szintek fokozatos tömegesedésének folyamatában sikerült megtartani a szlovákiai magyar iskolák rendszerét. A magyar nyelvű közoktatás újraindításának 50. évfordulója lehetőséget kínált a történelmi visszatekintésre, és elindította oktatásügyünk jelenlegi problémáinak feltárását is. Az 1989-es politikai rendszerváltás, az európai integráció teljesen új társadalmi, politikai, gazdasági helyzetet teremtett a szlovákiai magyarság számára is. Új értékrendek alakulnak, alakultak ki. Az európai dimenzió a munkaerő, a művelődés résztvevőinek államhatárok nélküli mobilitása új, eddig ismeretlen irányba tereli az európai nemzeti identitásokat s még inkább a nemzeti kisebbségi identitásokat. A nyelvi önmeghatározások is új értelmet, tartalmat kapnak. A tudás alapú társadalmak alapvető jellemzője az életen át tartó művelődés.
Mindezek az oktatásügy problémáira irányítják a figyelmet.
Napjaink történéseinek megértése, esetünkben a nemzetiségi oktatásügy helyzetének, szerepének, feladatainak és lehetőségeinek megismerése elképzelhetetlen a mai állapotok és körülmények legalább vázlatos genezisének felvillantása nélkül. Ez a könyv természetesen nem törekedhet a teljességre, mégis minden egyes területről - az óvodáktól az egyetemekig, a jogszabályoktól az oktatásirányításig - megpróbál átfogó képet adni.
A könyvsorozat oktatásüggyel foglalkozó kötete különleges jelentősséggel bír, amit maga a téma erősít meg. Az oktatásnak - azon belül pedig természetesen a nemzetiségi oktatásnak is - az egyik legfontosabb feladata az, hogy hozzájáruljon a társadalmi kohézió növeléséhez, és biztosítsa minden polgár versenyképességét. Ezen túlmenően pedig az oktatás az identitásteremtés és -megőrzés egyik leghatékonyabb eszköze, amely hosszú távon meghatározza egy nemzeti kisebbség létét, mindennapjait. Ez az a terület, amely talán leginkább kihat jövője formálására, és körvonalazza megmaradásának esélyeit.
[...]
A kötet szerkezete ezért igyekszik áttekinthetővé tenni az iskolai és intézményen kívüli tevékenységek egyes területeit, elsősorban képet ad a jelenlegi gyakorlatról, az iskolák egyes típusairól, jellegéről, szerepéről, majd visszatekint a törvényalkotás és -alkalmazás egy-egy jelentősebb mozzanatára, kissé részletesebben elemezve a rendszerváltás utáni időszakot. A szerzők a számok tükrében is bemutatják, hogyan alakult a magyar oktatásügy helyzete a szlovák iskolarendszerben. A könyv részletesen foglalkozik az oktatásügy egyik kardinális kérdésével, a pedagógusképzéssel is. Ezen belül felvázolja a nyitrai felsőoktatás helyzetét, s külön rész foglalkozik a komáromi Selye János Egyetem megalakulásának körülményeivel. A szerkesztők nem feledkeztek meg a civil kezdeményezések, a pedagógusszervezetek munkájának bemutatásáról sem, s röviden ecsetelik a lap- és könyvkiadói aktivitásokat is, majd végezetül a felnőttoktatás egyre aktuálisabbá váló helyzetét is az olvasó elé tárják. A kötet számos fontos dokumentumot és írásos emléket is tartalmaz, amelyek plasztikusan érzékeltetik a kialakult helyzetet.
A könyvben leírtak a 2006-os esztendővel lezárnak egy fejezetet a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség életében. Ma még csak rejtély, mit hoz a jövő, mit tartalmazhat majd a néhány év múlva javított, bővített, aktualizált kötet. Hisszük és valljuk azonban, hogy lesz kinek és lesz miről megírni a folytatást.