Tétel adatlapja
CÍMLAP
Benkő Elek - Demeter István - Székely Attila
Középkori mezőváros a Székelyföldön

TARTALOM, FÜLSZÖVEG



Tartalom

Bevezetés

Székelyföldi mezővárosok a középkorban

A mezővárosi fejlődés kezdetei
Marosvásárhely
Nyárádszereda
Székelyudvarhely
Kézdivásárhely
Sepsiszentgyörgy
Bereck
Csíkszereda
Felvinc
Székely mezővárosok a 16-17. században Adózás
Polgár-nemes ellentétek
Joghatóság
Vásár- és vámjövedelmek
Kocsmáltatás
Mesterségek, céhek
Falvak bekebelezése a mezővárosokba
Új mezővárosok, vásáros helyek
Marosvásárhely: mezővárostól a kulcsos városig

Székelykeresztúr mezőváros a középkorban és a kora újkorban
A mezővárosi fejlődés kezdetei
A település a 15-17. században
Telkek, házak, pincék
Kerámia
Tüzelők és kályhacsempék
Adattár: A középkori Keresztúr mezőváros régészeti kutatása (1991-1995) I. Szabadság tér 48., Gyógyszertár
II. Szabadság tér 47. (volt Könyvesbolt, korábban Halexi-féle vegyeskereskedés)
III. Szabadság tér 44., Román Kereskedelmi Bank
IV. Kriza János u. 6., Városi Művelődési Ház (volt ref. elemi iskola)
Irodalom és rövidítések
Rezumat
Zusammenfassung
Abbildungen
Tafeln


Fülszöveg

A késő középkori tekintélyesebb székely helységekre vonatkozó írott források áttekintése után a szerzők főleg Székelykeresztúron elért régészeti eredményeikre támaszkodva rajzolnak átfogó képet arról a feudalizmus korában kialakult településformáról, melynek neve magyarul mezőváros, latinul oppidum, románul târg, németül Markt. Ezek a népességszámban és vagyonban gyarapodó lakóhelyek az árutermelésben és cserében egyre nagyobb szerepet töltöttek be, közigazgatási, egyházi központok lettek és különböző privilégiumokat szereztek maguknak. A felszínre került régészeti leletek beszédesen egészítik ki ismereteinket olyan területeken is, ahol az írott források a szokottnál szűkszavúbbak. A 14-17. század tárgyi emlékei azokról az életkörülményekről beszélnek, amelyek között a mezővárosok székely népe élt az urbanizáció folyamatának kezdeti századaiban.


×