CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
I. A makrogazdasági helyzet
I.1. A gazdasági növekedés dinamikája és szerkezete
I.2. A makrogazdasági egyensúlyi problémák
I.3. Versenyképesség
II. A gazdasági problémák okairól
II.1. A nemzetközi konjunktúra alakulása
II.2. Az inkonzisztens gazdaságpolitika, policy mix
II.3. A gazdaság kínálati rugalmasságának gyengülése
III. A 2003-2004-es kiigazítás értékelése
III.1. A sáveltolás és a Forint árfolyamának gyengítése
III.2. A költségvetési konszolidáció és az infláció felpörgetése
III.3. Az euró-övezeti csatlakozás meghirdetése
III.4. A gazdaságpolitikai korrekció értékelése
IV. A kívánatos gazdaságpolitikai korrekció
IV.1. A rövidtávú lépések
IV.2. A középtávú lépések
Bevezetés
A magyar gazdaság az elmúlt 24 hónapban letért a gyors növekedés, javuló egyensúlyi mutatók, erőteljes termelékenységnövekedés jellemezte pályáról, amelyre az 1990-es évek második felében állt rá. Az elmúlt 2 évet a politikai ciklus által meghatározott irreális vállalások, a gazdaságpolitika egyes elemei között megnyilvánuló növekvő diszkrepancia, a hitelesség és kiszámíthatóság radikális csökkenése jellemezte, miközben a gazdaság növekedését befolyásoló exogén körülmények is folyamatosan romlottak. Mindezek eredményeképpen a gazdaság erőteljesen lassuló ütemű növekedése mellett súlyos egyensúlyi feszültségek halmozódtak fel, amelyek a gazdaság felzárkózását és versenyképességét egyaránt veszélyeztetik.
A romló egyensúly és versenyképesség, a mérsékeltebb növekedési ütemek nyomán jelentősen romlott a magyar gazdaság relatív pozíciója a többi csatlakozó országhoz viszonyítva. A versenyképesség és az egyensúlyi problémák kiéleződése éppen akkor következett be, amikor az Európai Unióhoz történő csatlakozás ténnyé vált és amikor a csatlakozásból eredő exogén sokkok kezelése és a GMU csatlakozáshoz szükséges hosszú távú alkalmazkodás addicionális erőfeszítéseket igényel.
A halmozódó problémákat érzékelve a gazdaságpolitika 2003-ban több egymásnak ellentmondó, erőtlen és hiteltelen kiigazító lépést hirdetett meg, melyek közül több (sáveltolás, költségvetési kiadások csökkentése) megvalósult, míg néhány (költségvetési korrekció, lassuló és a termelékenység növekedését követő reálbér-növekedés) megvalósulása kérdéses.
Jelen elemzés célja hármas. Egyrészt a tanulmány szeretne árnyalt diagnózist nyújtani a magyar gazdaság állapotáról, elkülönítve a súlyos veszélyeket a normális fejlődési tendenciáktól. Az elemzés másik célja az elmúlt időszakban követett gazdaságpolitika és a 2003-2004-re meghirdetett gazdaságpolitikai kiigazítás értékelése annak fenntarthatósága és megalapozottsága szempontjából. Végezetül az elemzés szeretne hozzájárulni a mai gazdaságpolitikai vitákhoz azzal, hogy szempontokat fogalmaz meg a szerzők által kívánatosnak tartott gazdaságpolitikai kiigazítás jellegéről és tartalmáról.
A tanulmány további részei a következő szerkezetben készültek el. Az első fejezet átfogó elemzést tartalmaz a makrogazdasági folyamatokról 2000 és 2003 első fele között a növekedés-versenyképesség-egyensúlyi folyamatok alakulására koncentrálva. A második fejezet azokat az okokat mutatja be, amelyek a szerzők szerint a mostani makrogazdasági egyensúlyzavarok kiváltói voltak. A következő fejezet röviden elemzi, hogy mennyire megalapozottak és megfelelőek azok a kiigazítási lépések, amelyekkel a monetáris és fiskális hatóság a kialakult feszültségeket kívánja kezelni. A tanulmány zárófejezete tartalmazza a azon rövidtávon és középtávon szükségesnek tartott makrogazdasági lépéseket, amelyek lehetővé tennék rövidtávon az egyensúlyi problémák kezelését, középtávon az euróövezethez történő csatlakozást.