TANÁR
LÁNY
IGAZGATÓ
FELESÉG
APA
FERI
KAPOSI
IRÉNKE
TANÁRNŐ
NŐI HANG
HANGOK A TELEFONBAN
DIÁKOK

IGAZGATÓ
Van kérdése valakinek az elhangzottakkal kapcsolatban?

TANÁR
Igen, nekem van.

IGAZGATÓ
Maga fogja be a pofáját!

TANÁR
Tessék? Megismételné?

IGAZGATÓ
Nem ismétlem meg. Jól hallotta. A tantestületi értekezletet bezárom.

LÁNY
És te nem rúgtad tökön azt a szemétládát?

LÁNY
(halkan felsikolt) Jaj! Most már jó... csak lassan, tanár, ne kapkodj, most csak mi vagyunk itt, most csak te vagy bennem, most csak nagyon gyönyörű, most csak gyere, gyere, gyere, bennem...

IGAZGATÓ
(kopogtatás) Tessék. Óhajt valamit? Kolléga...

TANÁR
Igen. Magyarázatot szeretnék kérni.

IGAZGATÓ
Nincs abban a helyzetben.

TANÁR
Akkor főleg. Magyarázatot követelek! Leülhetek?

IGAZGATÓ
Ne üljön le! Mindjárt becsöngetnek, és magának órára kell mennie.

TANÁR
Most nem lesz órám. Ha megengedi, mégis leülnék.

IGAZGATÓ
Tessék. Üljön le! Még mindig nem tudom viszont, hogy mit óhajt.

TANÁR
Elmondom. Ön a legutóbbi tantestületi értekezleten azt mondta, hogy fogjam be a pofámat. Emlékszik az igazgató úr?

IGAZGATÓ
Természetesen.

TANÁR
Bocsánatot fog kérni tőlem, a tantestület előtt.

IGAZGATÓ
Magától? Nevetséges.

TANÁR
Tőlem. Akkor is, ha nevetségesnek tartja.

IGAZGATÓ
És ha nem?

TANÁR
Akkor kénytelen leszek felpofozni a testület előtt, amikor belép a tanári szobába.

IGAZGATÓ
Fölösleges hősködnie. Úgysem meri megtenni.

TANÁR
Meg fogom tenni.

IGAZGATÓ
És kinek akarja megmutatni, a hétszentségit? Kinek? És mit akar megmutatni? Maga. Pont maga! Ha lenne egy csöpp erkölcsi érzéke, már önként eltakarodott volna ebből az iskolából.

TANÁR
Nem tudok róla, hogy kifogások merültek fel a munkámmal kapcsolatban.

IGAZGATÓ
Nem a munkájával van baj. Mit mondjak, maga kimondottan jó tanár. Az erkölcseivel van bajom. Nem szeretem őket. Utálom...

TANÁR
Itt, az iskolában...

IGAZGATÓ
Ne adja a hülyét! Mindenki tudja, hogy kikezdett azzal a lánnyal, a negyedik a-ból.

TANÁR
Ez legfeljebb a feleségemre tartozik. Gondolom. Meg rám.

IGAZGATÓ
Meg a gyerekeire.

TANÁR
Nem hiszem, hogy rájuk is tartoznék. Ezt engedje meg, hogy én döntsem el.

IGAZGATÓ
Szóval, rendjén levőnek gondolja, hogy egy tanítványát kefélgeti, családos ember létére, hogy a pedagógus-etikáról már ne is beszéljünk...

TANÁR
Szeretném, ha megválogatná a kifejezéseit!

IGAZGATÓ
Én pedig azt szeretném, ha megválogatná a szeretőit! Lássa, mindketten hiába szeretnénk a másiktól valamit. Egyébként, a lánnyal sem tesz jót, ha fenntartja vele ezt a viszonyt. Már így is ujjal mutogatnak rá: a kis ringyó. Így hívják a háta mögött. Kis ringyó, ha nem tudná.

TANÁR
Nem érdekel. Szeret engem.

IGAZGATÓ
Hülyeség. Minden diák szereti a tanárát.

TANÁR
Szerelmes belém. Nem hallotta?

IGAZGATÓ
Miért találja ezt különösnek? Kibe legyenek szerelmesek a gimnazista lányok, ha nem magába? Belém talán, vénemberbe? Maga fiatal, vonzó, energikus, okos is. Ezt nem bóknak szántam, természetesen nem annak. Naná, hogy magáról álmodoznak. De ez kényszerhelyzet a számunkra barátocskám, ezzel magának nem szabad visszaélnie.

TANÁR
Értse már meg, ember, én is szeretem ezt a lányt.

IGAZGATÓ
Én még ezt is megérteném. Ha lenne önuralma, kérem. Szeresse, Isten áldja magukat, de ne vigye ágyba! Ne mondja el neki, hogy szereti. Mit akar? Egyáltalán, tudja maga, hogy mit akar?

TANÁR
Boldog akarok lenni.

IGAZGATÓ
Közhely. Ráadásul nem is igaz. Magának szép családja van...

TANÁR
Tudok róla.

IGAZGATÓ
... gyönyörű felesége.

TANÁR
Mondják. Na és?

IGAZGATÓ
Annyi nő van Pesten, ifjú barátom. Nem kell ma már kurvák után koslatnia az embernek, ha egy kis vércserét akar. Miért épp egy tanítványát... és miért a mi iskolánkból...

TANÁR
Attól tartok, tökéletesen félreértjük egymást. Ne beszéljünk erről többet. Ismét felteszem a kérdést: hajlandó nyilvánosan bocsánatot kérni?

IGAZGATÓ
Csak nem képzeli... egy feltétellel persze... ha hajlandó szakítani a lánnyal.

TANÁR
Hát jó. Akkor elvárom a tanáriban. Hozzon magával orvost is. Szüksége lehet rá.

FELESÉG
Nem eszel?

TANÁR
Nem. Most nem.

FELESÉG
Elköszöntél a srácoktól?

TANÁR
El.

FELESÉG
Elmész?

TANÁR
Nem.

FELESÉG
Megágyazok... holnap korán kell bemennem... elvinnéd a...

TANÁR
El.

FELESÉG
Velem van valami bajod?

TANÁR
Nem.

FELESÉG
Halló.... igen... adom, hölgyem... a szeretőd...

TANÁR
Halló?

LÁNY
Csak a hangodat.... (kattanás)

FELESÉG
Kértem már, hogy ne hívjon itt... kértelek.

TANÁR
Kértél.

FELESÉG
Ma is voltál nála, mi? Érzem rajtad. A szagodon. A mozdulataidon....

TANÁR
Voltam nála. Baj?

FELESÉG
Mit vársz, mit mondjak? Baj, igenis baj. Nekem baj. És baj a gyerekeinknek is.

TANÁR
Sajnálom.

FELESÉG
Sajnálod? Mit jelent az, hogy sajnálod? És ha sajnálod, akkor meg mi van?

TANÁR
Akkor semmi sincs.

FELESÉG
Költözz el!

TANÁR
Nem tudok. Nem akarlak itt hagyni... benneteket...

FELESÉG
A gyerekek miatt?

TANÁR
Miattuk.

FELESÉG
Én már nem számítok, ugye?

TANÁR
Nem erről van szó. Ő szeret. Szerelmes belém. Te megszoktál. Itt élsz mellettem.

FELESÉG
És ő tizennyolc éves.

TANÁR
Igen. Tizennyolc. Még annyi sincs. Csak elmúlt tizenhét...

FELESÉG
Az egész környék rólatok beszél.

TANÁR
Nem érdekel. Hadd beszéljenek. Az a dolguk.

FELESÉG
Engem se érdekelne... de engem hülyének néznek... meg szánakoznak rajtam. Mutogatnak a hátam mögött... kinevetnek...

TANÁR
Sokat képzelődsz.

FELESÉG
Nem. Csak sokat szégyenkezem. Miattad. Te egyáltalán nem érzed? Nem érzel, hogy megalázol minket? Hogy lejáratod magadat? Hogy tönkreteszed őt is...

TANÁR
Érzem, persze, hogy érzem. És szenvedek, mint egy kutya. De ez nem fontos. A gyerekek ne érezzenek meg semmit, az a lényeg... a gyerekek... ez a lényeg...

FELESÉG
És én?

TANÁR
Mi majd csak megoldjuk valahogy.

FELESÉG
Valahogy. Mégis, hogy képzeled?

TANÁR
Nem tudom. Majd megoldja helyettünk az idő.

FELESÉG
Nevetséges vagy. Majd az idő... És én mit csináljak addig? Keressek magamnak szeretőt?

TANÁR
Azt ne... semmiképpen...

FELESÉG
Milyen jogon kéred ezt tőlem? Milyen jogon?

TANÁR
Nem szeretném.

FELESÉG
Értem. Nem értem. Neked már nem kellek...

TANÁR
De kellesz.

FELESÉG
Hiszen már nem kívánsz engem...

TANÁR
Kívánlak....

FELESÉG
Pedig egy ujjal sem fogsz ezentúl hozzám nyúlni. Megértetted? Egy ujjal sem... ha beledöglök, akkor se. Megértetted?

TANÁR
Meg, mindent, túlságosan is értem...

KOLLÉGA
Takács tanár urat kéretik.

TANÁR
Azonnal. Kis türelem, csak befejezem...

KOLLÉGA
Azonnal jön. Kis türelem...

TANÁR
Ki keres?

LÁNY
Én keresem a tanár urat.

TANÁR
Mit óhajt? Mondja hamar, nagyon sok dolgom van éppen!

LÁNY
Ezt magának hoztam. Boldog születésnapot.

TANÁR
Tessék? Honnan tudja maga ezt...

LÁNY
Én mindent tudok. Elfogadja?

TANÁR
Mi ez?

LÁNY
Tulajdonképpen semmi. Semmi különös. Én készítettem. Csak egy lapocska... ezüst csillagot hímeztem a sarkába... és írtam rá pár sort... emlékbe... magának...

TANÁR
Zavarba hoz, kisasszony.

LÁNY
Adhatok két puszit?

TANÁR
Nekem kellett volna... ugye...

LÁNY
Nem baj... most mire gondol, most... na, hajoljon már le hozzám... na!

TANÁR
Ugye, viszonozhatom a figyelmességét?

LÁNY
Tegyen boldoggá!

TANÁR
Tessék?

LÁNY
Bocsánat... csak úgy kiszaladt a számon... csak úgy... akartam, hogy kiszaladjon onnan...

TANÁR
Mikor lesz a születésnapja?

LÁNY
Amikor maga akarja...

TANÁR
És mit kér a születésnapjára?

LÁNY
Egy pohár vizet...

TANÁR
Kérjen kevesebbet!

LÁNY
Azt már nem! Megkapom?

TANÁR
Nem tudom.

LÁNY
Szeretném... nem érti, hogy szomjas vagyok...?

TANÁR
Maga milyen okos... maga...

LÁNY
Maga tett okossá, az tett okossá, hogy szeretem...

TANÁR
Maga megőrült... igen... miket beszél? Azonnal menjen vissza az osztályába...

LÁNY
(távolodóban, diadalmasan) Megígérte, hiszen megígérte, nem? Megígérte...

TANÁR
(olvasni kezdi a lapot) "tégy engemet, mint egy pecsétet az te szívedre, és mint egy bélyeget az te karodon, mert erős a szeretet, mint a halál, kemény, mint a koporsó az buzgó szerelem, annak szénei tüzesek, és mint az sebes láng; sok vizek el nem olthatnák ez szeretetet, az folyóvizek is nem burithatnák azt el, ha az ember minden házabéli marháját adná is ez szeretetért, mégis megvetnék azt. Ó, te ki lakozol az kertekben, az te társaidnak, kik az te szódra figyelmeznek, hirdess engemet..." Hogyan? A te társaidnak, kik az te szódra figyelmeznek, hirdess engemet...   h-i-r-d-e-s-s   e-n-g-e-m-e-t... h-i-r-d-e-s-s   e-n-g-e-m-et...   Mit akar ez a lány tőlem?

IGAZGATÓ
(kopogtatásra) Tessék! Jó napot kívánok!

APA
Tiszteletem. Szentiványi. Levelet tetszett az igazgató úrnak küldeni... hogy jöjjek...

IGAZGATÓ
Íííígen. Foglaljon helyet, Szentiványi úr. Kávé?

APA
Köszönöm... csak nincs valami baj a lánnyal?

IGAZGATÓ
Nyugalom, apuka. Sorban, sorban. Szóval, kávé?

APA
Köszönöm... kérek.

IGAZGATÓ
Irénke!

IRÉNKE
Kávét parancsolnak?

IGAZGATÓ
Kettőt, erőset, forrót, de tüstént!

IRÉNKE
Máris föltettem. Még valamit?

IGAZGATÓ
Ja, persze, persze. Esetleg valami mást? Süteményt? Üdítőt? Sajnos, alkoholt, ugye, hát ez iskola, kérem, mi nem tartunk, tarthatunk, de kivételesen, ha gondolná...

APA
Köszönöm, autóval vagyok. De nyugtasson már meg, ugye, nincs baj a gyerekkel?

IGAZGATÓ
Hát jó. Vágjunk bele, Mondja, Szentiványi úr, ugye annak idején Krisztinát szerették volna kollégiumba adni?

APA
Igen. De nem volt hely. Ezért kerestünk neki egy albérletet. Ma már örülünk annak, hogy így történt. Olcsónak nem olcsó. De talpraesett, önálló nagylány lett a mi Krisztinánkból.

IGAZGATÓ
Az, igen, talpraesett nagylány. Osztom a véleményét.

APA
Csak nincs valami baj? Olyan gúnyosan...

IGAZGATÓ
És mondja csak, milyen a viszonyuk a gyerekkel? Nyitott, őszinte, igazi gyermek-szülő viszony...

IRÉNKE
Itt a kávé. Parancsoljanak. Jó erős. Ki tetszenek bontani a tejszínt?

IGAZGATÓ
Köszönjük, Irénkém.

APA
Teljesen rendben van közöttünk minden. Teljesen.

IGAZGATÓ
Ezt most nem értem...

APA
Hát a lányunkkal... ugye, arról beszéltünk, hogy a kapcsolatunk Krisztinával...

IGAZGATÓ
Persze, persze, bocsánat. Mondja csak, nem beszélt véletlenül a lánya a tanárairól?

APA
Nem különösebben. Azt hiszem, szereti a tanárait. Jól nevelt gyerek. Nem gondolnám, hogy a tanárokkal lenne valami baja... vagy azoknak vele...

IGAZGATÓ
A magyartanáráról sem beszélt?

APA
Nem. Nem emlékszem. Miért, kellett volna?

IGAZGATÓ
Azt hiszem, igen. Nem biztos. Csak úgy gondoltam.

APA
Ha szabad kérnem az igazgató urat, végre...

IGAZGATÓ
Tudja, Szentiványi úr, nagyon nehéz erről beszélni. Mit szólna mondjuk ahhoz, ha mégis találnánk helyet valamelyik kollégiumunkban Krisztinának?

APA
Negyedikes korában? Minek?

IGAZGATÓ
Hogy szem előtt legyen.

APA
Miért kellene szem előtt lennie? Kinek a szeme előtt? Igazgató úr, ne kínozzon már tovább! Történt valami Krisztinával?

IGAZGATÓ
Tud arról, hogy a lányának szeretője van?

APA
Szeretője? Barátja talán. Tudom, hogy vannak udvarlói. Fiatal lány, szép is, érthető, ha vannak.

IGAZGATÓ
S maga egyetért azzal, hogy szexuális viszonyt tart fent valakivel?

APA
Szexuális viszonyt? Nézze, ma egy tizennyolc éves lány már kész, önálló nő. Nem avatkozhatom bele az életébe. Tud ő vigyázni magára. Csak arra kértem, hozzá méltó kapcsolatot vállaljon. Csak méltóak...

IGAZGATÓ
Hát éppen erről van szó. A mostani kapcsolata, megítélésünk szerint, nem méltó...

APA
Honnan tudnak maguk erről?

IGAZGATÓ
Sajnos, nekünk erről tudnunk kell. Ugyanis a lánya szeretője... a magyar tanárja.

APA
A lányom szeretője?

IGAZGATÓ
A lányáé.

APA
Értem... Meglep, amit mond.

IGAZGATÓ
Csak ennyi? Ennyit tud mindössze mondani? Hogy meglepi?

APA
Nem ismerem azt az embert.

IGAZGATÓ
Na, akkor elmondom, mit kell tudni arról az emberről? Nős, harminchat éves, két gyermek atyja. Kíváncsi még valamire?

APA
Köszönöm, ennyi bőven elég lesz. Sokan tudnak a kapcsolatukról?

IGAZGATÓ
Igen, Szentiványi úr. Sokan. Erről mindenki tud, akinek szeme vagy füle van. Tanárok, diákok, szülők...

APA
És honnan tudnak róla?

IGAZGATÓ
Sajnos, sem a lánya, sem a kedves tanár úr nem próbálja eltitkolni ezt a viszonyt. A lányát, már bocsásson meg, ha kimondom, kis ringyónak hívják a társai.

APA
Értem. És köszönöm, hogy elmondta.

IGAZGATÓ
Kötelességemnek tartottam tájékoztatni minderről.

APA
Ugye, most azt várják tőlem, hogy én rendezem az ügyet?

IGAZGATÓ
Tulajdonképpen igen. A lánya érdekében, Szentiványi apuka. Mi csak adminisztratív eszközökkel avatkozhatnánk bele, ugye... s egy negyedikes lány karrierje, pont ilyenkor... hát tetszik érteni, nyilván...

APA
A címet... ha megkaphatnám.

IGAZGATÓ
Mármint a tanárét? Természetesen. De kérem, ne említsen, ha beszél vele. Különben, itt az iskolában is megtalálja, ha akarja... ha beszélni kíván...

APA
Ez nem iskolai ügy. Viszontlátásra!

IGAZGATÓ
Irénke! Küldje be Berkest. És adja oda Takács tanár út címét ennek a kedves szülőnek!

LÁNY
(egyre fokozódó izgalommal) Álmomban derékig érő fűben hemperegtem. Egy nagy, kék oroszlán settenkedett oda hozzám, puha volt és olyan szaga volt, mint neked... nem féltem tőle... az ölemhez dörzsölte a pofáját... akkor vette... m, akkor észre, hogy meztelen vagyok... és szörnyen izgatott... lettem akkor... már hullámzott... a fű... a fű... és erős szél... támadt és már... nem volt sehol... az oroszlán... és én már... egy labirintusban voltam... ott járkáltam meztelenül... veled meztelenül... és elindultam... el tudtam indulni... még... kifelé... elenged... tem a kezedet... és kijutot... tam és te... nem találtál... ki... csak bolyong... tál a labirintusban... és... én már felülről... láttalak de nem szól... hattam... az... oro... szlán miatt... és te ordíto... ttál és a föld... földhöz ver... verted maga... dat és én... jaj... és én... é... n nem... jó... drága.... drága ta... tanár... jó... most jó... és nem... nem aka... akarok... nem... nem meg... meghalni... neee!

FELESÉG
Ma is?

TANÁR
Ma is.

FELESÉG
Legalább hazudnál. Már azt szeretném, hazudj nekem. Vagy ne is gyere többé haza. De igazából ezt sem akarom. És nem a gyerekek miatt, ahogy te azt most gondolod...

TANÁR
Te jó vagy...

FELESÉG
Hagyd a fenébe a szólamaidat! Azt mondd meg, meddig fog ez még tartani? Amíg meg nem unod? Amíg ki nem rúg? Szólalj már meg, könyörgöm!

TANÁR
Nem tudom. Nem hagytatom magára.

FELESÉG
Bennünket persze magunkra hagyhatsz.

TANÁR
Nem hagytalak benneteket magatokra. Itt vagyok veletek.

FELESÉG
Dehogy vagy itt. Régen nem vagy már itt, tudod te azt nagyon jól.

TANÁR
Ha itt se vagyok, és ott se, mert tényleg nem vagyok ott sem, akkor... (Csöngetnek.) Megyek, nyitom. Jó estét kívánok!

APA
Jó estét! Takács tanár úrhoz van szerencsém?

TANÁR
Én vagyok.

APA
Szentiványi. Szánna rám pár percet, ha megkérném?

TANÁR
Örülök a látogatásának, Szentiványi úr. Fáradjon beljebb. A feleségem...

FELESÉG
Takácsné. Foglaljon helyet! Valamiben segíthetünk?

APA
A lányomról van szó. A tanár úr tanítja. Tudja, én vidékről jöttem fel, ezért a kései zavarás...

FELESÉG
Hát csak beszéljék meg, addig én átmegyek...

TANÁR
Maradj! Maradj csak, nincs titkunk előtted.

APA
Talán mégis igaza van a kedves feleségének... esetleg untatnánk őt...

TANÁR
Nagyon kedves, de hagyja! A feleségem mindent tud. S nyilván a kései látogatásából rögtön kiderült a számára, hogy maga Krisztina édesapja.

FELESÉG
Nem derült ki. De ezek után már semmiképp se maradok itt. Elmegyek. Nem tudom hová, ne keress, majd jövök. Ti csak alkudjatok meg ezzel az úrral... ránk... viszontlátásra, Szentiványi úr...

APA
Kezét csókolom... sajnálom, hogy elrontottam... az estéjüket... mindent...

TANÁR
Ne sajnálja! Azt nem lehet elrontani, ami már amúgy sem működik. Italt parancsol?

APA
Egy keveset szívesen innék.

TANÁR
Állok rendelkezésére, Szentiványi úr. Mit óhajt tenni velem? Megöl, megfenyeget, lefizet, meggyőz, leköp, vagy mit, mégis...

APA
Tudja hány éves vagyok én?

TANÁR
Fogalmam sincs. Hány?

APA
Harminckilenc. Hárommal több, mint maga.

TANÁR
Fontos ez?

APA
Mintha az apjával... mit akar attól a gyerektől?

TANÁR
Komolyan érdekli, vagy csak...

APA
Elhiheti, komolyan...

TANÁR
Szeretjük egymást.

APA
Tudom, és hiszek magának. Ha nem így lenne, már rég szétvertem volna a... tanár úr... pofáját. Meg tetszett érteni, amit mondok? De én hiszek magának és szeretem a lányomat. S mert maga is szereti... a fenébe, túl bonyolult lesz így.

TANÁR
Én tisztának érzem magam.

APA
Rendben. De ez csak egyik oldala a dolognak. Mi lesz a lányommal? Ne ijedjen meg, nem akarom elvetetni magával. Talán nem látszom ennyire primitívnek. De mi lesz vele? Erre válaszoljon, vele mi lesz?

TANÁR
Nem értem a kérdést.

APA
Nagyon is érti. Maga nem fogja elhagyni a családját a lányom miatt, még ha beledöglik se, és igaza van. Tudom, átéltem már én is ezt egyszer...

TANÁR
Köszönöm, hogy...

APA
Ne köszönje, maga engem nem érdekel. A lányommal mi lesz? Ez fontos. Ha majd mégis döntenie kell, s őt ott fogja hagyni a gyerekei miatt? A kényelme miatt? A rohadt önzése miatt? Ne hallgasson, a hétszentségit! Nem megölni jöttem, hanem segítségért. Nem különös? Könyörögni fogok magának, mert a lányomat vissza akarom kapni, olyannak, amilyen most, nem egy roncsot, egy kurvát... nem... egy hullát... beszéljen!

TANÁR
Igaza van... nem segíthetek.

APA
Akkor mire volt jó ez az egész fene nagy nyilvánosság? Árulja már el nekem! Mire? Nem tudták volna titokban csinálni, ha már tényleg nem bírták ki egymás nélkül?

TANÁR
Kellett. A lánya akarta így.

APA
Mert még tapasztalatlan kis hülye.

TANÁR
Ellenkezőleg. Felnőtt és tiszta. Morálisan valamennyiünk fölött áll. Ő nem akart lopni, bujkálni, birtokolni akart, és fölmutatni a szabadságát. Ő mert választani.

APA
Hülyeség. Imponál neki, hogy egy tanárral jár. Meg akarja mutatni a többieknek, hogy milyen szörnyen emancipált. Hogy maga is a lába elé hever, ha akarja.

TANÁR
Uram, ha ezt hiszi, maga rosszul ismeri a lányát.

APA
Ezt kell hinnem, hogy tenni tudjak valamit.

TANÁR
Tenni? Mit akar tenni? Elárulná?

APA
Még nem tudom. El kell választanom magától.

TANÁR
Nem fog sikerülni.

APA
Miért nem? Ő mindenben hallgat rám.

TANÁR
Tudja, miért nem? Mert én nem akarom.

APA
Nem érti? Nem fogom hagyni, hogy tönkretegye a lányomat.

TANÁR
Én boldoggá teszem.

APA
Nekem nem számít, uram, és a vége ennek nem boldogság. Nézze, ha kell, tudok én másként is beszélni... ha szép szóval nem tudnánk megegyezni...

TANÁR
Nem érdekel a fenyegetése. De azt hiszem, ezt maga nagyon pontosan tudja.

APA
Persze, hogy tudom. Csak azt nem tudom, mit csináljak.

TANÁR
Azt amit én. Várjon.

APA
Mire várjak?

TANÁR
Nem tudom. Várni kell. Túlélni, belehalni, mit tudom én. Hagyni kell, hogy a dolgok történjenek velünk. Azok a dolgok, amelyek velünk akarnak megtörténni.

APA
Én a maga helyében nem filozofálgatnék ilyenkor.

TANÁR
Én a maga helyében nem ordítoznék ilyenkor. Vegye már tudomásul végre, egy cipőben járunk mi ketten. Már nekem se a saját életem a fontos. Számunkra ugyanaz a tét, öregem, a tét ugyanaz: Krisztina.

(emlék)

TANÁR
Szentiványi! Várjon egy pillanatra, kérem.

LÁNY
Igen... tanár úr.

TANÁR
A többiek menjenek tovább. Na, menjenek, lányok... mindjárt engedem Krisztinát is...

LÁNY
Jé, a tanár úr tudja a nevemet! Mi azt hittük, csak a vezetéknevünket hajlandó... vagy még azt sem...

TANÁR
Azt az idézetet, tudja, mire gondolok, a Bibliából vette?

LÁNY
Honnan máshonnan?

TANÁR
Úgy értsem, fogta a Bibliát és kikereste?

LÁNY
Jelentem, éppen így történt.

TANÁR
Maga Bibliát olvas?

LÁNY
Olykor-olykor, nincs ezen semmi csodálkozni való.

TANÁR
De ez a szöveg nem így van a Bibliában.

LÁNY
A Vizsolyiban így van. Onnan írtam ki magának. Tudja, az a facsimile. Karácsonyra kaptam ajándékba. Az apáméktól. Már egész folyamatosan tudom olvasni.

TANÁR
Miért olvassa egy ilyen fiatal lány a Vizsolyit?

LÁNY
Semmiért. Mert szeret olvasni. Mert sok szabadideje van.

TANÁR
Nincs barátja?

LÁNY
Nincs. Mondtam már, hogy magába vagyok szerelmes.

TANÁR
Ne tessék velem viccelni. Nagyon merész, de túlmegy egy határon, és én...

LÁNY
Én már túlmentem minden határon, tanár úr...

TANÁR
És mondja csak, mit jelent az a két aláhúzott szó?

LÁNY
Ja? Az, hogy hirdess engemet? Azt jelenti, vállalj el engemet. Érti? Hogy merj elvállalni, ne mondd azt, hogy gyerek vagyok, hogy ne félj majd elmondani a tanároknak sem, hogy én vagyok a szerelmed, a szeretőd, hogy viszontszeretsz engem, hogy mindenemet megkaptad, a testemet, a lelkemet... érti már, tanár úr?

TANÁR
Krisztina, tudja jól...

LÁNY
Tudom, családja van, tudom, hogy a tanárom, mindent tudok, de nem érdekel...

TANÁR
De én nem szeretem magát, Szentiványi...

LÁNY
Hazudsz... hazudsz... hazudsz...

TANÁR
Hogy beszél maga velem... Nem fél, hogy...

LÁNY
Nem félek. Csak attól, hogy mielőtt megkapnám, elveszítelek... magát.

FERI
Takács tanár úr! Lenne egy perced számomra?

TANÁR
Természetesen. Mondtam én valaha nemet neked, Ferikém?

FERI
Jó a humorod...

TANÁR
Mások szerint meg csapnivaló.

FERI
Nem ez a lényeg. Tudod, összeültünk tegnap... a munkaközösség... és megtárgyaltuk az ügyedet.

TANÁR
Az ügyemet?

FERI
Azt, pontosan azt. Na, rátérek a lényegre. Na, szóval... Összeültünk. S úgy döntöttünk, ezt a liezont azzal a negyedik ás kislánnyal...

TANÁR
Mi közötök nektek az én ügyeimhez?

FERI
Ez iskolai ügy, kérlek szépen. Nem csak rád tartozik. Mi van akkor, kérdezem én, ha ezzel te speciel precedenst teremtesz? Na ugye. Ha hagynánk. Teszem azt, ezentúl minden tanár nekifog azzal a diákjával, amelyik megtetszik neki... szóval, hogy is mondjam, hogy ne sértselek meg, üzekedni, na, izé, kamatyolni, kefélni... na, érted már?

TANÁR
Értem, és nagyon ócskák vagytok... pfuj...!

FERI
Arról beszélhetnénk, kérlek, hogy ki az ócska. Még barátilag tájékoztatnálak, arról is beszélgettünk, mi van akkor, ha hagyjuk ezt a kapcsolatot...

TANÁR
Hogy hagyjátok... mármint, ti hagyjátok...

FERI
Ne add a naivat, Takács! Már régen közbeléphettünk volna. Ha akarunk, de... ejnye, ne szakíts félbe folyton! Szóval, azt is fontolóra vettük, akkor mi történik, ha megunod ezt a kislányt, ugye, s akkor megszakítod vele a kapcsolatot. Dobod, magyarul. S utána meglátsz egy másikat, aki ugyanolyan fiatal, kedves, kívánatos, majd egy harmadikat, negyediket...

TANÁR
Kikérem magamnak ezt a mocskosságot!

FERI
Te semmit sem kérhetsz ki magadnak! Azt hiszed, az iskola kupleráj, ahol a kurvák között válogathatsz magadnak, ha rád tör a kangörcs? Hát nem. Ezt mi nem fogjuk megengedni. Én már rég kidobtalak volna ebből az iskolából... az igazgató helyében rég rendőrökkel vitettelek volna el... ne menj még sehova! El akarom mondani, hogyan határozott a munkaközösség az ügyedben...

TANÁR
Köpök rátok. Mondd el ennek a sok derék, nektek szurkoló kollégának, hogyan akartok megszégyeníteni, kinyírni - mesélj csak, de nekem hányingerem van tőled...

FERI
Rohadt strici!

TANÁR
Nem nyúlok hozzád, de megjegyeztelek, magamnak. Erről még beszélünk.

FERI
Fogom remélni...

TANÁR
Hülye analfabéta!

KAPOSI
Na, Szentiványi?

LÁNY
Nem tudom, tanár úr.

KAPOSI
Miért nem tudja, Szentiványi?

LÁNY
Nem volt időm tegnap átnézni az anyagot.

KAPOSI
Nem volt ideje. Milyen érdekes. Mivel töltötte a délutánját?

LÁNY
Magánügy, tanár úr.

KAPOSI
Értem. Hát akkor kap egy egyest, Szentiványi.

LÁNY
De én... én most nem feleltem... csak fel tetszett szólítani...

KAPOSI
Azt én döntöm el, hogy ki mikor felel. Maga most felelt.

LÁNY
Nézőpont kérdése.

KAPOSI
Tessék? Mondott talán valamit?

LÁNY
Azt mondtam, hogy ez szemétség.

KAPOSI
Micsoda? Szemtelen taknyos! Nyilván összetévesztett a Takács tanár úrral! (Röhögés.)

LÁNY
Ne reménykedjék! Soha nem téveszteném össze a Takács tanár úrral. Még sötétben sem.

DIÁK
(suttog) Ott főleg nem...

KAPOSI
Hallották? Hallották, mit mondott? Ki fogom rúgatni az iskolából, Szentiványi.

LÁNY
Ahogy gondolja. Tessék csak...

KAPOSI
Mi van?

LÁNY
Itt nincs levegő... a teremben... itt nincs... rosszul vagyok... szeretnék kimenni a levegőre...

DIÁKOK
Biztosan terhes... milyen sápadt... úristen, a Szentiványi... szegény...

KAPOSI
Monori, kísérje ki Szentiványit! Szaporán, szeretném folytatni az órát. A többiek figyelnek, igen?

TANÁR
És akkor azt mondja nekem, ő már elsős korában olvasta az Ulyssest. Hát nem fantasztikus? Irtó tehetséges srác, öregem... bocsáss meg... Kaposi kolléga! Egy pillanatra!

KAPOSI
Tessék! Parancsolj velem. Gyere, keresünk egy nyugodt kis zugot ebben a bolondok házában...

TANÁR
Itt is jó lesz.

KAPOSI
Akkor itt. Parancsolj.

TANÁR
Kérlek, hagyd békén Szentiványit! Csak erre szeretnélek...

KAPOSI
Tessék? Félek, ezt nem értem.

TANÁR
Érted te nagyon jól. Mindent elmesélt.

KAPOSI
Elmesélte? Neked? Hol mesélte el? Hol? Az ágyban?

TANÁR
Nem tartozik rád.

KAPOSI
S az mennyiben tartozik rád, ami az óráimon történik?

TANÁR
Ha célozgatsz rám... a kapcsolatunkra... ha nevetségessé próbálsz tenni bennünket...

KAPOSI
Nézd, Takács! Szeretném, ha egyszer s mindenkorra világos lenne számodra, Szentiványi az órámon diák és nem a te szeretőd. Csak egy káposztafej a többiek között. Tehát ne szemtelenkedjen velem, ne éljen vissza a...

TANÁR
Te élsz vissza azzal, hogy...

KAPOSI
Mivel élek vissza? Jó lenne, ha megmagyaráznád...

TANÁR
Tudod te azt, Kaposi, nagyon is tudod. Csak azt szeretném, ha nem lennél ennyire aljas.

TANÁR
Akkor most nézzük csak... József Attila utolsó költői korszakáról... ki fog nekünk beszélni... na, ki is legyen az... mondjuk, Szentiványi Krisztina... Itt van?

LÁNY
Itt vagyok, tanár úr.

TANÁR
Készült?

DIÁK
(súgva) Biztosan felkészítette.

LÁNY
Készültem.

TANÁR
Akkor kezdje el... kisasszony, elkezdené végre...

DIÁK
(súgva) Ez begolyózott... Nem fog semmit mondani neki...

DIÁK
(súgva) Szerelem, szerelem...

DIÁK
(súgva) Krisztina, csak nem szakítottatok, hogy feleltet...

TANÁR
Valami baj van, Szentiványi?

LÁNY
Semmi baj, tanár úr.

TANÁR
Rosszul van?

LÁNY
Nem. Kitűnően érzem magamat.

TANÁR
Akkor miért nem beszél... rendben van, értem... akkor kénytelen vagyok elégtelent adni magának...

LÁNY
Természetesen, tanár úr. És köszönöm.

DIÁK
(súgva) Beírta ez a szemét...

DIÁK
(súgva) Szegény Szentiványi! Ez a Takács meghülyült...

DIÁK
(súgva) Na, ezek se dugnak ma délután...

TANÁR
Üljön le, Szentiványi Krisztina. Maguk pedig nyissák ki a könyveiket...

TANÁR
Szentiványi! Tanítás után várjon meg.

LÁNY
Miért, tanár úr?

TANÁR
Majd megtudja.

LÁNY
Csak... csak nem... elvisz valahova?

TANÁR
Elviszem, Szentiványi. Valahova elviszem.

LÁNY
S a pohár vizet... azt is megkapom?

TANÁR
Nem tudom... félek magától.

LÁNY
Ne féljen. Gyáván nem lehet szeretni.

TANÁR
Csak tudnám, hogy mitől ilyen szörnyen magabiztos!

LÁNY
Mert éjjel-nappal szuggerálom... és fel fogom őrölni az akaratának az utolsó morzsáit is...

TANÁR
És akkor? Akkor mi lesz?

LÁNY
Nem fogok szomjazni többé... ugye?

IGAZGATÓ
Üljön le, kisasszony! Gondolom, tudja, miért hivattam?

LÁNY
Nem tudom.

IGAZGATÓ
Nem tudja. Jó így is. Ez esetben kénytelen leszek megmagyarázni.

LÁNY
Feszülten figyelek.

IGAZGATÓ
Irritáló a stílusa. Mondták már?

LÁNY
Nem nagyon mondhatták. Nem mindenkivel vagyok ilyen.

IGAZGATÓ
Hm. Gondolom, engem utál.

LÁNY
Nagyon utálom magát.

IGAZGATÓ
Jó, ezt tisztáztuk. Én sajnos nem utálhatom viszont, egy iskolaigazgató ekkora fényűzést nem engedhet meg magának.

LÁNY
Én felhatalmazom rá.

IGAZGATÓ
Maga felhatalmaz? Ne hozzon ki a sodromból! Maga engem nem hatalmazhat fel semmire. Megértette?

LÁNY
Megértettem. Nem hatalmazom fel semmire.

IGAZGATÓ
Hagyja abba a bohóckodást, Szentiványi! Nem is sejti, milyen nagy bajban van...

LÁNY
Nem sejtem, de attól tartok, el fogja mondani.

IGAZGATÓ
Mindent tudok.

LÁNY
Ez nagyszerű. Akkor csak azt nem értem, én miért vagyok itt.

IGAZGATÓ
Most aztán elég, maga kis szemtelen... fogja be a pofáját...

LÁNY
Miket meg nem enged magának!

IGAZGATÓ
Tudja, kivel beszél... kit utasítgat rendre, maga... maga....

LÁNY
Kis ringyó. Mondja csak ki nyugodtan. Legalább ennyi bátorsága legyen.

IGAZGATÓ
Azt mondtam, maradjon csendben, csak akkor beszéljen, ha kérdezem. Értettük?

LÁNY
Értettük.

IGAZGATÓ
Viszonya van Takács tanár úrral... na, mi van, miért nem válaszol?

LÁNY
Mert nem kérdezett. Azt mondta, csak kérdésre válaszoljak.

IGAZGATÓ
Tudja mi maga? Egy felfújt kis hólyag. Elcsavarja egy tanárja, egy családos ember fejét, azután meg úgy viselkedik, mintha maga körül forogna a világ. Vegye már tudomásul, hogy csak egy tanuló a sok közül, nem különb, nem más... tudomásul vette?

LÁNY
Igen.

IGAZGATÓ
Befejezik a kapcsolatukat.

LÁNY
Nem!

IGAZGATÓ
Fogja be a pofáját! Befejezik, vagy mindkettejüket elvitetem. Takácsot a börtönbe, magát javítóintézetbe.

LÁNY
Ehhez nincs joga.

IGAZGATÓ
Hogy mihez van jogom és mihez nincs, azt én jobban tudom. Magának itt egyedül kötelességei vannak.

LÁNY
Ezeknek eleget is teszek.

IGAZGATÓ
Eleget? Ezzel a viselkedéssel?

LÁNY
Ezzel. Tudja, igazgató úr, Takács tanár úr mellett valamit visszakaptam abból, amit maguknak már majdnem sikerült elvenniük tőlem. A méltóságomat. Hogyha követelnek tőlem, én is követelhetek. Akár öntől is, például, hogy beszéljen tisztességes hangon velem.

IGAZGATÓ
Azt ki kell érdemelni.

LÁNY
És maga mivel érdemelte ki? Azzal, hogy kinevezték az iskola élére? Azt a mi tekintetünkben kellene meglátnia, hogy kicsoda. De a mi tekintetünkben nincs senki, ha magára nézünk. Ismeri a Gogol-mondást, ugye: ne a tükröt szidjad, ha a képed ferde.

IGAZGATÓ
Nem hiszek a fülemnek. Ezt, ugye, Takácstól tanulta? Honnan veszi a bátorságot, hogy folyamatosan kioktasson?

LÁNY
Amiről beszélni óhajt velem, abban egyenrangú partnerek vagyunk. Takács tanár úr szeretője vagyok, igen, Szentiványi Krisztinának hívnak és nő vagyok. Az ő tanítványa, és hivatalosan véve az ön diákja a negyedik a osztályból.

IGAZGATÓ
Az apja mit szólt ehhez?

LÁNY
Megértette, ha nem is értett vele egyet.

IGAZGATÓ
Csodálkozom. Nagyon, nagyon csodálkozom.

LÁNY
Én nem, ő ilyen. Ő nem tanár, ő csak ember... egy ember... emberke...

IGAZGATÓ
Akkor most szépen kisétál innen, megértette? Mocskolódik, amikor a sárban hentereg nap mint nap... megtáncoltatom magukat... elbocsátom Takács tanár urat... magát pedig eltávolítom az iskolából...

LÁNY
Tegye meg, gonosz, szürke kis vénember!

IGAZGATÓ
Ki innen!

LÁNY
Mégis meg mert hívni?

TANÁR
Nem szabadna pedig... tartoztam...

LÁNY
Köszönöm. Életem legboldogabb születésnapja.

TANÁR
Mitől az?

LÁNY
Mert azzal tölthetem az egész délutánt, akit szeretek.

TANÁR
Hagyja ezt, Krisztina! Merre menjünk?

LÁNY
Menjünk Zebegénybe!

TANÁR
Zebegénybe? Miért éppen Zebegénybe?

LÁNY
Ott akarok a szeretője lenni.

TANÁR
Hol? Zebegényben? De Zebegényben hol?

LÁNY
Van ott egy erdő a könyvtár fölött. Úgy terveztem, hogy ott, a fűben... a csendben... ugye, elvisz, elvisz most...

TANÁR
Sok fiúval jártál már ott előttem?

LÁNY
Soha senkivel. Mindig csak magam. S szeretném, ha tudná, nekem még nem volt dolgom senkivel.

TANÁR
Senkivel? Miért nem?

LÁNY
Mert téged vártalak. S többé ne legyél féltékeny rám.

DIÁKOK
Nézzétek ezt a hirdetést! KURVA SZENTIVÁNYI, KURVAPECÉR TAKÁCS... jó mi? Tépd le azt a mocskot azonnal... miért, te talán nem dugnád meg a kis Szentiványit... menj a... okádék vagy... biztos az a fasz diri íratta ki... ott egy másik is... A HÍMRINGYÓ...

TANÁR
Mi van itt? Mit dugott a háta mögé? Adja ide!

DIÁK
Ne... nem szeretném.

TANÁR
Azt mondtam, adja ide!

DIÁK
Higgye el, tanár úr...

TANÁR
Kérem!

DIÁK
Rendben... tessék, az öné.

TANÁR
Maga írta?

DIÁK
Isten ments...

TANÁR
Maguk közül írta valaki?

DIÁKOK
Nem... dehogy... hogy képzeli... Európában ilyet...

TANÁR
Akkor miért vették le? Tűzzék csak vissza oda, ahol volt!

DIÁKOK
Na ne... nem gondolja komolyan... Miért?

TANÁR
Mondtam, tegyék csak vissza! Aki kitetette, majd leveteti, ha elérte a kellő hatást.

TANÁR
Krisztina... mi baj, Krisztina?

LÁNY
Szeretsz még?

TANÁR
Szeretlek. Ha nem szeretnélek...

LÁNY
Tudom, már nem lennél itt. Hallottam eleget. De gondold végig az egészet újra. Valóban szeretsz még?

TANÁR
Valóban szeretlek. Csak egyre nehezebb...

LÁNY
Nem csak a testemet?

TANÁR
Nem csak a testedet.

LÁNY
Most még megszabadulhatnál tőlem...

TANÁR
Beszéljünk másról.

LÁNY
Sohasem beszélsz az álmaidról.

TANÁR
Mert nem szoktam álmodni.

LÁNY
Velem sem?

TANÁR
De, veled igen.

LÁNY
Régen beszéltél a testemről.

TANÁR
Tudod jól...

LÁNY
Tudom, mit...

TANÁR
Nagyon szép vagy.

LÁNY
Folyton hallani szeretném... Olyan régen becéztél... nem figyelsz rám...

TANÁR
Fáradt vagyok.

LÁNY
Holnap rúgnak ki?

TANÁR
Talán van még egy hetem hátra...

LÁNY
Elmehetsz máshová tanítani...

TANÁR
Nem hiszem. Sehová sem vesznek fel. Nem vehetnek fel.

LÁNY
És engem? Engem mikor fognak kirúgni?

TANÁR
Téged nem rúgnak ki.

LÁNY
Ez a te feltételed volt?

TANÁR
Nem. Az igazgató volt rendes.

LÁNY
Az egy szemét.

TANÁR
Nem. Ő csak azt tette, amit tennie kellett. Korrekt volt - a maga módján. Megpróbálta eltusolni, de nem sikerült. Lépnie kellett. Lépett hát. Így.

LÁNY
De valamilyen feltétele csak volt... neki is...

TANÁR
Igen. Nem találkozhatunk többé.

LÁNY
Akkor majd találkozunk titokban...

TANÁR
Titokban nem. Titokban most már én nem akarom... ugye megértesz...

LÁNY
Persze, tanár. Akkor... ma utoljára?

TANÁR
Akkor... ma örökre.

LÁNY
De az előbb még egészen mást...

TANÁR
Lehet, mostanra gyávultam el.

LÁNY
Rendben. Majd ne haragudj rám... ha tudsz nem haragudni... majd... most még szabad... érted nyúlnom... te drága... drága tanár...

FELESÉG
Nincs több itthon. Megittál mindent. Istenem, mint a szivacs!

TANÁR
Akkor eredj le, és hozzál! Hallod? Hallod! Hozzál!

FELESÉG
Nem vagy még elég részeg?

TANÁR
Nem. Addig akarok inni, amíg ki nem nyír a pia. Költséges halál lesz, de én megadom a módját.

FELESÉG
Szerencsétlen. Még jó, hogy a gyerekek nem látnak így.

TANÁR
Csak hadd lássanak. Lássák, mi lett belőlem. Egy dög vagyok. Élve rohadok szét...

FELESÉG
Feküdj le, hallod?

TANÁR
Nem fekszem. Elmegyek valahová... inni...

FELESÉG
Ne... ne... inkább adok... van még pálinka...

TANÁR
Akarom... azonnal...

FELESÉG
Mennél inkább vissza...

TANÁR
Hova vissza? A kocsmába?

FELESÉG
Nem. Ahhoz a lányhoz. Nem tudom nézni tovább, amit művelsz magaddal. Nem vagyok hajlandó segédkezni ahhoz, hogy kinyírd magadat.

TANÁR
Nem is kell a segítséged.

FELESÉG
Menj hozzá, könyörgöm, eredj már!

TANÁR
Hozzá nem lehet...

FELESÉG
Akkor valahová... mindegy... nem lehet veled megmaradni egy lakásban.

TANÁR
Nem? Gyere ide! Kérlek!

FELESÉG
Igen... ne, ezt ne csináld... hallod, hogy ne... Tudom, hogy nem nekem szól... kérlek... engedj el, azonnal engedj el... részeg disznó...

TANÁR
Dögöljetek meg mind a ketten!

TANÁR
Üljenek le. Hiányzók? Hetes!

HETES
Tanár úrnak...

TANÁR
Nem kell! Hiányzók?

HETES
Hiányzik Szentiványi Krisztina.

TANÁR
Szentiványi... Krisztina... hiányzik... mi van vele?

HETES
A tanár úr nem tudja? Tényleg nem tud semmiről?

LÁNY
Látod, most a lábujjam hegyével meg tudnám érinteni az eget. Kicsit megbillenteném a Napot - feléd. Mi lenne? Összegabalyodnának lent az árnyak... miért hallgatsz? Nem érdekel, amit mondok?

TANÁR
Szégyellem magamat.

LÁNY
Én meg büszke vagyok rád. Érted? Büszke. Ekkora boldogságot elképzelni se tudtam volna... hazudok, mert elképzeltem... csak ilyet képzeltem el... gyönyörű volt... majd meghaltam, úgy fájt.... úgy volt gyönyörű...

TANÁR
Ezt nem szabad soha többé... Megértetted?

LÁNY
De, de, de. Csak ezt szabad. Megtanulok ölelni, tanár, hamar megtanulok, majd meglátod, milyen ügyes leszek! Taníts meg engem... tégy igazi nővé... tégy engem, mint egy pecsétet az te szívedre - emlékszel? Emlékszel a folytatásra? Az te társaidnak, kik az te szódra figyelnek, hirdess engemet. Tanár, hirdess engemet! Legszívesebben le se törölném a vért a combomról... tanár... mindenki lássa meg, tudja meg... nem szégyellném... tudjon meg téged a világ!

TANÁR
Nem szabad. Tönkre foglak tenni, meglátod... egymást tesszük tönkre... Megölnek bennünket, Krisztina, megölnek, ha megtudják.

LÁNY
Meg fogják tudni. Akarom! És engem csak te ölhetsz meg. Ha már nem szerethetlek tovább...

IGAZGATÓ
Látja már, mit csinált? Eszelős. Most járjon a pofája! Most! Rajta! Ezt akarta? Megölni? Hogy fog az emberek szemébe nézni? Hogy fog a diákjai szemébe nézni? Ki mer még menni az utcára? Ujjal mutogatnak magára, hogy gyilkos!

TANÁR
Ne ordítson. Fölmondtam, nem?

IGAZGATÓ
Fölmondott? Kirúgtam. Kivágtam, mint a taknyot.

TANÁR
Több méltóságot, uram! Többet.

IGAZGATÓ
Méltóság! Takarodjon, mert a pedellussal penderíttetem ki innen.

TANÁR
Jegyezzen meg valamit. Ha a lánynak egyetlen haja szála meggörbül, megölöm magát.

IGAZGATÓ
Még nem döntöttem a sorsáról. Nem döntöttünk. Ha egyáltalán valaha is fölépül. Kicsit túlzásba viszi a dolgokat ez a lány, nem gondolja, Takács? Előbb a maga szeretője, azután öngyilkossági kísérlet... Én meg tapsoljak ehhez... azután a fél iskola a tanárok lepedőjén, a másik fele meg a kórházban, s még jó, ha nem a hullaházban... hát menjen a fenébe innen, amíg nem késő, barátocskám.

TANÁR
Maga tényleg így gondolkodik rólunk?

IGAZGATÓ
Nem így gondolkodom. De így kell gondolkodnom. Legyen ennyi elég magának.

TANÁR
Sajnálom, hogy nem dolgozhatom itt tovább. Szerettem...

IGAZGATÓ
Én is sajnálom. Azt is, hogy mi ketten sohasem tudtunk szó érteni. És örülök, hogy sohasem tegeződtünk.

FELESÉG
Hallottam.

TANÁR
Akkor jó. Ne adj ma innom, és ne engedj el itthonról, még ha... mindegy. Vigyázz rám!

FELESÉG
Feküdj le... adok valami altatót... voltál bent nála?

TANÁR
Nem... nem tudom.

FELESÉG
Felhívtad a kórházat?

TANÁR
Nem... nem tudom.

FELESÉG
Én felhívtam.

TANÁR
Él még?

FELESÉG
Él. De válságos... igyál inkább...

TANÁR
Nem... (Telefoncsörgés.) Hagyd, fölveszem. Halló! Takács...

FÉRFIHANG
Jól figyelj, te szemét! Ha a lány meghal, kiirtunk a kölykeiddel együtt. Megjegyezted? Te rohadt strici...

TANÁR
Gyertek, nem fogok elbújni előletek... Ez már a hetedik volt...

FELESÉG
Ki volt az?

TANÁR
Nem tudom. De elkezdődött a hajsza.

FELESÉG
Feküdj le, könyörgöm! Itt a pálinka, itt az altató. Kérlek, feküdj már le!

TANÁR
Idefekszel mellém?

FELESÉG
Igen. Odafekszem, ha akarod.

TANÁR
Na, ne sírj már! (Telefoncsörgés.) Maradj!

FELESÉG
Nem. Ezt most én veszem fel. Halló! Takács...

FÉRFIHANG II.
A tanár urat keresem...

FELESÉG
A felesége vagyok. Átadhatok neki valamilyen üzenetet?

FÉRFIHANG II.
Mondd meg annak a mocsoknak, hogy meg fog dögleni... téged meg szétbaszunk... a kölykeiteket meg fölakasztjuk, mint a kutyákat, egymás mellé az eresz alá...

FELESÉG
Aljasok! Aljas, gyáva gazemberek... férgek... Kihúzzam a telefont?

TANÁR
Ne! Legalább megtudjuk... ha... történik valami... vele...

TANÁR
Szervusz. Te vagy az ügyeletes?

KOLLÉGA
Jó napot kívánok. Keres valakit?

TANÁR
Nem ismersz meg?

KOLLÉGA
De, megismerem.

TANÁR
Értem. Bemennék... ha félreállnál...

KOLLÉGA
Utasításunk van arra, hogy ne engedjük be.

TANÁR
Szeretném kihívatni...

KOLLÉGA
Diákot nem zavarhatunk tanítás alatt.

TANÁR
Jó. Szervusz.

KOLLÉGA
Viszontlátásra, tanár úr.

LÁNY
Sohasem beszélsz a gyerekeidről.

TANÁR
Azt gondoltam, zavarna...

LÁNY
Ellenkezőleg. Hiszen ők hozzád tartoznak. Van fényképed róluk?

TANÁR
Nincs. Nem hordok magammal.

LÁNY
Hasonlítanak rád?

TANÁR
Hát persze. Főleg Péter, a nagyobbik.

LÁNY
Ő hány éves?

TANÁR
Tizenhárom.

LÁNY
Lassan kész férfi. Nem?

TANÁR
Csak négy évvel fiatalabb nálad. Nem komikus?

LÁNY
Inkább nagyon szép. Azt hiszem. Apuka.... vénember... tanár... egyszer majd én is szeretnék tőled egy gyereket... ilyen icikét-picikét... csak hasonlítson rád, nagyon...

TANÁR
Halló! Gimnázium?

NŐI HANG
Gimnázium. Tessék.

TANÁR
Nagy Ferenc vagyok. Szentiványi Krisztinát keresem.

NŐI HANG
Milyen ügyben?

TANÁR
A nagybátyja vagyok. Az édesapjától hozok...

NŐI HANG
Sajnos, kedves tanár úr, utasítást kaptunk arra, hogy nem hívhatjuk telefonhoz a kislányt - ha maga keresi...

TANÁR
Tessék? Kérem, itt valami.... azt hiszem, valami félreértés...

NŐI HANG
Hagyja ezt, tanár úr! Nézze, én a magam részéről sajnálom... megértem valahol.... de erről jobb, ha most nem beszélünk többet...

LÁNY
Még soha nem voltam szobán...

TANÁR
Miket beszélsz? Ez nem szobázás, te szamár. A barátom lakása.

LÁNY
Hozzád soha nem mehetünk?

TANÁR
Nem.

LÁNY
Félsz, hogy váratlanul hazajönnek?

TANÁR
Nem... nem hiszem... de oda ne!

LÁNY
Csinos kis szoba. Kicsit koszos. Nézd csak! Csillagtérkép! És egy lepkét tűzött valaki az Orionra. Te, lehet, ez a lepke én vagyok?

TANÁR
Nem, te oda repülsz, ahová akarsz.

LÁNY
Nem akarok sehová sem repülni. Azt akarom, szögezz föl a csillagtérképedre. Örökre.

TANÁR
Nem tudom, miket beszélsz.

LÁNY
Fordulj ide! Láttál már ilyen szép melleket?

LÁNY
Rendben van. Ha kidolgoztam, megcseréljük.

BARÁTNŐ
Én pedig kidolgozom cserébe a Nagy Francia Forradalmat.

LÁNY
Oké. Megbeszéltük. Éhes vagyok. Gyere, veszünk hamburgert.

BARÁTNŐ
Te! Oda nézz! A Takács!

LÁNY
Hol? Nem látom...

BARÁTNŐ
Jön. Felénk indul. Azt hiszem, téged várt...

LÁNY
Jaj, istenkém...

TANÁR
Krisztina...

LÁNY
Tanár úr... megijesztett... meglepett...

TANÁR
Krisztina... Krisztina...

LÁNY
Tessék, tanár úr!

TANÁR
Kisasszony, hagyna pár percet beszélgetni Szentiványival?

BARÁTNŐ
Hát persze. Krisztina, a koleszban várlak. Viszlát, tanár úr!

TANÁR
Krisztina... jól vagy?

LÁNY
Látja. Kutya bajom.

TANÁR
Aggódtam miattad... nagyon...

LÁNY
Mégse jött be hozzám a kórházba.

TANÁR
Nem. Haragszol?

LÁNY
Á, dehogy. Képzelje, terhes voltam... akkor...

TANÁR
Tessék?!

LÁNY
Terhes voltam. De elvették... a gyógyszerektől károsult volna a magzat is... na, csak nem... mi van, tanár úr... ne sírj már, az ég szerelmére, itt az utcán... gyere, beülünk valahová... egy kávéra... Apa! Apa, te hogy kerülsz ide...

APA
Én megmondtam magának... figyelmeztettem...

LÁNY
Apa ne... (Ütések zaja.) Ne, apa, ne, könyörgöm, apa, ne, megölitek...

APA
Megmondtam, hogy megöllek, te féreg... ne kíméljétek fiúk.... adjatok még neki! (Lihegés, sikoltozás, jajgatás.) Húzzátok be a kapualjba a dögöt...

LÁNY
Tanár... drága tanár...

FIÚK
Srácok! Nézzétek azt a fazont! Rendesen beszittyózott... Te, ez a hapsi tiszta vér... Uramisten, így összeverni valakit... Él ez egyáltalán... Hívjunk rendőrt! ... Gyerekek! Nem ismeritek fel? Ez a Takács... A kurva életbe, így széttrancsírozni egy embert! ... Figyeld, most kinyitotta a szemét... Él... Jó napot, tanár úr! ... Pihengetünk...?