CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Bodnár Ildikó:
Szótárak a 21. század küszöbén
Fábián Zsuzsanna:
A vonzatok ábrázolása az olasz-magyar nagyszótárakban
Forgács Tamás:
Egy készülőben levő Új magyar frazeológiai szótár munkálatairól
Fóris Ágota:
Gyorsító hatások a lexikográfia fejlődésében
Fóris Ágota:
A mesterségek szótárai (Magyar-olasz egybevetés)
Katus Elvira:
Antonima, szinonima, homonima a frazeológiában (Magyar-bolgár-horvát példaanyag alapján)
Kispál Tamás:
A metaforikus kifejezések ábrázolása három német és három német-magyar szótárban
Kiss Mónika:
Szótár a szótárban
Koutny Ilona:
Nyelvi és nyelven kívüli ismeretek a szótárban
Kugler Katalin:
Gondolatok a legújabb orosz nyelvű szótárakról
Magay Tamás:
Kritika a (szótár)kritikáról
Márkus Éva:
Szóföldrajzi vizsgálódások a Budai-hegység német nyelvjárásaiban
Murányiné Zagyvai Márta:
Egy német-magyar/magyar-német analitikai kémiai szakszótár előkészületeiről II.
Murányiné Zagyvai Márta:
Egy szakszótár lemmaszelekciós kérdéseiről
Muráth Judit:
A szakszótárírás elmélete a germanisztikában
Nemesné Kis Szilvia:
A névtan és az alkalmazott nyelvészet kapcsolódási pontjai
Pacsai Imre:
A közmondások szerepe a világ nyelvi képének vizsgálatában
Pajzs Júlia:
A korpuszalapú szótárírás alternatívái
Pálfy Miklós:
Alapjelentés és kiinduló jelentés egy kétnyelvű szótárban (Egy lexikometriai vizsgálat tanulságai)
Piróth Attila:
Angol-magyar fizikai szótár
Pomázi Gyöngyi:
Szótárszerkesztési módszerek (Német zsebszótárak)
Reder Anna:
Kollokationen in Wörterbüchern für DaF-Lerner
Répási Györgyné:
Nemzetközi elemek a politikai/diplomáciai szakszókincsben (Magyar-orosz-német egybevetés)
Sulyok Hedvig:
Utak a szótárhoz, utak a Verancsics-szótárhoz (és tovább)
Székely Gábor:
A fokozó értelmű szókapcsolatok magyar-német szótára (A Wörterbuch der verstärkenden Wortgruppen der ungarischen und der deutschen Sprache című kiadványról)
Tóth József:
Wortfelder in der zweisprachigen Lexikographie
Tóth Szergej:
A totalitarizmus szóteremtése
Tyukász Dóra:
Gondolatok a szexista kifejezések kiküszöbölésének lehetőségeiről az olasz nyelvben
Uzonyi Pál:
Gáldi László Orosz-magyar és Magyar-orosz kéziszótárának átdolgozásáról
Vágvölgyi Edit:
A magyar orvosi szaknyelv változásairól
Vass László:
Tipológiai kalauz a verbális és képi összetevőből felépített kommunikátumok tanulmányozásához
Vitányi Borbála:
Modern klasszikusok (Francia-magyar és magyar-francia nagyszótárak)
Vitányi Borbála:
Tájszótáraink stilisztikája
A kötet munkatársai
Tárgymutató
Névmutató
Előszó (részlet)
A Fasciculi Linguistici Series Lexicographica 3. kötetét tartja kezében az olvasó. A kiadvány legtöbb tanulmányának és szótárkritikájának alapjául a pécsi XI. és a szegedi XII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus (2001, ill. 2002) lexikológiai és lexikográfiai szekciójában elhangzott előadás szolgált. Ez utóbbi tény a magyarázata annak, hogy a kötetben néhány szerző két dolgozattal is szerepel.
A kötet legfontosabb célkitűzése a kongresszusi szekciókban végzett munka egyfajta dokumentálása, az ott elhangzott gondolatoknak, felvetéseknek és kritikai megjegyzéseknek egy adott munkafázisban történő rögzítése. Ezek az előadások egészültek ki - a Nyelvészeti Füzetek Szótársorozatának eredeti célkitűzéseinek megfelelően - olyan tanulmányokkal, amelyek egyfelől külön szerkesztői felkérésre készültek kimondottan e kiadvány számára (pl. Uzonyi Pál), másfelől, bár tárgyát tekintve nem tartoznak kimondottan a lexikológia körébe, metodológiailag és célt tekintve közel állnak e sorozat célkitűzéseihez, és a humán kommunikáció egyik legjellegzetesebb megnyilvánulásának típusait, rendszerét és tagolódásának körvonalait mutatják be vázlatosan, egy-egy szemléltető példával (pl. Vass László).
A kötet szerkesztőiként úgy véljük, hogy a megjelenő írások tartalma alkalmas arra, hogy a lexikológiai és lexikográfiai diszciplínának - a kötet problémák, paradigmák és perspektívák alcímének megfelelően - egyfajta aktuális látképe legyen. A tanulmányok zömének sokrétegűsége és a széles tematikai merítés okán az írásokat szerzőjük ábécé sorrendjében tárjuk az olvasó elé.
Tekintettel arra, hogy a tanulmányok többsége szóban elhangzott előadás szerkesztett változata, az előadásszövegekhez kapcsolódó hivatkozásokat, lábjegyzeteket és irodalmat lehetőség szerint meghagytuk eredeti formájukban és csak abban ez esetben egészítettük ki, ha időközben olyan változások történtek, amelyek feltüntetése nélkül bizonyos szövegrészek ma már pontatlannak vagy elavultnak tűnnének.
Szeged-Veszprém-Pécs, 2004 januárjában
A szerkesztők