Ígéretemet, melyet, kevés híjjánn négy esztendővel ez előtt, tettem vala, Professori foglalatosságimnak azólta lett változása' ellent nem állvánn, ímé telyesítem. Hogy ezen Harmadik Része Magyar Országi Históriámnak, mely, Buda viszszavételétől fogva, a' jelenvaló időkig terjed, nem fog bé annyi árkust, mint a' mennyiből a' Második Darab áll: a' mostani időbeli drágaságra való tekintetből esett; mely az illendő rövidséget javasolta. Kevesítette az árkusok számát az is, hogy a' §-ok számjai, melyek a' Második Darabbann középenn állanak, itt elől tevődtek. A' rövidség mellett, igyekeztem e' munkába mind azt béfoglalni, valami azoknak, kik a' Magyar Ország Históriáját fundamentomosann kívánják tudni, ítéletem szerínt, szükséges. Mit honnan vettem tsak ott nem jegyeztem fel, a' hol azt, talám, senki sem kívánja. Ha, tsak valamely részbenn is, használtam munkámmal: fáradtságom megjutalmaztatásáúl tartom.

Írtam Debreczenbenn.
Mártzius 26-dik napjánn.
1812-dik esztendőbenn.

Budai É'saiás