Vissza a kezdőlapra


Nagy méretű kép
NAGYÍTHATÓ KÉP

1911 - Olaj, vászon, 300x450 cm
Magyar Nemzeti Galéria

MŰELEMZÉSEK
Passuth Krisztina elemzése
Kovalovszky Márta elemzése
Szabó Katalin elemzése
Oelmacher Anna írása
 
VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM




... a Hegyibeszéd. A társadalom változásába vetett, szinte vallásos hitet sugározza magából. A Hegyibeszéd szigorúan klasszikus kompozíció: a középső figura messze a többi fölé emelkedik, és magába sűríti az egész kép lényegét, mondanivalóját. Pór Bertalan a maga áttett módján egy agitátor alakját elevenítette meg, s az egész jelenet is az agitáció atmoszféráját árasztja. A kép tengelyében felemelt karú, intő mozdulatú férfi elé görnyednek a többiek; a két csoport, legelöl mindkét oldalon egy-egy meztelen, idősebb férfi térdre ereszkedve. Mögöttük az álló vagy lehajló figurák hármasa: mindkét oldalon összeölelkező pár és magányos alak. Az emberek itt sem tekintenek egymásra, kapcsolatuk mégis egészen elementáris. Egyedül a jobboldalt térdeplő férfi fordul könyörgő mozdulattal a középső alak felé - jó megoldás, hogy arcát nem láthatjuk. Az emberek tekintetében a kétségbeesés, könyörgés, elkeseredés és reménység keveredik, mozdulataik erőteljesek, határozottak. Éppen ezáltal a kompozíció tökéletes ellentéte a Család csendéletszerűségének - kifejezetten dinamikus, magával ragadó, nem esik szét részletekre, hanem minden a középső tengely, a középső alak felé irányul. A háttér alig játszik szerepet: a szelíd dombok teljesen igénytelen keretet nyújtanak a jelenethez. Feltűnő, hogy minden kis izom külön életet él az aktokon, akárcsak a régi reneszánsz mestereknél (pl. Signoreilinél, akit Pór Bertalan annyira szeretett). Színei hasonlatosak Kernstok nagy kompozíciójának [Lovasok a vízparton - a szerk.] színeihez: az erős terrakották az uralkodók, s a testeken kívül minden halvány, jelentéktelen pasztelltónusokban olvad fel. A színekről való lemondás a monumentalitás hangsúlyozásának igényével függ össze: ha az egyes figurák nem mind ugyanazt a terrakotta árnyalatot viselnék magukon, a kép esetleg részletekre esnék szét, az egyes figurák egymástól független, külön életet élnének.

Bármilyen konstruktív, monumentális is a kép formai kompozíciója, az aktok szoborszerű hatása, a mozdulatok feszültsége - az egész mű eszmei, filozófiai hátterében még megbújik a szecesszió gondolatvilága. Pór Bertalan az agitátor alakját bibliai témával hozza kapcsolatba. Hangulatilag megvan benne ugyanaz a feszültség, mint Kernstok nagy képén, viszont ezt a hatást itt zavarja a teljes kétségbeesés (bal oldali magányos férfi) motívuma, és főként a könyörgéshez hasonló mozdulat, amely a kép alaphangját adja.

Számunkra ma meglehetősen furcsa a kép témája is: az agitátor, amint Krisztus alakjában prédikál. A századforduló éveiben azonban ez a megoldás egészen magától értetődő volt. Réti István pl. Krisztus-képeinek egyik változatát Agitátor címen állítja ki. Ferenczy Károly ugyancsak megfesti a Hegyibeszéd-et mai környezetben, s a Művészház éppen 1910-ben rendez bibliai kiállítást. A vallásos téma tehát benne van a levegőben - s Pór Bertalan az önként kínálkozó keretet használja fel arra, hogy megtöltse a maga társadalmi változásokba vetett hitével.

Forrás: Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete, Corvina Kiadó Vállalat, Bp., 1967, 84-86. oldal




Hegyibeszéd

Kmetty János: Hegyi beszéd (1916-17)
Nagyítható kép Meghatározatlan szürkés, zöldes színű dombos táj előtt éles kontúrokkal megrajzolt, szinte csak izmokból épített, terrakotta színű alakok jelennek meg. Két felől egy-egy térdelő férfi fordul odaadással a középütt álló "főszereplő" felé. Jézus hegyibeszédének parafrázisa ez a kép. De ahogyan a Megváltót megfosztja isteni jellegének attributumaitól, úgy a mellékalakok is kilépnek bibliai szerepükből. A Család c. alkotásának figurái állnak előttünk, hétköznapi életükből kilépve, jellegzetes ruháik helyett lepleket viselnek. A középső, felemelt kezű férfi "igét hirdet", a forradalom igéit. A korai forradalmi ideológiáktól, de magától a Nyolcaktól sem volt idegen ez a szimbolikus, biblikus hangvétel. Találkozunk vele azonban más művészeknél is, például Kmetty Jánosnak ugyanezekben az években festett képein, vagy Egry József Vörös igazság c. kompozícióján.

Vágyódás tiszta szerelemre

Vágyódás tiszta szerelemre (1911)
Nagyítható kép A Hegyibeszéd párdarabjaként készült. A háttér itt is ugyanaz a meghatározhatatlan táj, s az alakok is szinte azonosak. A hatalmas, erőteljes nőalak kissé elkülönülve helyezkedik el, ő testesíti meg az áhított, de még el nem ért "tiszta szerelmet". Felé fordul a térdelő férfi, az álló figura pedig magányosan, befelé fordulva mereng. A nő felemelt kezei vezetik át a szemet a térdelőhöz, innen a harmadik szereplőhöz, s a mozdulatoknak ez a belső vonala kapcsolja össze az alakokat. A szilárd, erős testekkel ellentétben a tekintetek fátyolos, merengő kifejezésűek, de éppen ezzel közvetítik a néző számára a kompozíció rejtett tartalmát, a "tiszta szerelem", vagyis az új, emberségesebb, tiszta élet utáni vágyat.

Forrás: Kovalovszky Márta: Kozma Lajos, Ferenczy Béni, Pór Bertalan ("Az én múzeumom" sorozat)
             Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp., 1974, 26-27. oldal




A kép már Pór kortársai között is sok vitát váltott ki. Hatása megdöbbentő. Hatalmas terrakotta színű figurái megállásra késztetnek. Elrendezése a klasszikus középtengelyre épített szimmetrikus kompozíció. A figurák monumentális szoborcsoportként válnak ki a lazán, festőien felrakott pasztellkék háttérből. A kontúrvonalak erős kiemelése a szecessziót idézi, az izomkötegek és a test anatómiai felépítésének részletezése a Pór által annyira csodált reneszánsz mesterek megoldásaira utalnak. Az alakokat csak ezek a külső jegyek fűzik össze. A tekintetek különválnak, mint a Család c. képnél is, bár itt erősebb, elsősorban lírai érzéseket fejeznek ki. A két legszélső, félig hátraforduló alak közül az egyik a teljes kétségbeesést, a másik a reményt sugallja.

Szabó Katalin

Forrás: 20. századi magyar festészet és szobrászat. A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításának katalógusa
             (főszerk. Csorba Géza) Képzőművészeti Kiadó, Bp., 1986, 253. oldal




A Hegyibeszéd és a Tiszta szerelem ... robusztus, csupa izom figurái ellenére gyengéd és törékeny vágyat fejez ki a jobb és szebb élet után. Ezek az erőteljes és az antik szépségre és harmóniára utaló kompozíciók új tartalommal telítődtek. A Hegyibeszéd hatalmas prédikátora új világ eljövetelét hirdeti - ezen a földön. A Tiszta szerelem két szemérmes férfialakja olyan magasra helyezi a nőt, amilyen alacsonyra a kapitalizmus korának valósága helyezte. A két nagy kép az adott helyzettel ki nem békült, küszködő művész nehezen megfogalmazható kívánságát, vágyakozását fejezi ki. Az Állami Vásárlóbizottság tagja volt akkor Szinyei-Merse Pál, aki nagyra becsülte a Családot, és megvásárlásáért harcolt. De még az ő tekintélye sem volt elég a Tisza István által szított ellenállással szemben. A három nagy kompozíció azonban ráterelte a figyelmet Pór monumentális készségére, és ezek alapján megbízást kapott Márkus építésztől az épülő Népopera színpad-oromfalának díszítésére.

Forrás: Oelmacher Anna: A szocialista képzőművészet nyomában, Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1975, 141. oldal



Vissza a kezdőlapraVissza az oldal elejére