Bevezetés

Az elmúlt évtizedben a globalizációról nagyon sok könyv, tanulmány, esszé publicisztika jelent meg. Olyan folyamatról van szó, amelynek nemcsak a történelmi múltját, elemeit, szerkezetét, következményeit igyekeznek a kutatók feltárni, hanem véleményt mondanak arról is, hogy jónak vagy rossznak tartják-e a globalizáció gyors előretörését.

A Műszaki Egyetemen technikatörténettel, a tudományok és technika eredményeinek elterjedésével, társadalomba való beépülésével és következményeivel foglalkozva arról győződtünk meg, hogy a modern technika eredményei nagyon gyorsan terjednek az egész világon, vagyis eredményesen folyik a globalizáció ezen a területen, mindenütt alaposan megváltoztatják az emberek és közösségek értékrendszerét, életét, életviszonyait.

Így számunkra a globalizáció olyan folyamat, ami velejárója a technikai fejlődésnek és ebben az értelemben szükségszerű. A globalizációnak különböző következményei vannak, amelyekkel kapcsolatban helyesnek tartjuk felvetni az értékelés lehetőségét, de figyelmeztetünk arra, hogy gondolni kell a szükségszerűen jelenlevő technikai háttérre, amely a globalizáció számára meghatározó jelentőséggel bír. A technika eredményeinek elterjedését megakadályozni, kikerülni, elhárítani nem lehet. Csak ezen az alapon érdemes foglalkozni azzal, hogy hogyan lehet elkerülni a globalizációnak az uniformizálódást eredményező következményeit.

Kötetünkben a tanulmányok írói a globalizációnak egyrészt a technikai hátterét vizsgálják, és azokat a problémákat illetve megoldásukat keresik, amelyek elkerülhetetlenek, például meg kell találni a módját a magánszféra megőrzésének.

A tanulmányok között van olyan, amelyik közvetlenül valamelyik technikai eszköz globalizáló szerepét, valamint a globalizáció hatását keresi a technikai eszközök gyors elterjedésében, ezzel, mint egy példát mutatva arra, hogy más eszközök esetében is hasonlóan levezethetjük a folyamatot, feltárva a kölcsönhatásokat.

A globális generáció című tanulmány a mai fiatalok hálózathoz való kötödését a korosztályhoz tartozó szemszögéből ismerteti, sok megfontolást igénylő gondolatot tartalmazva.

Felhívjuk a figyelmet arra a tanulmányra is, amelyik a globális kereskedelem és a világkereskedelem viszonyát és problémáit fejtegeti.

Sajátos problémafelvetés olvasható abban a tanulmányban, amely a globalizáció mellett hasonló tartalommal, de pozitív környezettel javasolja - a francia szakirodalom alapján - a mundializációt.

A globalizáció és környezete című tanulmány talán túl szélesre választva a "környezetet" felveti a globalizációnak a hasonló jellegű folyamatokkal való rokonságát.

Javasoljuk kötetünket azoknak, akiket foglalkoztat a világ jövője, az emberiség sorsa és Európa jövője a következő évtizedekben.

Tóth Attiláné