Függelék

 

 

A kötetben említett személyiségek jegyzéke

Aglaoszthenész (Naxiosz) (Kr. e. 4. sz.) költő, a Naxiaka c. verses elbeszélés szerzője.

Agrippa, Marcus Vipsanius (Kr. e. 63–12) Augustus princeps hadvezére és barátja, az actiumi csata győztese, Augustus lányának, Iuliának egyik férje.

Ailianosz Klaudiosz (Kr. u. 2. sz.) görög természettudós, zoológus.

Albertus Magnus (1193–1280) Nagy Szent Albert, német természettudós.

Alciatus (talán: Alcimus Alethius Latinus) (4. sz.) költő, grammatikus.

Aldus Manutius (1450–1515) tudós velencei kiadó, filológus.

Amasenus vagyis Amaseus Romulus (1489–1552) padovai filológusprofesszor, majd III. Gyula pápa titkára.

Ambrosius (339–397) Szent Ambrus, milánói püspök, egyháztanító, elsősorban himnuszairól híres.

Ammianus Marcellinus (330–397) római történetíró, Tacitus műveinek folytatója, a Res gestae a fine Corneli Taciti (Történelem Cornelius Taciutus könyvének végétől kezdve) c. mű szerzője.

Appion inkább Apión (Kr. u. 40 körül) görög író.

Aratosz, a kilikiai (Kr. e. 310 körül) alexandriai görög költő.

Arisztobulosz (Kr. e. 4. sz. vége) kasszandreiai származású görög író.

Arisztotelész (Kr. e. 383–322.) sztageirai filozófus, Platón mellett az antikvitás legnagyobb gondolkodója.

Arrianosz Flavius (2. sz.) nikomédeiai születésű tudós, író, államférfi.

Athénaiosz (200 körül) naukratiszi származású görög író.

Augustus princeps vagyis Caius Octavius ill. Caius Iulius Caesar Octavianus (Kr. e. 63 – Kr. u. 14), a principátus rendszerének bevezetője,

Avicenna (Ibn Sina) (980–1037), perzsa származású, arabul író arisztoteliánus filozófus, orvos.

Barbaro, Ermolao vagy Hermolaus Barbarus, ifj. (1453–1493) velencei humanista, filológus, Plinius-kommentátor

Basilius (Magnus) Nagy Szent Vazul (330–379) egyháztanító, Caesarea érseke, az ariánusok elleni harc egyik legnagyobb alakja.

Bellonius, Petrus (kb. 1500–1564) francia orvos, zoológus.

Beythe István (1564-1599), magyar református prédikátor, Carolus Clusius magyarországi munkatársa

Cadamustus, Aloysius vagy Cá da Mosto, Alvise da (1432–1488) velencei utazó, geográfus.

Caelius Aurelianus (5. sz.) numidiai származású, római orvos.

Caelius Rhodiginus vagy Richerius, Ludovicus (1450–1520) francia-olasz újplatonikus filozófus.

Casear, Caius Iulius (Kr. e. 100–44) Római államférfi, szónok, hadvezér, Gallia meghódítója.

Calepinus, Ambrosius (1436–1510) olasz szótáríró, szerzetes.

Calpurnius Titus Siculus (1. sz.) római költő, a vergiliusi ekloga-hagyomány folytatója.

Capellanus, Joannes (16. sz.) francia orvos.

Cardanus, Hieronymus (1501–1596) olasz matematikus, orvos.

Cicero, Marcus Tullius (Kr.e. 106–43) római szónok, államférfi, filozófus. Híresek törvényszéki és szenátusi beszédei, levelei és filozófiai művei pl. az öregségről, a barátságról (Laelius, de amicitia)

Cieca, Petrus: (1518–?) spanyol utazó, Peru történetének írója.

Claudius princeps (Kr. e 10 – Kr. u. 54), római császár (41-54), filológus, az etruszk nyelv kutatója.

Clusius, Carolus (Charles l'Écluse) (1526–1609) németalföldi botanikus, orvos.

Columella, Lucius Iunius Moderatus (1. sz.) római mezőgazdasági szakíró, a De re rustica (A mezőgazdaság) c. mű szerzője.

Costa, Josephus a Costa (16. sz.) portugál utazó, botanikus, orvos.

Diodorus Siculus (Kr. e. 1. sz.) görög tudós, történetíró, egy negyven kötetes világtörténelem szerzője.

Dioszkuridész Pedaniosz Anazarbeosz: (Kr. u. 1. sz.) kisázsiai orvos, gyógyszerkönyv-író.

Domitianus princeps (51–96) római császár (81–96), Vespasianus fia, Titus fivére, zsarnokságáról nevezetes.

Epimenidész Krétikosz (Kr. e. 500 körül) krétai filozófus, félig mitikus alak.

Eratoszthenész (Kr. e. 3. sz.) alexandriai tudós, könyvtáros.

Eudémosz (Kr. e. 4. sz.) görög tudós, filozófus.

Eusztathiosz (12. sz.) bizánci tudós, lexikográfus.

Ferenc király (1494–1547) I. Ferenc, francia király.

Festus Sextus Pompeius (2. sz.) latin grammatikus, a Szavak jelentése c. könyv szerzője.

Flavianus (334–394) pogány filozófus, fordító, jós és politikus.

Galénosz Klaudiosz (129–199) pergamoni származású görög orvos.

Gandolfo, Giovanni, humanista.

Gaza, Antonius (?–1530) olasz orvos.

Gellius Aulus (2. sz.) római patrícius, filológus, az Attikai éjszakák szerzője.

XIII. Gergely pápa 1572–1585 között.

Gesnerus, Konrad (1516–1565) svájci természettudós.

Gillius, (Aegidius) Petrus (16. sz.) antwerpeni jogász.

Gomara, Franciscus Lopez (1478–1550) spanyol katona, történetíró.

Grovius, Valentinus (16. sz.) német humanista, freiburgi szenátor.

Hadrianus Junius (1512–1575) németalföldi humanista.

Herodes Atticus (101–177) görög szofista, rétor.

Hérodotosz (kb. Kr. e. 483–425) görög történetíró, a történetírás atyjának nevezik.

Hésziodosz (Kr. e. 700 körül) aszkrai származású, görög költő, a Munkák és napok szerzője.

Hészükhiosz (6. sz.) „Illusztriosz”. Görög történetíró, filológus.

Homérosz (talán Kr. e. 9. sz.) görög költő, az Iliász és az Odüsszeia szerzője.

Horatius Flaccus Quintus (Kr. e. 65–8) az egyik legnagyobb római költő, elégiák, szatírák, epodoszok szerzője.

Hüginosz Müthographosz (2. sz.) görög mitográfus.

Szent Izidor (560–636), sevillai püspök, egyháztanító, a részben természeti csodákról szóló Chronica Majora (Nagyobb krónikák) szerzője.

Iuvenalis, Decimus Iunius (kb. 60–135) római szatíraíró.

III. Jenő boldog, pápa (?–1153), polgári nevén Pisa-i Bernard, ciszter szerzetes.

Jovius, Paulus Comensis (?–1552) olasz orvos.

Kallimakhosz (Kr.e. 280–245) alexandriai tudós, hellenista költő, az Aetia c. legendagyűjtemény szerzője, az alexandriai könyvtár igazgatója,

Kiranidész egy valószinűleg perzsa eredetű, 8–9. századi mágikus-természettudományos könyv fiktív szerzője.

Leonidész helyesen Leonidász (Kr.e. 100 körül), egy görög, prózai, halászati munka szerzője.

Lerius, Joannes vagy De Lery (16. sz.), francia utazó, Brazília egyik első leírója.

Lükophrón, a Khalkhiszi (Kr.e. 3. sz.) alexandriai költő.

Marcellus Empiricus (Kr. u. 400 körül) Bordeaux-i orvos.

Martialis Marcus Valerius (40–104) római epigrammaköltő, a műfaj legnagyobb képviselője.

Massarius, Franciscus (16. sz. közepe) velencei orvos, zoológus, Plinius-kommentátor.

Megenberg, Konrad von (14. sz.) a Thomas Cantimpratensis: De natura rerum c. enciklopédiája alapján készült Buch der Natur (A természet könyve) c. mű szerzője.

Michou, Matthias (Miechów, Miecków) (k.1450–1523) lengyel orvos, utazó.

II. Miksa (1527–1576), Habsburg uralkodó, a Szent Római Birodalom császára (1564–76), cseh (1562–1576) és magyar király (1563–1576), 1575-ben a lengyelek Báthory István ellenében őt választották királlyá, de ezt a tisztséget már nem tölthette be.

Monardes, Nicolaus (1493–1588) spanyol zsidó orvos, természettudós.

Nave, Annibale della, matematikus.

Nasidius, Quintus (Kr.e. 1. sz.), Pompeius, majd Antonius hadvezére.

Nearkhosz (Kr. e. 4–3. sz.) krétai görög utazó, politikus, geográfiai író.

Olaus Magnus (1490–1558) svéd címzetes püspök, geográfus.

Olümpiodórosz (6. sz.) alexandriai kommentátor, grammaikus.

Oppianosz (Kr. u. 2. sz.) kilikiai görög természettudományos író.

Os, Henricus van (?–1598) amszterdami kereskedő.

Ovidius, Publius Naso (Kr. e. 43 – Kr. u. 18) római költő, a Metamorphoses (Átváltozások), Fasti(Ünnepek), Amores (Szerelmek) stb. szerzője, a latin irodalom egyik legnagyobb hatású alkotója.

Oviedus, Ferdinandus vagy Gonzalvus vagy Gundisalvus (16. sz.) spanyol geográfus, katona.

Pacuvianus helyesen: Pacuvius (Kr. e. 220–130) latin tragédiaíró.

Palladius Rutilius Taurus Aemilianus (5. sz.) latin állatorvosi, mezőgazdasági író.

Pankratész, az árkádiai. (Kr. e. 3–2. sz.) görög költő.

Papinianus Aemilius (?–212) afrikai származású római jogász.

Paraeus (Paré), Ambroise (1501–1590) francia orvos.

Pawius, Petrus vagy Pieter Paaw (1564–1617) holland orvos, botanikus.

Pauszaniasz (Kr. u. 2. sz.) görög történetíró.

Persius (34–62) római szatíraköltő.

Philipposz (Kr. u. 1. sz.) görög epigrammaköltő.

Philón (Kr. u. 1. sz.) Alexandriai zsidó filozófus.

Philosztratosz (170–250) görög író.

Philotimosz (Kr. e. 3. sz. első fele) görög orvos.

Pierius Valerianus, Johannes (1475–1558) olasz polihisztor.

Pindarosz (Kr. e. 522–442) görög költő.

Placitus, Sextus (4. sz.) orvosi kézikönyv-író.

Plateau, Jacobus (16. sz. közepe) flandriai vallon természettudós.

Platón (Kr. e. 427–348) görög filozófus, Arisztotelész mellett az antikvitás legnagyobb gondolkodója.

Plautus, Titus Maccius (Kr. e. 250–184) a legnagyobb római komédiaíró.

Plinius, Caius Secundus (Maior) ill. id. Plinius (23–79) latin természettudós, a Historia naturalis (Természettörténet) polihisztor alkotója, ifj. Plinius nagybátyja.

Plutarkhosz (46–120) görög történetíró, filozófus.

Porretus, Chistianus (16–17. sz.) brüsszeli orvos, kereskedő, természettudós.

Probus, M. Valerius: (Kr. u. 1. sz.) római filológus, grammatikus.

Ptolemaiosz I. Szótér (Kr. e. 367–283) Nagy Sándor hadvezére, később Egyiptom uralkodója.

Ptolemaiosz II. Philadelphosz (Kr. e. 300–246) Ptolemaiosz Szótér és Bereniké fia, egyiptomi uralkodó.

Romulus Amaseus (1489–1552) olasz humanista.

Rondeletius, Guillaume (1507–1566) francia orvos, természettudós.

II. Rudolf Habsburg uralkodó (1576–1611), a tudományok és művészetes pártfogója.

Ruffus vagyis Rufus (1. sz.) – római politikus, Nerva, a későbbi császár consul-társa.

Sándor (Nagy Sándor) vagyis Alexandrosz.

Scaliger, Josephus Justus (1540–1609) francia filológus.

Scaurus római hadvezér, aedilis

Scotus, Michael (1200 k. – 1236) skolasztikus filozófus, arabról latinra fordító tudós.

Servius (5. sz.) latin grammatikus, Vergilius-kommentátor.

Severus Alexander római császár (222–235).

Silius Italicus (kb. 35–100) római költő, a római irodalom leghosszabb verses művének, a Punica-nak (Pun háborúk) szerzője.

Solinus, Caius Iulius (Kr. u. 3. sz.) római történetíró, természettudós, talán grammaticus, a Collectanea rerum memorabilium (Emlékezetes dolgok gyűjteménye) szerzője.

Sztrabón (Kr. e. 64–23) görög geográfus, történetíró.

Szuidász vagy Szúda. 9–10. századi bizánci lexikon fiktív szerzője.

Tamás, Aquinói Szent (1225–1274) itáliai filozófus, teológus, a skolasztika megalapítója.

Theodórosz Gaza (?–1478) bizánci tudós.

Theokritosz (Kr. e. 3. sz.) alexandriai görög költő.

Theophrasztosz (Kr. e. 370–295) Arisztotelész tanítványa, filozófus, természettudós.

Thevetus Andreas (?–1590) francia történész, utazó, szerzetes.

Tiberius princeps (Kr. e. 42 – Kr. u. 37) Róma második császára (Kr. u. 14–37).

Titus Vespasianus (9–79) római császár (69–79) a Flavius-dinasztia megalapítója.

Tranquillus, Suetonius (Kr. u. 70 – kb. 130) római életrajzíró, a Caesarok élete c. mű szerzője.

Turnerus, Gulielmus (?–1568) angol orvos, történetíró.

Tzetzesz, Ioannész (1110–1180) bizánci polihisztor.

Varinus (Guarini), Battista (1440–1513) veronai filológus, fordító.

Vazul lásd: Basilius.

Vergilius, Publius Maro (Kr. e. 70–19) római költő, az Aeneis, a Georgica és tíz ekloga szerzője, a latin költészet egyik legnagyobb alakja.

Vitellius princeps (15–69), a 69-es év zavargásainak egyik császára.

Vitry, Jacob de (1170–1254), ágoston-rendi szerzetes, bíboros, a beginák közbenjárója.

Vorstius, Everardus (1565–1624) holland orvos.

Vuottonus Wotton, Eduard: (†1555) angol orvos, a De differentis animalium (Különböző állatok) szerzője

Ziegerus, Jacobus (16. sz.) német orvos, utazó.

 

A kötetben előforduló ritka idegen kifejezések jegyzéke

Orvosi kifejezések

cseplesz = a szlovák csepiec szóból ered, ami a beleket borító recés hártyát jelenti, a 14. század óta használatos 'háj' értelemben

mezentérium = bélfodor

pankreász = járulékos hasnyálmirigy

sphincter = a végbél záróizma

urachus = a húgyhólyagot az allantoisszal összekötő embrionális vezeték

uréter = húgycső

uterus = méh

vulva = hüvely

 

Mértékegységek

szemer (granum) = 0.05 gr

tomino = 12 vagy 24 szemer

uncia = 28.8 gr

libra = 375 gr

 

leuca = tengeri mérföld

jugerum = 240 x 120 lábnyi terület

 

Az Ulysses Aldrovandi írásban szereplő állatok
modern rendszertani besorolása*

XXIV. törzs – Gerincesek

 

B. altörzs – Magzatburkosok

 

7. osztály – Emlősök

 

C. alosztály – Méhlepényesek, Főemlősök

 

13. rend – Pinnipedae – Fókaalakúak

1. család: Otariidae (fülesfókafélék)

2. család: Odobenidae (rozmárfélék)

3. család: Phocidae (fókafélék)

 

14. rend – Cetacea – Cetek

1. alrend: Odontoceti (fogascetek)

1. család: Platanistidae (folyami delfinek)

2. család: Delphnidae (delfinfélék)

3. család: Delphinapteridae (fehérdelfinek)

4. család: Physeteridae (ámbráscetfélék)

2. alrend: Mysticeti (sziláscetek)

5. család: Balaenopteridae (barázdásbálnafélék)

6. család: Balanenidae (simabálnafélék)

 

18. rend: Sirenidae (szirénfélék

1. család: Trichecidae (manatifélék)

2. család: Dugongidae (dugongfélék)




Hátra Kezdőlap