Szent Kornél és Ciprián
 [szeptember 16.]

A Kornél (Cornelius) név jelentése: ‚aki megértette a körülmetélkedést’. Ő ugyanis megértette, és megértvén megtartotta a fölösleges, a tilos és akár a szükséges dolgoktól való „körülmetélést”. Vagy a Kornél a szarv (cornu) és a leos, azaz ‚nép’ szavakból ered, mintegy ‚a nép szarva’, azaz bátorsága. Ciprián (Cyprianus) a cypri, azaz ‚keverék’ és az ana, azaz ‚fölfelé’ szavakból ered. Vagy a cyprusból, ami ‚szomorúságot’ vagy ‚örökséget’ jelent. Őbenne ugyanis megvolt a kegyelem és az erények mennyei keveréke, a bűnök szomorúsága és a mennyei örömök öröksége.

 

Decius császár Kornél pápát, Szent Fábián utódját klerikusaival együtt száműzetésbe küldte, s a pápa ott kapta meg Szent Cipriánnak, Karthágó püspökének vigasztaló levelét. A száműzetésből való hazatérése után Decius császár elé állították, s mivel rendíthetetlenül kitartott hite mellett, a császár ólmos korbáccsal ütlegeltette, és megparancsolta, hogy vezessék Mars templomába, és ott vagy áldozik az isteneknek, vagy fejét veszik.

Útban a templom felé egy katona megkérte Kornélt, hogy térjen be otthonába, és imádkozzék feleségéért, aki öt éve bénán fekszik. Az asszony a pápa imájára meggyógyult, mire húsz vitéz ővele és férjével együtt hitt az Úrban. Decius parancsára valamennyiüket Mars templomába vezették, s miután mind leköpdösték a bálványszobrot, Szent Kornéllal együtt vértanúságot szenvedtek az Úr 253. esztendeje táján.

Cipriánt, Karthágó püspökét pedig Patrícius proconsul idéztette maga elé. Miután semmiképpen nem tudta eltántorítani a hittől, száműzetésbe küldte, majd utóda, Angliriacus visszahívatta és halálra ítélte. Miután meghozta az ítéletet, Ciprián püspök hálákat adott az Istennek. A bakó a vesztőhelyre kísérte, és Ciprián meghagyta övéinek, hogy tizenöt aranyat adjanak fizetségül a bakónak, majd egy vászonkendőt fogván saját maga bekötötte a szemét, és így nyerte el a vértanúság koronáját az Úr 256. esztendeje táján.

 

fordította: Déri Balázs




Hátra Kezdőlap Előre