Május 25.

 

Orbán, népiesen Urbán (†230), családnevekben: Orbók, Orbó, Orba, Orkó, Oros.* Középkori hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Részben ezért választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak. Így Tolna egyesült asztalos és kádárcéhének zászlaján (1822) Orbán látható.*

Orbán népi kultuszának forrása alighanem az elzászi szőlővidék. Kialakulását a IX. században Sixtus és Cecília tiszteletére alapított ersteini apácakolostornak Orbán-ereklyéi ihlették. Innen sugárzott Franciaországba, de főleg a Rajnavidékre, illetőleg a németrómai birodalomba, majd adataink szerint a középkor legvégén hazánkba. Terjedését elősegítette a híres középkori jogkönyv, a Sachsenspiegel is, amely Orbán ünnepét a nyár kezdő napjaként tartotta számon. A szőlőhegyeket nyilvánvalóan ezért helyezték – miután a nagyja munkát már elvégezték – az elkövetkezendő viharos nyári időszakokban a szent pápa oltalma alá.* Legtöbb nyugateurópai népnél manapság élnek azok az időjárási szentenciák, amelyeket hazánkban is emlegetnek. Ezekről még szó lesz.

Egyes nézetek szerint Orbán tisztelete a római Bacchus-kultusz helyére lépett, az összefüggés azonban nehezen tisztázható.

Az Orbán napjára annyira jellemző, könyörgő célzatú körmenetek, szőlőbe vonulások ünnepi hangulatában, kedvezőtlen időjárás esetén a szent megszégyenítésének mozzanata is jelentkezik, hogy ezzel is kényszerítsék patrónusi kötelességeinek teljesítésére.

Orbán szőlővédő patronátusáról az Érdy-kódexben olvasható legendája* még nem szól. Első hazai adatunk Szkhárosi Horvát Andrásnál* bukkan föl:

 

Trinck Urbán, sokszor részegségben mondják,
Bornak bőségét mert ő tüle várják.

 

Komáromi Csipkés György említi,* hogy Orbán napján körülhordozzák a szent faképét, azaz szobrát, de csak akkor, ha tiszta idő van. Ha esik, meghempergetik a sárban. Erről még szó esik.

Az Orbán-kultusznak egyik legrégibb, de legmonumentálisabb emléke Kassa főterén, a székesegyház mellett álló Orbántorony,* amely 1628-ban épült egy hatalmas, Szent Orbán tiszteletére szentelt harang számára.

 

A torony keletkezésének körülményeit a kapu fölé helyezett egykorú márványtábláról tudjuk meg:

 

EXSTRUCTAE, CUPIENS SPECTATOR NOSCERE TURRIS

AUTHORES, FLEXO LUMINE PERCIPIES.

NAMQUE SENATORUM CLARO CUM JUDICE CLARUS,

QUEM PENES IMPERIUM TUNC FUIT, ORDO MICAT.

NULLA SUPERSTITIO MEA FORSITAN AERA FATIGET;

SED VERUS VERAE RELIGIONIS AMOR.

O BENEDICTA TRIAS! TANTO, FAC, DOGMATA, PLAUSU,

UT MEA PER COELUM VERBERA SACRA TONENT.

ANNO DOMINI MDCXXVIII.

JUDEX STEPHANUS ALMÁSY.

 

Magyarul: Ha ismerni akarod ó néző, e felállított torony alapítóit, ide vetett tekintettel megtudod. Mert itt ragyog a bíró és a szenátorok dicső sora, akiknek kezében volt ekkor a hatalom. Ne holmi vakhit fárassza ércemet, hanem az igaz vallás szeretete. Ó áldott Háromság! Add, hogy oly tetszésre találjanak tanaid, hogy az egeken át harsogjon ütésemnek szent szava. Az Úr 1628. esztendejében. Almásy István bíró.

A hatalmas méretű harangot Illenfeld Ferenc harang- és ágyúöntő 1557-ben készítette az 1556. évi nagy tűzvészben megolvadt harangok maradványaiból. A harang valóságos remekmű. „Vállpárkányán szalagdíszek futnak körül: egymásba fonódó halfarkú szirének, a zivatarok és viharok megszemélyesítői, lejjebb pedig borágak és puttonyos szőlőszedők reliefjei. Ezek az emblémák a kassai polgárok jövedelmének egykori forrására, a szőlőművelésre utalnak. Ezért ajánlották föl harangjukat is Szent Orbánnak, mint a szőlők védőszentjének, hogy közbenjárásával óvja meg termésüket a szirének által jelképezett záportól, jégesőtől, és vihartól.”

A harang derekán a keresztfán függő Jézus, Mária és János alakjával. Vállpárkányán két reneszánsz szalagdísz között Izaiás prófétának Kassa pusztulására utaló verse: OMNIS CARO FOENUM ET OMNIS GLORIA EIUS QUASI FLOS AGRI. VERE FOENUM EST POPULUS. 1556. EXSICCATUM EST FOENUM ET CECIDIT FLOS. VERBUM AUTEM DEI NOSTRI MANET IN AETERNUM. ESAI XL. – Magyarul: Minden test olyan, mint a fű és minden szépsége, mint a mező virága. Valóban olyan a nép, mint a fű. Kiszárad a fű és elhervad a virág, de Istenünk szava örökké megmarad.

Az ülőgyűrű alsó peremén a felajánlás körülményeiről olvasunk: ANNO. CHRISTI: MDLVI. QUO. COMETAE. DUO. VISI. AC. REBELLIUM. ALIQUOT. REGNI. PROCER. CONTRA. MAJ. REG. INVALESCEBAT. CONSPIRATIO. HAEC. REGALIS. URBS. CASSOVIA. EX. HORRIBILI FLATU. PROXIMA. DIEM. XXIII. APRILIS. SEQUENTE. UNA. CUM. SACRIS. AEDIBUS. AC. SPECIOSIS. AEDIFICIIS. FERE. TOTA. CONFLAGRAVIT. CUJUS. CALAMITATIS. UT. ET. POSTERITAS. MONUMENTUM. AGNOSCERET. HOC. OPUS. EX. FRAGMENTIS. CAMPANARUM. IGNE. FURENTE. CONFRACTARUM. INCLITUS. SENATUS. JUDICE. EMERICO. PATSCHNER. PRO. COMMUNI. ECCLESIE. COMMODO. FIERI. FECIT. ANNO. SALUTIS M. D. LVII. FRANCISCUS. ILLENFELD OLMUCIENSIS. CASSOVIAE. ME. FUDIT. ANNO. M. D. LVII.*

Monok Orbán-ereklyéjét a pápa ajándékozta (1773) Andrássy István grófnak,* nyilvánvalóan szőlőoltalmazó célzattal.

 

Hogy Orbán közbenjárását megnyerjék, a szőlőhegyeken szobrot, kápolnát szoktak emelni a tiszteletére, képét pedig olykor ráfestik, ráfaragják a borsajtóra, hordóra. Ilyen hordóvégeket a soproni és győri múzeumban is láttunk.

Az egri, 1703-ban alakult kádár céhnek Medárddal, a szegedinek Szent Annával együtt ő volt a patrónusa. A gyöngyösi kádárok máig misét mondatnak a helybeli Orbán-templomban. Jezsuita barokk kultusza teljesen kiveszett a város emlékezetéből.

Ismereteink szerint Orbán szobra áll Csongrád, Bácsalmás, Mélykút, Palics, Bátaszék,* Gyimes (Jelence) kápolnájában, illetőleg határában. Képét láttuk (1940) az északi szőlőhatáron Körtvélyes templomában, Rozsnyó közelében. Fölirata: S. URBANUS. DELIS VIRTUTUM RESPICE DE COELO, VISITA VINEAS ISTAS ET PERFICE EAS QUAS PLANTAVIT DEXTERA TUA. CURAVIT ANTONIUS HORVÁTH CASTELLANUS ARCIS K. HORKA. AO. 1754. Magyarul: Szent Orbán, Dicsőség Istene, nézz le az égből, tekintsd e szőlőket és juttasd jó végre, amit jobbod ültetett. Állíttatta Horváth Antal krasznahorkai várnagy.

Prokop Péter Bácsszőllős kápolnájában modern Orbán-freskót festett.

Az Orbán napja körül elhűvösödő időjárás az éppen virágzó szőlőnek ártalmára szokott lenni: segítsen tehát hívein. Szegedi öreg parasztok ezért szokták tréfás-bosszúsan mondogatni, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba. Egy Szőregen följegyzett hagyomány szerint, amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott. Későn ment haza. Kérdezte, hogy az ő neve hova került? Amikor megtudta, hol van, azt mondotta, hogy miért nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket.

A zalai Kethely faluban* még a századforduló táján is úgy vélték, hogy Orbán után már nem kell a fagytól tartani. Ugyanis a füst egyenesen emelkedik fölfelé, mert Orbán eltávozott a tűzhelyről. Igaz ugyan, hogy nem jószántából, mert amelyik házban csak öregasszony volt, az mindenütt seprőt ragadott e napon, hogy Orbánt elűzze. Először a tűzhelyről verte le, azután a konyhából kergette ki, és az utcaajtóig űzte, folytonosan ütvén a seprővel a földet. Miután kiűzte, boldogan dicsekedett a házbeliek előtt: na gyerekek, Orbánt kiseprőztem, nem lesz többé hideg. Hasonló szándékkal söpörte le a tűzhelyet a kaposvári gazdasszony is.*

Göcsejben úgy tartják, hogy amíg Orbán a kemence hátán ül, a nadrágot nem szabad elhagyni, levetni.* A kiskanizsaiak szerint Orbán löki le a macskát a kályháról: most már jön a meleg idő. Pölöskefői mondás: ha Orbán le nem száll a tűzhelyről, akkor lelökik, vagyis hogy már jöjjön a jó idő, Gutorföldi tréfás hiedelem szerint ő ereszti ki zsákjából a legyeket. Nemeshetésiek szerint a dongókat. Ha ezen a napon szép az idő, akkor Tamási népe ezt mondogatja: Orbán leszállt a tűzhelyről. Így vélekedik egyébként Németpróna (Slovenské Pravno) német népe is.* A zamárdiak szerint, amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz is.

 

*

 

Nyitraújlak (Ujlok) szlovák–magyar népe körmenetben szokta fölkeresni a szőlőkben álló Orbán-szobrot. Ha az idő jó, akkor megkoszorúzzák, felvirágozzák, ha pedig nem, kövekkel is megdobálják.

Nagykér (Velky Kyr) magyar népe szintén körmenettel tiszteli meg a szőlőhegy tövében álló Urbánka szobrát. A kezében tartott edénybe frissen ért cseresznyét raknak. Visszaindulóban a szőlőcsőszök lövöldözni szoktak. Ennek gonoszűző célzata kétségtelen.

Mór német szőlősgazdái Orbán szobrát borral szokták megöntözni, ha napján szép az idő. Ha azonban esik, akkor leköpködik.

Tréfás helyi hagyomány szerint Orbán szobrát a jászberényiek megpálcázták, botjukkal ütlegelték, amikor egyszer a nevenapjára fagyot hozott.

Csátalja német népe még századunk elején is a dávodi út mentén álló Orbán-szobrot körmenetben, fúvós zenekar kíséretében szokta fölkeresni. Ha Fagyosszentek táján nem érte fagy a szőlőket és Orbán napján is kedvezett az idő, akkor zengett a muzsika, szólt a nóta, a szobrot pedig a magukkal hozott színborral bőségesen megöntözték. Ha azonban hűvös volt, vagy a szőlő már elfagyott, akkor drink Urban, drink Urban kiáltozással a feneküket verték a szobor felé.*

Ha Orbán napján esett az eső, a régi csongrádiak borosüvegeiket ezzel az esővízzel töltötték meg, hogy szüretkor is megteljenek. Ha pedig meleg van, akkor bábolnai tanács szerint a vincellérrel ne állj szóba.* Nyilván azért, mert a kedvező szüreti előjel miatt fönnhordja az orrát.

Orbán napja Zalatárnok ősi fogadalmi ünnepe.

Katona Lajosnak föltétlenül igaza van,* amikor Tóth Bélának Dóczi Orbán egri püspök személyéhez fűzőit szellemes magyarázatával* szemben, régi szólásunkról: föltette az Orbán süvegét, azaz felöntött a garatra, azt állítja, hogy ez a süveges szent napján ivott áldomással függ össze.

 

Patrociniumok:

Esztergom: Búrszentgyörgy (Bursky Svety Jur), Egeg, Esztergom, Garamszőllős, Ipolydamásd, Modor (Modra), Nagycétény (Velky Cityn), Nemespann, Sempte (Sintava), Stomfa (Stampfen, Štujava), Szakolca (Skalica), Szécsény, Udvard, Ürmény (Urmin), Verebély.

Nyitra: Nyitra (Csermánhegy), Mocsonok, Zobor.

Eger: Gyöngyös (középkor).

Kassa: Tapolybeszterce (Bystré 1717).

Győr: Rödöny (Riedlingsdorf 1697).

Veszprém: Marcali.

Pécs: Bátaszék (1754 előtt, egyúttal pestisemlék is).

Székesfehérvár: Adony, Mór, Pomáz.

Vác: Szandaszöllős.

Kalocsa: Bácsszöllős.

Csanád: Versec (Vršac, 1826).

Szatmár: Krasznabéltek (Beltiug).

Szentorbánhegy helynévvel Csáktornya és Alsódabas közelében találkozunk. Aligha kétséges, hogy a budai Orbánhegy is hajdani szőlőkultúra emlékezetét őrzi.




Hátra Kezdőlap Előre