A szertartásos csereciklus sémája, Amhem Land, Észak-Ausztrália. A térkép a csereciklust egy, a Glyde folyó alsó folyása mentén élő, a mildjingi nemzetséghez tartozó férfi szemszögéből ábrázolja. A csereciklus minden részének a neve kumur (csere), és ehhez teszik annak a terméknek a nevét, mely abból az irányból jön. Így pl. djalknak nevezik azt a kéregből készített hüvelyt, melybe a dárdahegyeket helyezik, az a rész tehát, ahonnan a djalk jön, a kumur djalk irány. Az ellentétes irányú nyilak a csereforgalmat mutatják, a központban levő férfi tehát – miközben saját szükségleteit kielégíti – közvetítőként is szolgál. A tengerpart előtti szigetekről, a kumur miadak részről érkező pipa, dárda, az Indonéziából idekerülő üveg az ő közvetítésével jut el pl. a kumur karin részhez, ahonnan bumeráng kerül a tengerpartra. A szertartásos csereciklus tehát egyfajta speciális eljárással teszi lehetővé, hogy az egyes vidékek termékei messzi vidékek szükségleteit kielégítsék. (D. F. Thomson: Economic Structure and the Ceremonial Exchange Cycle in Arnhem Land. Melbourne, 1949.)