17. CSÍKSZENTMIKLÓS

1333-ban de Sancto Nycolao néven jelentkezik a pápai tizedjegyzékben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 179.; Orbán: Székelyföld. II. 74., 3. jegyz.) 1495-ben Senth Miclos, 1496-ban Szent Miklos, 1618-ban Zent Miklos (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1683-ban Borsos Szt. Miklos (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.

A falu nevét a Szent Miklós tiszteletére szentelt templomától kapta.

1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben plébánosa, István a pápai tizedjegyzék szerint 3 banálist fizet, 1334-ben 1 garast. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.; Documente. XIV. C., III.171, 199.) 1588-ban Fábián pap a plébános (Beke: i.m. 131.), 1591-ben Demeter pap (Beke: Az erd. papnevelde. 133.), 1644-ben pedig Ferenczi György. (Beke: i.m. 129.)

A pápai tízed kori temploma utódjának építési idejét a XV. századra teszik. A templom kőkerítésén az 1501-es évszám (R. 1501) javítása emlékét örökíti meg. A templom tehát régebbi.

Ezzel a dátummal összevág az a rovásírásos szöveg, melyet a templom kórusán talált deszkadarabokról másoltak le a XVIII. század elején: „Urunk megettig fogván iránk ezerötszázegy esztendöbe, Mátyás János, Estyán Kovács csinálták, Mátyás mester, Gergely mester csinálták.” A deszkák eltűntek s később vita tárgya lett, hogy a szentmihályi vagy a szentmiklósi templomhoz tartoztak-e, mert 1777-ben Németi József esperes Szentmihályról származó rovásírásról számol be, azzal, hogy annak deszkáit Bécsbe vitték. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 71.; Orbán: i.m. II. 74., 4. jegyz.) Nincs kizárva, hogy mindkét templom dicsekedhet a néhai rovásírással, mert a szentmihályi szövege nem azonos a szentmiklósival. 1630-ban templomjavításról van adat. (Endes: i.m. 145.)

Az 1694. évi tatárbetörés a templomot és tornyát súlyosan megrongálja.

1724-ből felirat szól a torony építéséről, ami a fentiek után ítélve csak javításának ideje lehet: „Én Homorod-Szent Mártoni Bíró Sándor, Madarason laktomban voltam ennek a toronynak fundatora és építőmestere. 1724.” (Schematismus. 1882. 73.; Endes: i.m. 342.)

Az 1777–1784 közötti bővítésről és javításról a főbejárat feletti felirat emlékezik meg. (Schematismus. 1882. 73.; Endes: i.h.)

Ezek a javítások és átalakítások annyira átformálták a templomot, hogy középkori stílusjegyeiből semmi sem maradt meg. Talán egyedül a XV. századbeli monumentális tornya eredeti. (Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink.)

A középkori tiszta katolikus falu mindvégig megmarad katolikusnak.

A XVIII. században katolikus anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.), és e század elején is a falu tiszta katolikus. (Helységnévtár. 1913.)

Katolikus templom