32. KOROND

1333-ban Kurnud (Korund) néven írja a pápai tizedjegyzék (Beke: Az erd. egyházmegye. 174.; Orbán: Székelyföld I. 129., 1. jegyz.), de 1383-ban már Korondként (C. Suciu: Dicţionar istoric.) említi. 1567-ben a regestrum 14 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 220.)

1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 2 banálist fizet, 1334-ben papja, név nélkül, 1 régi banálist. (Beke: i. h.; Orbán: i. h.; Documente. XIV. C., III. 170, 200.)

Régi templomáról Orbán Balázs leírásából van tudomásunk: „A korondi katolikus templom igen szép régi épület, az újabbkori elferdítések dacára is fel lehet ismerni, hogy az átmeneti korszak (románnak gótba) tisztes műve.” (I. 129.)

Eszerint román kori a (köríves) diadalíve, a köríves szentségfülkéje, a köríves déli ajtó.

Gótikus a poligon záródású szentély, a csillagboltozat, a nyugati főkapu, a sekrestyeajtó. A hajót ablakaival együtt átalakították. (Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 218.)

Az 1764. évi egyházi feljegyzés szerint (Schematismus. 1882., 182.) 1533-ban épült a tornyos templom, ami a gótikus építkezés, átalakítás dátuma lehet. Ugyanezen forrás szerint Szent Bertalan tiszteletére volt szentelve. A torony különálló volt. (Schematismus. 1882. 182.)

A régi templomot lebontják és 1910–1911-ben új templomot építenek. A régi templomból csak néhány faragott kő maradt meg beépítve a kőkerítés falába, de ezek inkább a késő gótikus stílus emlékei. Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején többségben unitáriusok lesznek, a templommal együtt. A hívek egy része megmarad katolikusnak és a templom és torony közötti kis kápolnában tartanak istentiszteletet. Erről a kápolnáról szóló adat: „Az korondi katolikusok csináltak egy kápolnát anno 1648...” (Veszely: Erd. egyháztört. I. 145.; Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 184.) 1658-ban ez a kápolna Lengyelországból egy fertály mázsás harangot kap. (Veszely: i. m. I. 147.; Dávid L.: i. h.)

Az atyhai plébániához tartoznak s gondozzák a korondi „kicsiny Catholica Ecclesiat”, mely „igen megromlott állapotban van”. Papot is kap Korond, és 1707-ben elhatározzák, hogy az atyhaiak segítségével templomot építenek. Erre azonban a jelek szerint nem kerül sor, mert 1720-ban (a Schematismus szerint 1716-ban) a többség címén megkapják a régi templomot (Dávid L.: i. m. 185.; Schematismus. 1882. 185.) és 1743-tól Korond Atyhától teljesen önállósul.

Az unitáriusok ekkor a katolikusoktól az 1648-ban emelt kápolnát kaphatták meg, és ezt építhették tovább 1720-ban, az átadás után: „és azután mást építtetett az unitáriusoktól kőből. (Dávid L.: i. h.)

Az is lehetséges, hogy a reformáció korában a katolikusoknak maradt kápolna azzal azonos, amelyet az unitáriusok templomuk elvesztése után megkaptak, és ez az, amelyet 1648-ban a katolikusok, 1720-ban pedig az unitáriusok építtettek, ami mindkét esetben a réginek a továbbépítését, javítását jelentheti.

Egy bizonyos, hogy a mai unitárius templom, mivel a késő gótika jellegzetes vonásait mutatja, régebbi, a feltételezések szerint a XVI. század első felében épülhetett. (Dávid L.: i. m. 187.; B. Nagy M.: Stílusok. 49.)

A XVIII. században Korondon katolikus és unitárius anyaegyház és templom van (Benkő J.: Transsilvania. II. 165, 227.), és e század elején is. (Helységnévtár 1913.)

Református templom

Református templom