4. BESZTERCE


FEJEZETEK

1100 körül királyi vár épül a várhegyen.

1241-ben jelenkezik először az oklevelekben Nosa néven, a tatárjáráskori pusztítás kapcsán, melyet a város elszenvedett. (Györffy: Az Árpád-kori. I. 557.) 1243-ban Byztriczia, 1264-ben villa Bistiche, 1295-ben Beztece, 1309-ben Bextrica, sive Neusna, 1320-ban Nosna formában említik. (Györffy: i.m. I. 558.; C.Suciu: Dicţionar istoric.) 1366-ban Bistricia Transsilvana, 1406-ban Nosen in Siebenbürgen, 1436-ban Besztertze (C. Suciu: i.m.) a neve.

Mivel a XII. század végén és a XIII. század elején már folyamatban van a szászok (németek a Szepességből) betelepítése, a plébánia legkésőbb a XIII. század elején létesül és temploma is akkor épül. (Nägler: Die Ansiedlung. 130.)

1260-ban már ferences kolostor és templom is van. (György: A Ferencrendiek. 60.)

1319-ből plébánosa neve is ismert: Miklós. Az ekkor üresedésbe került plébánia jövedelmének felét, 10 márkát a pápai tizedbe fizetik. (Györffy: i.m. I. 560.)

1332-ben Egyrhardus plébános 1 finom fehérvári ezüst márkát fizet. 1333-ban utóda jövedelmének fele után 9 és még 8 finom ezüst besztercei márkát (Györffy: i.h.)

1341-ben XII. Benedek pápa kivizsgáltatja a besztercei plébános panaszát a domonkos és ferences szerzetesek túlkapásai ellen. (Documente. XIV. C., IV. 34.; Beke: Az erd. egyházmegye. 116.)

1375-ben Péter a plébános és 1376-ban is, amikor a forrásokból azt is megtudjuk, hogy temploma Szent Miklós tiszteletére volt szentelve. (Urkundenbuch. II. 438.) 1397-ben Mihály a plébános. (Urkundenbuch. III. 171–173.) Elődje nyitrai püspök lett. (Beke: i.m. 116., jegyz.) 1402-ben a besztercei dékánság székhelye (de Bistricia et de Kyralia). 1529-ben Máthé a plébános. (Beke: i.h.)

Első temploma román kori volt a tatárjárás előtti évtizedekből. Az 1241-es tatárjáráskor nagy pusztulás érhette, mert több ezer (6014) lakosának legyilkolásáról szól a krónika. További veszteségek érik az 1285. évi tatárbetöréskor is, mire 1286-ban László király a besztercei vám 2/3-át elengedi. A veszteségeket azonban kiheveri, tanú rá a következő században épített és ma is álló nagy gótikus templom.

A XV. század végén és a XVI. század elején többször átépítik.1515-ben a gyulafehérvári püspök engedélyt ad egy lebontott kápolna köveinek templomépítésre való felhasználásához. 1531-ben, a javításokra, a templom végrendeleti adományokat is kap. Még 1552-ben is tartanak a javítási munkálatok, de úgy látszik, ezek nem elégségesek a romladozó templom megmentéséhez, s ezért 1560–1563ban a régi alapok és falak részbeni megtartásával, Italus Petrus építőmester vezetésével újjáépítik. (Roth: Die d. Kunst in S. 110–111.; Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 150–152.) 74 m magas tornya 1470–1519 között épül.

Az újjáépítés előtti korból megőriztek néhány kőszobrot a sarkokon álló fülkékben; ezek: egy miseruhás pap, Szent Miklós, Szűz Mária és egy páncélruhás lovag. A segesvári és brassói hasonló szobrokkal való rokonsága alapján eredetüket a XV. század első felére teszik. Szent Orsolyának is volt egy féldomborművű szobra, de ez ma már nincs meg. (Gh. Arion: Sculptura gotică. 15–16.)

Két középkori harangját (1440-ből) az 1852. évi tűzvész után újra kellett önteni. (Roth: i.m. 110.) Ugyancsak a XV. század emléke a Furnius-féle zománcozott kehely. (Batthyaneum. I. 77.)

A budapesti Nemzeti Múzeum egy innen származó ereklyetartó pacifikálét őriz, amelyet Szűz Mária, Szent Balázs, Szent Borbála és Szent Gergely szobrocskái díszítenek és a „Blasi de Bistric 1500” felirat. (Roth: i.m. 152.)

Két régi padja érdemel még említést: az 1508-ból való (8 üléses) felirata: „Hoc opus fecit fiert dominus magister Hospitalensis Anno Domini 1508 per magistrum Anthonium mensatorem”, az 1516-osé pedig: „Hoc opus fieri fecit venerabilis pater Benedictus de Bethlem ordinis praedicatorum ad honorem beate Mariae Viginis 1516.” (Balogh J.: Az erd. renaissance. 325.)

Lutheránus templom

Lutheránus templom

A lutheránus templom bejárata

A lutheránus templom bejárata

DOMONKOSOK KOLOSTORTEMPLOMA

A domonkosoknak már 1303-ban rendházuk van Besztercén. 1309-től priorjuk is ismeretes: Christian. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., I. 93.)

1341-ben XII. Benedek pápa a besztercei plébános és a domonkosok közötti nézeteltérések ügyében intézkedik. (Documente. XIV. C., IV. 36.; György: i.m 388.)

1444-ben a besztercei domonkosok kéréssel fordulnak a pápához, hogy rendházuk látogatóinak javára búcsút engedélyezzen, amit IV. Jenő pápa meg is ad nekik. (Urkundenbuch. V. 134, 138.)

1454-ben a város bírái és tanácsa a Szent kereszt domonkos rendház javára tett alapítványokat (szőlők, rétek, halastó) és adományokat hagynak jóvá, amikor György a prior. (Urkundenbuch. V. 449.) 1476-ban Laurentius de Valle Rosarum a prior, aki előbb a domonkosok nápolyi főiskoláján tanított. (Tonk: Erdélyiek. 278/1304.) 1488-ban Párizsban tanul Tristianus (Tonk: i.m. 341/2381.), 1509-ben pedig Melchior besztercei domonkos. (Tonk: i.m. 294/1572.)

A reformáció századában elég korán, már 1543-ban elűzik a szerzeteseket s a domonkosok kolostora világi célokat szolgál.

1717-ben, amikor a piaristák letelepednek Besztercén, az egykori rendházat, a hozzátartozó templommal együtt, megvásárolják, mely ekkor romos állapotban van. Éppen ezért csak rövid ideig használják.

1756-ig üresen áll, amikor a domonkosok szeretnék megszerezni és egyúttal a városban letelepedni. Tervük nem valósul meg. Az 1780-as években a romos templom és rendház köveit a piaristák új templomának építésénél használják fel. (Léstyán J.: Besztercze műemlékei.) A rendházból a bontás után megmaradt egy épületrész s abban egy középkori ajtókeret másodlagos elhelyezésben.

A régi domonkos kolostor

A régi domonkos kolostor

MINORITA TEMPLOM ÉS RENDHÁZ

Ferences rendház létezéséről 1260-ból, 1275-ből és 1316-ból van adat. (Györffy: i.h.) 1330-ból is, amikor András erdélyi püspök jóváhagyja a rendház alapítását. (Beke: i.m. 115, az Arch. Ért. 1874. VIII. 21. után.)

A templom azonban korábbi: legrégibb alapjai és szentélye a két tatárjárás közötti időből valók. Entz Géza szerint 1260–1270 körül épülhetett. (Entz G.: Le chantier cist. de Kerz. 35.) Szentélyéről azt tartják, hogy a kerci iskola alkotása. (Entz G.: i.h.; Roth: i.m. 20.; Kemény–

Gyimessy: i.m. 120.) Ebből a korból való a román kori keresztboltozat egyik záróköve, a zászlót tartó Agnus Dei alakjával. Az egyszerű keresztboltozat oszlopfői közeli rokonságot mutatnak a gyulafehérvári székesegyház északi mellékapszisával, az átmeneti kor jellegzetességeivel. A szentély ablakai félkörívesek, de az ablakok feletti kerek ablakok mérművei gótikusak.

A hajó a gótikus kor alkotása. Nyugati oromfalán a két hatalmas csúcsíves ablak közötti nagy kerek ablak dísze a templomnak. A hajó belsejét a barokk korban átalakították. Az új boltozat takarja a régi ablakok felső csúcsait.

A templomhoz tartozó kolostor egy részét lebontották, s így az ezen a részen levő falfestmények a szabadba kerültek, kitéve az idő viszontagságainak.

A régi sekrestye falain is falfestmény-töredékek látszanak; tisztán kivehető Szent Imre alakja. (Léstyán J.: i.m. 4.) A reformáció idején a minoriták elhagyják a templomot.

1724-ben kapják vissza és restauráltatják. E század elején eladják a görög katolikus egyháznak. A katolikus status szerette volna megvenni, hogy „önmagunk értékeit megvédje” . (Az erd. kat. múltja és jelene. 287.; György: i.m. 61.)

Volt minorita templom

Volt minorita templom

Katolikus templom

Katolikus templom

ISPOTÁLYOSOK TEMPLOMA ÉS RENDHÁZA

Már 1295-ből említik az ispotályosok kórházát és kápolnáját. (Györffy: i.h.)

A papjaik meggyilkolása miatt megbüntetett aldorfiak plébániáját a XIII. század végén Péter erdélyi püspök rendelkezésére a besztercei ispotályosok gondozzák. Papjaik a pápai tizedjegyzékben is feltűnnek (lásd Alsóaldorfnál).

1438-ban Erzsébet királyné Szent Erzsébet-kórháznak nevezi el, s tekintetbe véve a kórház szegényeinek szükségét, felmenti a kórház káplánját az egy márka ezüst fizetésének kötelezettsége alól. (Urkundenbuch. V. 15–16.)

A kórház és kápolna 1719-ben jelentkezik újra az oklevelekben. Ekkor a két évvel előbb ide települő piaristák költöznek át a volt kórház épületébe, amikor még a kápolnája is megvan, de nagyon megromlott állapotban. 1758-ban leég. Köveit a következő években épülő plébániába és templomba építették be azon a helyen, ahol a kórház és kápolnája állott. (Léstyán J.: i.m.)

SZERZETESNŐK KLASTROMA

1501-ben a besztercei apácák klastromát beiktatják Porkoláb Demeter szentmihálykövi javaiba. (Beke: i.m. 116., jegyz., a Kolozsmonostori Levéltár 318-ra hivatkozva.) Mindenképpen domonkos apácákról lehet szó, mivel Szentmihályköve is a domonkos kolostor régi otthona volt.

1502-ben Mara Alb végrendelkezik az apácák klastroma javára. (Beke: i.m. 116., lásd Kolozsmonostori Levéltár. 782, 6 láda.)

1431-ben Moldner Péterné a Boldogságos Szűz-templománál (Ferencesek templománál) szolgáló beginák javára végrendelkezik. Eszerint ferences apácák is voltak. (György: i.m. 647.; Az erd. kat. múltja és jelene. 34.)

A katolikus egyház a XVI. században teljesen megszűnik, templomai és hívei a lutheránus egyházhoz kerülnek. 1524-ben az új hit híve Cerusius plébános. (Ref. Névkönyv. 1889. 23.) Az új hitre való áttérés 1542-re tehető, ugyanis ekkor távolítják el a képeket a templomból (Kemény–Gyimesy: i.m. 78.) és űzik ki a következő évben a szerzeteseket.

A változáskor a szászok a lutheránus vallásnál állapodnak meg, a magyarok tovább lépnek és reformátusok lesznek.

A katolikus élet a XVIII. században indul meg újra, amikor előbb a piaristák (1717-ben), majd a minoriták telepednek le a városban (1724-ben). Az egyházközséget a piaristák szervezik meg, 1719-től plébániai ranggal. Templomuk 1787-ből való. 1879-ben egyházmegyei papok a plébánosok. (Schematismus. 1882. 158.)

A lutheránus vallás a XVIII. század elején is anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.), míg a református egyház a XVIII. században csak leányegyház. Mai templomukat 1865–1887 között építik. (Benkő J.: i.m. II. 193.; Kovács: Magyar ref. templomok II. 685.)

Református templom

Református templom