82. GÖCS

Az 1567. évi regestrumban jelenik meg neve először 10 kapuval. (Orbán: Székelyföld. IV. 38.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)

A hagyomány egy kápolnáról tud, amelyet még a katolikus korban remeték alapítottak (Szent István-kápolna), és amely búcsúhely volt abban az időben.

Régi templomának vagy kápolnájának egyik harangja felirata szerint 1614-ból való: „Anno Domini 1614 M.P.N.” (Orbán: i.m. IV. 37., 3. jegyz.)

Mai kőtemploma 1820-ban épül (Benkő K.: Marosszék. 147.), 1835–1836-ban pedig kőtornya. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 677.)

Úgy látszik, egykori katolikus lakossága korán református lesz, mert a reformátusok első püspöke, Göcsi Máté innen származik.

A helynevek egykori lakóiról vallanak: Kükkfű (SZOKL. VI. 406.), Kotérbérc, Meleg cseretető, Gombodostető, Pusztaszőlőtető, Puszta, Csillag, Nagy-hegy (Benkő K.: i.h.).

Református templom

Református templom