Szerelem-keresztfa Bomlottan zokogsz a nyírfák csendjében, A napnak sugarai nevetnek rád. Egykor hitted, hogy életed az éden S most magad cipeled súlyos keresztfád. Megtörsz alatta, de fel már nem segít A vidám dallamot dúdoló szellő. A szerelem tüze gyilkosan hevít Míg végül a halál érted is eljő. Már várod, hisz csupán megváltás lenne Őszülő lelked megtipor énjének, Az ereket felvágó éles penge És a vadul sikoltó halál-ének. De az égő vágy, mi idáig űzött S porba taszította mocskos lelkedet, Az, ki fejedre bús vérdíjat tűzött, Tudod, örökre elpusztul majd veled. Még csendben pereg fájdalmas könnyed, De lassan a fegyverért nyújtod kezed... Arra gondolsz, így mennyivel könnyebb. Miközben a nap rád gúnyosan nevet.
Szerelem-keresztfa
Bomlottan zokogsz a nyírfák csendjében, A napnak sugarai nevetnek rád. Egykor hitted, hogy életed az éden S most magad cipeled súlyos keresztfád.
Megtörsz alatta, de fel már nem segít A vidám dallamot dúdoló szellő. A szerelem tüze gyilkosan hevít Míg végül a halál érted is eljő.
Már várod, hisz csupán megváltás lenne Őszülő lelked megtipor énjének, Az ereket felvágó éles penge És a vadul sikoltó halál-ének.
De az égő vágy, mi idáig űzött S porba taszította mocskos lelkedet, Az, ki fejedre bús vérdíjat tűzött, Tudod, örökre elpusztul majd veled.
Még csendben pereg fájdalmas könnyed, De lassan a fegyverért nyújtod kezed... Arra gondolsz, így mennyivel könnyebb. Miközben a nap rád gúnyosan nevet.
