Az idő végén

Nézz most körül!
Alszik a táj.
Örök csend van.
A világ jobb korra vár.

Megállnak az órák,
Álmodik az idő.
Eltűnt a múlt,
Elmúlt a jövő.

A tenger fagyott üvegként
Borítja a Földet,
De fénylő felszínéből
Majd új hullámok törnek.

E végtelenek végén
Mi ölelkezve állunk.
Vörös fény borítja arcunk.
Egymásra találtunk.