Egy tönk

Csattan a fejsze,
Hullik a forgács,
Eldől még ma
Ez a lomha faóriás.

Legallyazzuk, felvágjuk,
Deszkának alkalmazzuk,
Halott testén enni fogunk,
Életében övé sírunk.

A tönk még él kicsit,
Lelke lángja ég picit,
Őrzi benne a tündérét,
Az erdő fái szépét.

Tolvaj szarka,
Fekete farka,
Egy fekete villám,
S a tündért elorozta.

Elvesztette tündérét,
Elvesztette fa lényegét,
Nem tönk már, csak tuskó,
Egymagában búsuló.