A holt lány ölelése

Sötét világ, sötét zene,
Táncom gúny a szépségre,
És karomban mi van tán?
Egy szépséges, de holt leány.

Halott leány két karomba,
Őt pörgetem a síri táncba,
Sötét öltöny, gyilkos fények,
Fehér ruhás holt szépségek.

Ahh, mi történt velem?
Senki sem mondaná el nekem,
Halott ember nem beszéli el,
Pedig ők írták vérszín lapra fel.

Öt fekete betű a sírgödör szélénél,
Öt baljós jel a holt ölelésénél,
Egy baljós gödör, reám váró tál,
Öt sötét betű: a HALÁL.

Halott a lány, de ő vezet,
A síromhoz az úton engemet,
Megfogja hűvösen kezemet,
S kacagva, groteszkül felnevet.

Halott ember vagyok, gondolom,
Halott leány fekszik ágyamon,
Koporsó nappalra az otthonom,
Éjjel a sötétet nagyúrként járom.