CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
I.
1705-1848
A sajtó kialakulása
Hírlap- és folyóirat-irodalmunk a 18. században
Sajtónk a magyar jakobinus mozgalom bukása után (1795-1832)
A reformkor sajtója (1832-1840)
A negyvenes évek folyóirat- és hírlapirodalma a forradalomig
Mellékletek
II/1.
1848-1867
A forradalom és a szabadságharc sajtója 1848-1849
Az abszolutizmus első szakaszának sajtója 1849-1859
A hatvanas évek sajtója 1860-1867
II/2.
1867-1892
A politikai sajtó története 1867-1875
Élclapok 1867-1875
Közművelődési sajtó 1867-1875
A politikai sajtó története 1875-1890
Élclapok 1875-1890
A magyar nyelvű közművelődési sajtó 1875-1890
Mellékletek
Bevezetés (részlet)
A magyar sajtó története a magyar társadalomtudomány új vállalkozása.
A sajtó minden közösség történetének alakítója és egyúttal tükrözője. A sajtó története része a nemzet politikai és eseménytörténetének, része egy- egy nemzet irodalomtörténetének, tágabban: művelődéstörténetének, de egyúttal több is annál: külön minőség. Maga a sajtó ugyanis sajátos intézményrendszer, sajátos működésű közvélemény-alakító és tükröző szerkezet. Egyre szélesebb, egyre nagyobb számú embert befolyásoló eszközrendszer - tömegkommunikációs médium -, amelynek nem szűnik hatása, amely átalakul, fejlődik, és a mában is egyre nagyobb szerepet játszik.
A sajtó egyúttal érzékeny műszere a társadalmi tudat mindenkori állapotának, tanúja és formálója a politikai közgondolkodásnak, közvetítője az ideológiáknak, továbbadója a művelődési anyagnak. Ezért is tartotta fontosnak az utóbbi évtizedekben oly sok ország, hogy - kisebb-nagyobb terjedelemben - megírja, közreadja sajtója történetét.
A magyar irodalom története már megjelent, a Magyarország története megjelenő és A magyarországi művészetek története, meg A magyarországi zenetörténet tervezett kötetei mellé sorakozik most A magyar sajtó története, részéül egyúttal egy jövőbeni Magyar művelődéstörténetnek is...