Ábrány.
(Abraam.)

Egyházmegyénk határai között két Abrány létezik: Egyik Felső-, de hajdan Monostoros előnévvel, melyről már szólottunk;*E munka II. kötete 404. s köv. ll. a másik ettől kissé lejebb a Berettyó jobb partján esik s ma Vedres-Ábrány, de a középkorban Ábránfalvának neveztetett. Mindkettő a margitai uradalomnak képezte kiegészítő részeit s a Csáky nemzetég birtoka volt.*Leleszi orsz. levéltár: Protocoll. II. 41. l. és Actor. 1489. 31. – Budai orsz. levéltár kincst. oszt: Dic. Conscript. VIII.

{192.} A pápai tizedjegyzékekben egy Ábrány sem fordul elő, de a bécsi codex említi az egyiket, mely hét kepe tizedet adott. Melyik Ábrány ez a kettő közől? meghatározni nem lehet; de tizedmennyisége után itélve bizonyos, hogy a legkisebb községek sorába tartozott.