CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
I. kötet.
Szilágy. Az eltűnt Közép-Szolnok s Kraszna vármegyék.
Előszó.
I. fejezet. Közép-Szolnok-, Kraszna- és Szilágy vármegyék czímere és pecsétei.
II. fejezet. A Szilágy, Kraszna, Szolnok név eredete.
III. fejezet. A Szilágy vidéke a honfoglalás előtt.
IV. fejezet. Szolnok és Kraszna vármegyék keletkezése.
V. fejezet. A három Szolnok vármegye.
VI. fejezet. Szilágy vármegye keletkezése.
VII. fejezet. Földrajz.
VIII. fejezet. A honfoglalók a Szilágyságban.
IX. fejezet. A vármegye lakossága a honfoglalás óta.
X. fejezet. Adóügy. Hadi terhek.
XI. fejezet. Hadi történet.
XII. fejezet. Közép-Szolnok s Kraszna vármegyék közjogi helyzete.
XIII. fejezet. A török hódoltság kora.
XIV. fejezet. Vármegyéink szervezete.
XV. fejezet. A Wesselényiek.
XVI. fejezet. Közép-Szolnok s Kraszna vármegyék országgyűlési és más követei.
XVII. fejezet. Vallástörténet.
XVIII. fejezet. Iskolák ügye.
XIX. fejezet. Műemlékek.
XX. fejezet. Irók.
XXI. fejezet. Egészségügy. Kórházak.
XXII. fejezet. Népviselet. Népszokások.
XXIII. fejezet. Gazdaság.
XXIV. fejezet. Ipar.
XXV. fejezet. Kereskedelem.
Tisztviselők névsora.
Megjegyzések
II. kötet.
A várak. Birtokosaik és Zilah története.
I. rész. Várak.
II. rész. A várak urai.
II. rész. Zilah. (A vármegye székhelye.)
III. kötet.
Szilágy vármegye községeinek története. (A-K)
IV. kötet
Szilágy vármegye községeinek története. (L-Z)
V. kötet.
Birtokosok, családok története. (A-K)
VI. Kötet.
Birtokosok, családok története. (L-Z)
Szilágy vármegye legtöbb adót fizető (virilis) és választott bizottsági tagjai
A jegyzetekben előforduló rövidítések.
Pótlások. Igazítások.
Utószó.
Előszó (részlet)
[...]
E munka voltakép nem is annyira Szilágy vármegyének, melynek mindössze két évtizedes múltja van, hanem a Szilágyságnak, Közép-Szolnok s Kraszna vármegyéknek monographiája. Az új idők Szilágy vármegyéjét, a jelent, nekem, a jelenkor gyermekének, a ki szintén benne forgok, legfölebb csak érintenem lehet. A jelen fölött ítélkezni nem az én feladatom, nem az én hivatásom. A múltba, a rég lezajlott múlt időkbe merűltem én.
Munkámat négy főrészre osztottam s a M. Történelmi Társulat felállította elvektől - mely egyébiránt is csak általános tájékoztatást kivánt adni - részben, a községek s a birtokos családok tárgyalását illetőleg el kellett térnem.
Az általános részben azt kivánom nyújtani, a mi szorosan kapcsolatos az egész területtel, a mi behálózza a vármegyei terület egészét és a mi egy vagy más tulajdonságánál fogva, ha talán mindjárt nem is kapcsolódik szorosan a terület minden parányához, a részletes történelemből mégis kiemelkedik, mert lényegileg a terület messze terjedő vidékein ereszti szét gyökereit.
A várak, uradalmak tartozékaival a részletes történelem foglalkozik körülményesebben, de maguk a várak és uradalmak az általános részhez egészen közel állanak, mint a hova helyezi azokat ama nagy szerepök, a melylyel egyes területek képét időnként oly szembetűnőleg megváltoztatták és a melylyel a birtokviszonyokra oly lényeges befolyással voltak. Sőt a várak története inkább az általános részt illetheti, mert hisz kevés számú község kivételével, a legtöbb község birtoklásának története minduntalan hozzájuk igazodik. Ép azért a várakat, várkastélyokat s főbb birtokosaikat mindjárt a tulajdonképen való általános rész után tárgyalom, az általános és részletes történelem közé ékelve, külön csoportosítva.
Azután a helységek, majd a családok kötetei következnek.
Hogy továbbá a községek és a családok történelmének külön-külön tárgyalása, ilykép az adatok többszörös csoportosítása, a mi a monographusra kétségkívül csak nagyobb terhet ró, az egyedül helyes mód, ezt talán fölösleges hosszasabban bizonyítgatnom.
Némely család több községben birtokos, a különböző községekben ugyanazon családnak más és más tagjai visznek szerepet. Külön tárgyalásuk rendjén domborodhatnak ki úgy a község, mint a család dolgai s egymást így egészíthetik ki a maguk külön-külön körvonalaival, míg némelykor a község és család egyáltalán el sem választható.
Általában pedig mindvégig csak az foglalkoztatott, a mi a vármegyei területre tartozott, ennek szempontjából alakúlt minden. Nem az ország történelmének segítségével, vagyis egyberakott kész anyagából dolgoztam; ösztönzött inkább az, hogy egyben ahhoz hordjak új anyagot.
[...]
És az én szeretett vármegyémnek, őseink hajdan viselt dolgairól írott könyveimet a mily tisztelettel nyujtom át, ép oly meleg szívvel adok kifejezést a letűnt századok történelmi lapjairól megismert erényei iránt való bensőséggel teljes hódolatomnak.
Irtam Zilahon, 1900 jul. 11-dikén.
Dr. Petri Mór