Horvát

Ily néven különböző eredetű családok szerepeltek úgy Közép-Szolnok-, mint Kraszna vármegyében. Legrégebbiek a Mindszentiek, csakhamar feltünnek a Véglaiak, a Mihályfalviak. A tizenhatodik századi adólajstromok Ákos, Szeődemeter, majd Ete, Újnémet, Mihályfalva, Derzsida, Szoldobágy, azután Kraszna, Nagyfalu, Valkó, Zovány, a rézaljai {606.} meg a meszesaljai, a tizenhetedik század elejéről valók Girolt, Peér, Égerhát meg Récse községekben találtak ily nevű családokat. Szeődemeteri, Petricsevics, Radóczi, Lazintzki, Szakácsi, Mikeházi, Nyűvedi, Böősházi, Ladmóczi, Fajdasi, Peéri, Krasznamihályfalvi, Somlyai, Récsei, Muraniczai, Szinyérváraljai, Drugacsevics előnevűek a leggyakrabban; de igen sokszor minden előnév, minden közelebbi megjelölés nélkül találkozunk Horvát vagy Horváth nevű családokkal.*Ép erre az utóbbi körülményre figyelemmel itt is helyesebbnek mutatkozott az adatoknak tiszta feltüntetése, mint határozott jelek híján egybeolvasztása; főelvül itt is az időrendi felsorolást kellett megállapítanom, minélfogva az ugyanazon előnévvel tömegesebben jelentkező (Szeődemeteri, Petricsevics, Ladmóczi) Horvátokra vonatkozó adatok sem kerültek ugyan mind egymáshoz, de talán nem egyszer inkább feltüntetik rokon vonásait, hovátartozását a közéjük ékelt adatoknak.

Mindszenti Horváth Imre és Lőrincz meg mások ellen, a kik Szent-Király birtok határán hatalmaskodtak, 1436-ban vizsgálatot tartottak Szentkirályi Imre fiai: László és János számára.*Lelesz, Z. 9. f. anni 1436. nr. 22.

Horváth Benedek, László, István fiai: László és János azok között voltak, a kiknek érdekében 1554-ben Bályoki Szénás Péter fia Szilveszter ellen folyt a vizsgálat a Mindszent birtok határjárása alkalmával történt fegyveres ellenállás miatt.*U. o. M. f. anni 1454. nr. 48.

1461 márcz. 23-dikán Horwath Antal zálogba veszi Kusalyi Jakcsi Péter erkedi birtokát. Ez a Horvát tiszttartója ennek a Jakcsinak.*Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 102. q. nr. 1.

Horwáth Gáspárt 1492-ben Mihályfalva birtok használatában Köbölkuthy János meghagyja mindaddig, míg ő átveszi a birtokot.*Szgy. Talán csak haszonbérlő.

Ulászló király 1495 május 5-dikén a Véglai Horváth Gáspárra [és Schelin (?) Kiliánra] bízza a királyi jogot a középszolnoki Mihályfalva és Girolt birtokban.*Dl. 27,981.

{607.} 1540-ben nemes Mihályfalvi Horvat Videt, ki Jakcsi Mihály Nagy-Solymos birtokára (penes) vitt egy szekeret egy boros edényt meg tizenkét ökröt, meginteti Menyői Fodor Bálint.*Lelesz, Act. an. 1540. nr. 19.

1543-ban (Horwath és Horwat) György ákosi jobbágyait 4, a szeődemeterieket 3 kapu után adóztatták meg.*Dical.

1545-ben Horváth Vid neje Papp Apollónia osztozkodik testvérével, Istvánnal, továbbá mostoha testvéreivel: Bőnyei Ferenczczel és Borbálával, Sámsoni Hodosi Miklós nejével, Újnémeten, Mihályfalván levő birtokrészeken és a Mihályfalvához tartozó Potyásztelke, más néven Orbántelke, Kopántelke, Sajté és Urka nevű pusztákon.*Nagyv. Múz. Blt.

Nemes Zeudemeteri Horvat György zálogban bírja Szentkirályi Ferencz ákosi részbirtokát, a mely vérség szerint első sorban Sasvári Farnosi Jánost illette, a mire Farnosi meg is intette Horvátot.*Lelesz, Act. an. 1545. nr. 4. és u. o. an. 1550. fasc. nr. 6.

1546-ban Horváth János tasnádi udvarbíró.*Nagyv. Múz. Blt. XVIII. századbeli másolatból.

Petricsevics Horváth János, mint Szikszay Györgyné Bánfi Judit ügyvédje szerepel abban a perben, melyet ez 1608-ban Széchi Kata ellen folytat.*GKG. C. fasc. XIX.

Petricsevics (Petrityevith) Miklós neje Katalin 1545-ban atyjának Csaholyi Imrének részbirtokaiból kap.*Lelesz, Act. an. 1546. fasc. 2. nr. 78. E Miklós másként Radoczi (Radochi, Radueczi Petritevics) Horvath Miklós (egr.), a kit 1547-ben beiktatnak a középszolnoki Oláh-, Magyar-, Közép-Csaholy, Panit részbirtokokba, Zölcze praediumba és más szatmárvármegyei részbirtokokba.*U. o. Stat. H. 79., Stat. C. 102., u. o. Act. an. 1547. fasc. 3. nr. 6., u. o. 1545. nr. 42.

1548-ban Horvath György (egr.) pert nyert Losonczi Bánfi Annával szemben bizonyos nagyfalusi birtokrészek tárgyában.*Lelesz, C. Kraszn. Prot. 3. folio 96. (Zeudemeteri Horvat György Bánfi Katalin férje.)*U. o. Act. an. 1547. fasc. 4. nr. 14.

{608.} 1549-ben Horwat György ákosi jobbágyait 7, a szeődemeterieket 6 1/2, szeődemeteri oláh jobbágyait (Wolachÿ előfordúl Pele és Keszi között; 1550-ben «Wolachi in Zeodemether» néven) 1, János szeődemeteri jobbágyait 5, az eteieket 1, Horwath Vid újnémeti jobbágyait 4, a mihályfalviakat (Horwat Wÿdéi) 1 kapu után rótták meg adóval.*Dical.

Zeudemeteri Horvat György és neje Katalin megidéztetik Nagyfalusi Apafi Gábort, a ki elfoglalta az előbbiek nagyfalusi jobbágyának nagyfalusi szőlejét; továbbá Borzási Lukácsot és Dehtrei Naga Istvánt egy gyümölcsénesi jobbágy foglyul ejtéseért.*Lelesz, Act. an. 1549. fasc. 5. nr. 50.

1550-ben Ződemteri Horvát György megidéztette Nagyfalusi Losonczi Bánfi Istánt, a ki elvitette előbbi jobbágyának a szénáját, továbbá elhajtatta Horvát alsógyümölcsénesi jobbágyának húsz juhát és ugyanannyi bárányát,*Lelesz, Act. an. 1550. fasc. 3. nr. 57. leromboltatta széki jobbágyának a házát és Horvát házából a saját nagyfalusi házába vitetett egy edény, korcsmálásra szánt bort.*U. o. fasc. 1. nr. 32.

1553-ban Horwath György krasznai jobbágyait 9, a nagyfalusiakat 5, a rézaljaiakat és zoványiakat 4–4, a mesteraljaiakat 3, a valkóiakat 2 kapura becsülték.*Dical.

Szeődemeteri Horváth György (De Zeo Demeter) meg gyámleányai: Katalin, Anna, Zsófia, Klára és Petronella, mint alperesek perelnek L. Bánfi Miklóssal és Istvánnal a krasznavármegyei Szilágy kerületben fekvő Valkó-várért s más doboka- és kolozsvármegyei birtokokért. De a pert a felperesek nyerték meg, mire az alperesek azt is visszabocsátják, mit már elfoglaltak volt.*BL. fasc. JJ. Horvát György meg leányai: Katalin és Zsófia meg Telegdi Mihály csakugyan átveszik, illetve visszakapják Bánfi Miklós és Istvántól a krasznavármegyei Valkó-vár, Nagyfalu, Kraszna, M.-Valkó s más falvakbeli birtokokat, {609.} miket azelőtt Jaksyh Anna és leányai meg Telegdi Mihály bírtak.*BL. fasc. JJ. nr. 8.

1554-ben Horwath János etei jobbágyait egy kapu után rótták meg adóval.*Dical.

Némethi Jánosné Horváth Petronella meg Kőrösi Jánosné Horváth Katalin ellen Valkai Miklósné Csire Petronella 1568-ban kereset-levelet írt anyai nagyanyja birtokaiért a krasznavármegyei alispánhoz és szolgabíróhoz.*Bl. fasc. M. nr. 20.

Horváth Mihály 1557-ben hadadi evang. reform. pap Wittenbergában Melanchton Fülöpöt hallgatta 1548-ban. Esperes is volt.

1570-ben Lazintzki Horváth István Dobai János árváinak egy gyámja.*Gencsi-lt. nr. 62. és nr. 737.

1570-ben Horwath György özvegyeinek szeődemeteri jobbágyait 7 1/2, az ákosiakat 1 1/2, István alsóderzsidai és szoldobágyi jobbágyait pedig 1–1 kapuszámnyi adóval rótták meg.*Dical.

Szakácsi Horváth Pál jelen volt, midőn Serédy Istvánt a csögi birtokba iktatták.*Nagyv. Múz. Blt.

Horváth Boldizsár mint Rátóti Gyulafi László ügyvédje szerepel ama perben, melyet ez 1572-ben Zsombori Lászlóné Valkai Zsuzsánna felperessel folytatott.*GKG: C. fasc. XIX. Ellene is perelt Valkai Miklósné Csire Petronella. Elbőbire Báthori György és neje Somlyói Báthori Anna halálával szállott a per. A tárgyaláson az alperes nem jelent meg, sőt megbizottat sem küldött arra.*U. o. Majd Boldizsár és Gyulafi László állanak szemben, mint alperesek Valkai Miklósné Csire Petronellával – úgy látszik – Vicsa, Horváth és Széplak birtokok miatt, melyeket 1561-ben Drágfi Gáspárné és második férje Báthori György elfoglaltak.*GKG. A. fasc. II. Boldizsár és Gyulafi László Radvánczi Márton megbizottjuk által folytatják Zsombori Lászlóné Zsuzsánna felperes {610.} megbizottjával, Sándorházi Jánossal a Drágfi Gáspár és Csire Ferencz között az itt említett birtokokért támadt pert.*GKG. A. fasc. II.

Horváth István férje Dobai Erzsébetnek.*Gencsi-lt. nr. 396.

Közép-Szolnok vármegye jelenti 1573 ápr. 27-dikén, hogy Mikeházi Horváth Boldizsár alperes és Zsombori Lászlóné Valkai Zsuzsánna, felperes között folyó perben kiment az alperes Horvát birtokára, hogy azt bírság fejében lefoglalja, de Horváth B. embere kivont karddal eléje állott és elűzte.*GKG. A. fasc. II. Mikeházai Horváth Boldizsár felperes és Valkai Miklós alperes között is per folyik a középszolnoki Horvát birtok miatt, mely ügyben az alperes új itéletet kért. Ennélfogva a fejedelem maga elé idéztette Horváthot.*U. o. A középszolnoki szolgabírák Boldizsár részére Valkai Miklóst is megidézték.*A szolabírák ápr. 23-diki jelentése GKG. A. fasc. II. Mikeházai Horváth Boldizsár ajándékul kapta Gyulafi László fiától Istvántól a középszolnokvármegyei Horvát birtokot, melyben Báthori Kristóf fejedelem ez évi aug. 21-dikén meg is erősítette.*GKG. A. fasc. II.

Horváth Anna, előbb Németh János, majd Váradi Balog Ferencz özvegye, azután Horváth Katalin Kőrösi Ferenczné és Horváth György mint alperesek L. Bánfi Pál felperes ellen krasznavármegyei Valkó-vár (castrum), Valkó-Váralja, Oláh- és Magyar-Valkó, Nagyfalu, Zovány, Alsó- és Felső-Kaznacs, Halmosd, Detrehem stb. birtokért.*Bl. fasc. MM.

Báthori István, erdélyi vajda privilegialis levelet adott L. Bánfi Pálnak s a Bánfi-testvérek férfi ivadékainak mint felpereseknek Zeodemeteri Horváth György alperes ellen Valkó-vára, Kraszna és Nagyfalu városok, Váralja, F.- és A.-Jaáz stb. s ezek határjárása és kimérése ügyében.*U. o. fasc. G. nr. 7.

1577-ben Váradi Balog Ferenczné Horváth Anna, mint felperes perel, L. Bánfi Boldizsárral, a Pál fiával, a krasznavármegyei {611.} Nagyfalu határában a Berettyón elvő kétkerekű malomért.*Perlevél átiratban BL. fasc. EE. nr. 11.

Az ide tartozó családfa:

Horváth N.

Horváth N.*Bl. fasc. MM.; Anna 1577 a) Németh János † 1573 előtt – b) Váradi Balog Ferencz † 1573 előtt; Katalin – Kőrösi Ferencz, 1573; György, 1573

Horváth Annát, Váradi Balogh Ferencz özvegyét (felperes) visszahelyezik a krasznavármegyei Nagyfalu határában levő Apafi Bésze nevű szántóföld birtokába is, melyet tőle ugyancsak ez a L. Bánfi Boldizsár (alperes) vett el.*U. o. fasc. EE. nr. 12. De Boldizsár (alperes) megakadályozta és tizenöt napig új itélet szerzésére kényszerítette Annát (felperes) arra vonatkozólag, hogy a Bánfi által elfoglalt s Nagyfalu határában levő Bakos nevű szántóföldjét ismét birtokába vehesse.*U. o. EE. nr. 19.

Ilosvai Lisinczky Horvát Istvánné Zsófia Keresztúri Dobzay István nővére. (1579.)*Orsz. lt. Gyf. kápt. elv. Cent. EE. nr. 28.

Ladmoczi Horvát János (J. Horvát de Ladmocz) Báthori Zsigmond, erdélyi vajda adományából 1586-ban kapja az örökösök nélkül elhalt Bőnyei Ferencz birtokait, t. i. a középszolnokvármegyei Giroltot az ott levő nemesi kuriával együtt, Mihályfalvát és Ujnémetet. E birtokokért azonban többen pereltek, köztük a néhai Horvát Vid fia János (J. filius quondam Viti horuat), s ezeknek Horvát Báthori itélete szerint háromszáz magyar forintot fizetett s átengedte a fenti Mihálfalva és Giroth ötödét meg Ujnémet felé. L. Horvát J. kikötötte, hogy Mihályfalván három jobbágy házhelyet, hol t. i. Oláh Sebestyén, Fodor Bálint és Sinka János lakik, föltétlenűl magának és ivadékainak tarthasson meg. A girolti udvarházba, mihályfalvi és újnémeti részekbe Dévai Ferencz a fejedelmi itélőszék {612.} jegyzője és Kávási Csompaz Pál a szokott formák között a szomszédok jelenlétében 1589-ben iktatták be.*Szgy. és Nagyv. Múz. Bl.

Ladmóczi Horváth János 1590 márczius 18-dikán 10 frtot ad kölcsön Nagy-Esküllei Eordeog Györgynek a Kraszna vizén építendő ákosi malmának költségeire. A kölcsönt Horváth János giróti gazdatisztjének, Kis Mihálynak kell lefizetni.*U. o. – Ladmóczi Horváth János ez évi ápr. 29-dikén megvette Ér-Szentkirályi Szentkirályi Lőrincz giróti két jobbágytelkét egy újnémeti jobbágytelekért és 125 frért. Eladó köteles volt a vevőt megvédelmezni Ér-Szentkirályi Szentkirályi János, Benedek és Gergely ellen.*U. o. 1594 aug. 7-dikén az adózás alól fölmenti Báthori Zsigmond a Ladmóczi Horváth János fejedelmi törvényszéki bíró giróti és krasznamihályfalvi jobbágyait, a kiknek házait a tatárok fölégették.*U. o.

1652-ben Ladmóczi Horváth Anna férjétől Váradi Zsigmondtól Kis-Paczalban két ház jobbágyot kap.*Szgy.

1587-ben Illádiai Palaticz Györgyné Erzsébet és fia István meg Nÿvedi Horváth Mihályné Dorottya visszakövetelik Bánfi Imre örököseitől az ezen Dorottya anyai nagyanyját, Bánfi Petronellát megillető leánynegyedet a krasznavármegyei Valkóvár, Nagyfalu, Váralja stb. birtokokból.*Bl. fasc. ZZ. nr. 17.

Beősházi Horváth András szintén ellentmond, mikor Sombori László Báthori Zs. fejedelemtől adományul kap egy középszolnoki böősházi birtokot, de 1587-ben visszalép; 1588-tól azonban Mikeházi Szécsi János, mint B. Horváth András ügyvédje, újból az ellentmondók között van el egészen B. Horváth A. haláláig, mikor az igények Dévai Györgyre szálltak.*Szgy.

Horváth Ilona Kinizsi Jánosné jobbágyát, Deák Lőrinczet, mint szomszédot idézték meg, a mikor Báthori Zs. fejedelem 1588 május 18-diki parancsára be akarták iktatni Fajdasi {613.} Horvát Gábort és nejét Zetheni Német Zsófiát Peér, Ethe, Szeődemeter, Csány és Szopor birtokokba.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 15.

Horwath Mihály Serédi Dorottya férje, (1588).*U. o. 1589-ben Nywedi Horváth Mihály neje Dorottya, mint felperes levelet adott be Bánfi Boldizsár, Gábor, Farkas, Kristóf, Tamás, János és György, alperesek ellen Valkó-vára ügyében.*Bl. fasc. G. nr. 9. 1590-ben Nyvedi Horváth Mihályné Várday? Erzsébet? Perel, mint felperes Bánfi Pál fiaival: Boldizsárral, Gáborral és Lászlóval, Bánfi István fiaival: Farkassal és Kristóffal meg Bánfi Miklós fiaival: Tamással és Lászlóval, – kikre fenti Pál halálával szállott a per – Valkó-vára és tartozékai ügyében. E javakat végre is Báthori Zsigmond, erdélyi vajda itélőlevele alapján a Bánfi-férfiörökösöknek adták.*U. o. fasc. G. nr. 4.

1595-ben Horváth Istvánnak két kucsói jobbágya kezes lesz Mihályfalvi Horvát Jánosnak két jobbágyáért 60–60 frtig Hadadon.*Jlt. E.

Horwath János öt dabjani jobbágyát megidézték, mint szomszédokat, mikor a fejedelem 1596. május 28-diki belegyezése alapján beiktatták Pesti Nagy Albertet Újfalu birtokba és tizenhat inói jobbágytelekbe.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 38.

1604-ben Horwat János jószága Girolton három rótt ház után 6, a Horvát Pálé Égerháton két rótt ház után 4, a Horwat Gáboré Peérban egy rótt ház után 2 forintnyi adót fizetett; Andrásnak egy telke adózott Récsén.*Dical.

Horvát András krasznavármegyei nemes, 1606 január 24-dikén jelen volt, mikor Récsei Katalin kiosztja két leánya között a Récsén és Varsolczon fekvő birtokait.*Nagyv. Múz. Blt.

Horváth Demeter deák 1608. szeptember 5-dikén végrendeletet tesz leányai: Dobai Istvánné és Laskai Andrásné javára.*Gencsi-lt. nr. 1664. egysz. más.

{614.} 1612 jun. 21-dikén Báthori Gábor, erdélyi fejedelem megparancsolja Kraszna vármegyének, hogy Ilosvai Dobai Istvánné Horváth Petronellát oltalmazza meg ilosvai kuriája és ezen megyebeli részbirtokai birtokában minden erőszakoskodóval szemben,*Gencsi-lt. nr. 816. majd épen ő (Horváth Petronia asszony Dobai István özvegye) Dobai Zsófia asszonyt Sándorházi István hitestársát háborgatta ilosvai ősi jószágában.*Szgy. (1643 jun. 23. előtt) Dobai Istvánné Horváth Petronella elzálogosította az ilosvai részbirtokot és kuriát meg a hosszúmezői részbirtokokat Rápolti Szerafinnak és Bálintnak, kiktől mint távolabbi atyafi, Sándorházi Istvánné Dobai Banga Zsófia váltotta ki.*Gencsi-lt. nr. 762.

Dobai Banga Istvánné Horváth Petronella 1615-ben egy ilosvai pusztatelket zálogosított el Szarvadi Mihálynak.*U. o. nr. 594.

1614-ben Peéri Horváth Lázár (de Peer) cserébe adta biharvármegyei petroczi részbirtokát Barthai Sándorné Palaticz Annának a krasznavármegyei Nagyfalu, Zovány, Váralja, Magyar- és Oláh-Valkó, A. és F.-Perje, Bagolyfalu, Szék, a Meszes- és Rézalja kerületben levő birtokokért és részbirtokokért, továbbá a középszolnoki Szeődemeterért. Ezen birtokokért kölcsönösen jót állanak egymásnak 1300 frtig.*BL. fasc. JJ. Róla (évszám nélkül) sok aprólékos adatunk van. Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem és magyar király Péri Horváth Lázárnak adományozta ezer birodalmi tallérban Kőrösi Miklós magvaszakadás után Sámson, Kőrös, Bőnye és Nagyfalu részbirtokokat, a melyeket az említett Horváth és neje, Paksi Margit eddig is békességben bírtak.*Gencsi-lt. nr. 1436. Tiltakozik Paksi Margit és Anna nevében az ellen, hogy a kincstári igazgató a kamara részére el akarja foglalja az itt említett jószágokat*U. o. nr. 1436. s hogy el akarja halasztani amaz oklevelek átvizsgálását, a melyekkel Horváth a Paksi-leányoknak ama jószágokhoz való jogát akarja bebizonyítani,*U. o. nr. 1772. Peéri Horuat Lázár adomány alapján bírta Hagymás-Lajos, {615.} Felső-Fentős és Aranyos birtokokat is, a melyek Horvátról ismét a kincstárra szállottak.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. K. nr. 13.

1617-ben Veghlai Horvath Gáspár és neje, Usaly (?) Katalin (mfci) átveszik 32,000 forinton özv. Deregnyői Daróczi Ferenczné Pálfi Erzsébettől egész Tasnád városát.*Lelsz, Prot. 59. fol. 93. an. 1617.

Horvát Márton 1619-ben birtokos volt Giróton.*Nagyv. Múz. Blt.

Horváth Kozma 1620 körül, özv. Széplaki Petrityevich Horváth Boldizsár 1702-ben meg Kozmáné, Folthi Borbála 1703-ban a középszolnokvármegyei Szilágy-Sámsonban birtokos.*Szgy. Petrevityi Horváth Kozma gondviselője ura képviseletében 1692-ben egy szamosujlaki beiktatásnál volt jelen. Közép-Szolnok vármegye megbízásából Petrityevith Horváth Dánielt, mint királyi hivatalost s fiát, Zsigmondot, mint e vármegye hitesét eskették föl Monóban I. Ferencz hűségére s a nemes országban levő három nemzet egyezségére 1792-ben Iktári Bethlen Sámuel s Baranyai Pál. Széplaki Horváth Zsigmond és neje b. Bánfi Mária 1825-ben és 1838-ban nagyban elősegítették a monói evangelikus református egyház építését. 1794-ben a monói evang. reform. egyháznak egy selyemabroszt, 1825 jul. 27-dikén egy fehér hímzett kendőt Horváth Mária adott. – Horváth Zsigmond neje Bánfi Mária ellen többek között 1795-ben a tasnádi és krasznai uradalmak felének visszaszármaztatása ügyében pert indítottak Aspremonti Goberti János és neje Wolkenstein-Trostburgi Asrpemonti Mária Anna.*Bl. fasc. yy. nr. 3.

(Méltóságos Petrityevity Horvát Zsigmond főkuratorságában, 1802-ben építették fel a kémeri evang. reform. egyházat. Neve az egyház oldalfalán olvasható. Egy Horvát Zs., talán ugyanő, középszolnoki assessor 1809-ben meg 1823–1826 közt (táblabíró), 1810-ben az országgyűlési követ.

P. Horváth Zsigmond nejének, br. Bánfi Máriának, 1827-ben {616.} történt elhunyta után gyermekeik: Mihály, Polixéna (Péchi Istvánné), Terézia (Hatfaludi Elekné), Mária (Becski Károlyné) és Zsuzsánna között az anyai jószágokat Kémeren, Paczalon, Somlyó-Csehiben 1830-ban osztják fel.*Péchy család iratai Sárközujlakon.

Horvát János neve előfordúl egy ilosvai 1623-ból való harangon.

1626-ban Gábor erdélyi fejedelem Sámsoni Kőrösi Miklós halála után Peéri Horváth Lázárnak s nejének Kőrösi Annának, továbbá özv. Kőrösi Mihályné Paksi Margitnak (Paksi Margit Horváth Lázárnak – úgy látszik – első felesége, Lázárnak Kőrösi Anna a második felesége) meg özv. Folti Ferenczné Katalinnak s mindkét nembeli utódaiknak adományozza a középszolnoki Sámsont, Kőröst és Bőnyét meg a krasznavármegyei Nagyfalut és az ehhez tartozó birtokrészeket a fenti Horváth szolgálatai jutalmául, ha ezer birodalmi vert tallért fizetnek.*Bl. fasc. KK. nr. 1. és Orsz. lt. Gyulaf. kápt. fol. 453. Péri Horvath Lázár 1627-ben Közép-Szolnok vármegye egyik szolgabírája.*GKG. A. fasc. XVII.

Horváth Balázs ellen 1629-ben pert folytat egy tasnádszarvadi szőlő miatt Balázsházi másként Sajgi Ferencz.*Bl.

Ladmóczi Horváth Márton, 1629-ben a fejérvári diétán követ. Ladmóczi Horváth Mártonné Újnémeti Anna 1635 jul. 265-dikén Szénás Boldizsár gyermekeit bizonyos osztozás ügyében pártfogolja.*Nagyv. Múz. Blt.

Horváth Mártonnak és nejének, Bagosi Zsófiának, szintén van joga Varsolcz falu «Apró nemesek részé»-hez 1639-ban.*U. o.

Horváth Vid Közép-Szonok vármegyében 1631-ben,*Szgy. 1639-ben*GKG. A. fasc. VII. assessor, 1634-ben 1643-ban alispán, 1641-ben (Krasznamihályfalvi Horwath Vitus) szolgabíró,*U. o. 1644-ben alispán.*Szgy. 1632 nov. 19-dikén ügyvivőnek vallja Bályiki Szénás Boldizsár és ennek neje.*Nagyv. Múz. Blt. 1634 máj. 2-dikán az ő (Kraszna-Mihályfalvi {617.} Horváth Vid) javára három hold föld ügyében tanúvallatást tartanak Újnémetiben,*Nagyv. Múz. Blt. decz. 6-dikán Szécsi Sasi István vallja a fejedelem előtt ügyvédjének.*U. o. 1641 jun. 13-dikán Szolnok vármegye Horváth Vid, volt alispánt is kiküldi Ér-Szent-Királyi Szentkirályi István gyermekeinek osztoztatása végett.*U. o. 1643 Mindszent hava 25-dikén (Horvat Vid, krasznamihályfalvi lakos) zálogba vesz Szentkirályi Mihálytól egy krasznamihályfalvi jobbágyot hetvenegy magyar forinton.*Szgy. Horvát-Vid- és Medgyesi-féle részjószágok ügyében tartottak tanúvallatást Ér-Szent-Királyt 1689-ben.*Nagyv. Múz. Blt. Horvát-Vid után Kólya György és András, krasznahorváti lakosokra szállott a krasznamihályfalvi udvarház egyharmada.*U. o. más. Horváth Vid kuriáját Menyőben 1733-ban (mint Fodor birtokot) Menyői Láposi János és Fodor Mária örökösei kapják.*Szgy.

A Kraszna vármegyében, Somlyón lakó Horváth Miklós 1638 ápr. 14-dikén Perecsenben zálogba adta a Perecsenben lakó Nagy Istvánnak és utódainak a krasznavármegyei Badacsonban lakó Ozsváth János nevű jobbágyát gyermekeivel és minden hozzátartozó örökségével, javaival együtt s a szintén Badacsonban lévő Román István háza telkét minden hozzátartozóval együtt; egyszóval minden részjószágát százötven magyar forintért. Nagy István a birtokosa az elzálogosítottaknak, vagy utódai, a míg Horváth Miklós vagy utódai az összeget le nem fizetik s minthogy az elzálogosítót a kölcsönzött pénz nagy szükségből segíti ki, ez a maga és utódai nevében kötelezi magát, hogy Nagy Istvánt és utódait megvédik minden háborgatás ellen a birtokban s ha arra nem lennének képesek, jogot ad a zálogba vevőnek, hogy megfelelő értékű jószágot törvény útján lefoglalhasson az ő birtokából, vagy ha nem lenne, a Horváth Miklós Somlyó városában levő nemes házát minden hozzátartozó örökséggel együtt lefoglalhatja s birtokában tarthatja, a míg az említett {618.} összeget le nem fizetik s a birtokban aztán még a törvény se zavarhassa meg.*Szgy.

Horváth János 1641-ben mint ügyvéd van említve a Gyulafiak osztozkodását tartalmazó oklevélben.*GKG. A. fasc. VII.

Ladmóczi Horváth Anna Váradi Zsigmond neje 1647 junius 22.*Nagyv. Múz. Blt.

Horváth Mártonnak Récsében 1652-ben Guthi István egyik puszta házhelyével szomszédos, puszta házhelye van.*Szgy.

Horváth Miklós, récsei lakos, 1657 jan. 21-dikén feljogosítja Mészáros János nevű récsei jobbágyát, hogy ama puszta szőlőföldet, mely nála zálogban van, eladhassa s fizethessen a lába «gyógyítójának».*U. o.

Horváth Miklós de Szakácsi 1666-an rendeletet kap Apafi fejedelemtől Hátszegi Kristóf középszolnoki alispán és csehi várkapitány beiktatására nézve.

Horváth Miklós «szilágyvármegyei» jegyző 1668 junius 6-dikán kiadta Ákosi Pap Istvánnak a Fekete György ellen folytatott perében hozott itéletet.*Nagyv. Múz. Blt. 1671-ben Közép-Szolnok vármegye jegyzője.*Gencsi-lt. nr. 23.

Horváth János 1669 máj. 16-dikán aláírt egy szerződést két szakácsii jobbágy elzálogosításáról.*U. o. nr. 139.

1670 szept. 20-dikán Horváth Miklós bizonyos kölcsönzött pénzösszeg fejében leköti Szénási Zsigmondnak akármelyik lompérti jobbágytelkét.*U. o. nr. 25.

1671 jan. 30-dikán Somlyai Horváth János személyében az ügyvéde, Récsei Horvát Miklós pereli a somlyai itélő bírák előtt Perecseni literatus Tamási Mihály leányát Tamási Sárát (özv. Szamos-Ujlaki Szikszai Zsigmondné); Jánosnak az édesatyja, néhai Somlyai Horvát Miklós, árván a néhai Báthori Kata (Lónyai Istvánné) gyámsága alá kerűlt a krasznavármegyei badacsoni részjószágával együtt. E Báthori Katának tiszttartója {619.} («gondviselő szolgája») volt az alperes édesatyja, Tamási Mihály Deák. A Báthori Kata halála után Tamási Mihály egyszerűen a maga számára foglalta le a badacsoni jószágot, a melyet most az alperes használ és magánál tart. Figyelmeztették tehát Dobai György, ilosvai lakos, szolgabíró útján, hogy adja vissza a jószágot a jogos örökösnek; de az alperes a figyelmeztetéssel s a törvénynyel nem törődve nem adta vissza, pedig a felperes szükség esetén kész a jogosságát igazolni. A felperes a jószágot az eddigi haszonélvezet kárpótlásával együtt követeli. Az ügyben szereplő somlyai bírák az alperest elitélik, mert az a vád s a pör ellen sem maga nem védekezett, nem mondott ellent, sem mással nem védelmeztette magát, sőt az idézésre meg sem jelent, sem nem küldött senkit maga helyett a tárgyalásra.*Szgy.

Horvát János, hites megyebírót Kraszna vármegye 1672 nov. 5-dikén osztoztatóul küldi ki a Szénás-család ügyében.*Nagyv. Múz. Blt.

Récsei Horváth Miklós Kraszna vármegyéből 1673-ban adós Somlyai Szentthamásy Istvánnak bor ára fejében bizonyos összeggel. – E tartozásból tíz forintot kifizetett Guthi István Szentthamásynak, ki is Szécsen kelt nyugtatójában kijelenti, hogy a hátralevő többi összeg iránt magával Horvát Miklóssal akar végezni.*Szgy.

Somlyai Horváth János 1673-ban 1680-ban krasznavármegyei hites assessor,*U. o. egy Horváth J. 1630-ban, 1685 aug. 21-dikén (tán más S. H. János) krasznavármegyei helyettes szolgabíró.*Nagyv. Múz. Blt.

Horvát István 1674-ben főjegyző Közép-Szolnokban.

Cseh vára előtt levő palánkban lakó vitézlő Horváth Miklós 1675-ben nemes személy Közép-Szolnokban.*Szgy.

1692-ben Muraniczi Horváth János ezredes, zarándvármegyei főispán és neje, Szalai Barkóczi Kata zálogba veszik {620.} 1500 magyar forinton Becski György Tasnád-Szántó és Szilvás falvait meg Hídvég praediumát oly kikötéssel, hogy eme javakat tizenhat évig ki ne válthassák.*Nemz. Múz. Becski-lt. 1717-ben Muraniczi Horváth Ádám tiltakozik az ellen, hogy Klobusiczki György elidegenítette a középszolnoki Tasnád-Szántó, Szilvás birtokokat, Hídvég praediumot és más szatmármegyei javakat, a melyek öröklés jogán Horvátot illetik.*Lelesz, Act. an. 1717. nr. 20. Ádám 1721 febr. 8-dikán visszabocsátja Wesselényi István szilágycsehi örökös részjószágát, miután ez letett váltságösszeg fejében 2500 magyar forintot.*Wl.

Horváth Gábor 1694 decz. 21-dikén Ákoson elzálogosít egy mihályfalvi jobbágyot Pap Zsigmondnak.*Nagyv. Múz. Blt.

Horvát Zsófiának 1700-ban Récsében gyümölcsös irtása van, mint azt Guthi Farkashoz 1700 ápr. 2-dikán intézett levele bizonyítja.*Szgy.

Mező-Kászonban (Bereg vm.) lakó Horvát Gábor egy ákosi telekért és 72 frtért oda adja Pap Zsigmondnak és Lászlónak (mint testvér szerint való atyafiainak), továbbá Szakácsi Pap Jánosnak az atyjáról rászállott mihályfalvi és érszentkirályi udvarházhelyeit 1700-ban.*Ákoson, szept. 3-dikán kelt levél. Nagyv. Múz. Blt.

Horváth Miklósnak krasznavármegyei részbirtokaiból 1701-ben kielégíti Guthi Farkas Patai György nejét, Horváth Zsófiát. E birtokok a következők (mind Kraszna vármegyében); Récse, Varsolcz, Magyar- és Oláh-Keczel, Perje, Alsó-Bán és Bilgezd.*Szgy.

Horváth Mihály, érszentkirályi nemest Kr.-Mihályfalváról György, keresztúri nemest és Kozmáné asszonyomat Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki, utóbbi szükség szerint pénzzel adózik.

Horváth Simont 1722-ben beiktatják Zsombori Farkas rákosi, újfalusi, galponyai, farkasmezői, zsákfalvi, egerbegyi, {621.} lompérti, majádi, szakácsii és más vármegyebeli jószágaiba, de ellentmond Zsombori Zsigmond.*Gencsi-lt. nr. 240.

Szoboszlai Horvát György1733–1746. peéri evangelikus reform. pap.

Horvát Mihály, tasnádszarvadi lakos 1734-ben bizonyítja egy tasnádi teleknek 1709-ben történt eladását.*Bl.

Horváth János 1734–1739. krasznavármegyei assesor.*Gencsi-lt. nr. 116, 475, 130. 1747 márcz. 21-dikén Gencsi György és Zsigmond arra intetik Horváth Jánost, hogy ama perben, melyet a kincstár az ilosvai, lompérti, hosszúmezői, majádi, derzsidai, száldobágyi és babuktelki részbirtokokért indított, mint szavatos álljon a részbirtokok oltalmára.*U. o. nr. 471.

1739-diki tanúvallatás szerint Horváth Mihálynak földje van a csögi határban.*Orsz. lt. Km. conv. fas. S. nr. 23., 24.; 27. fiók.

Horváth János 1741-ben középszolnoki assessor.

Szinyérváraljai Horváth Péter és János, a Pál fiai, többedmagukkal 1748-ban az ákosi, szakácsii, újnémeti birtokrészeikre vonatkozó okleveleket kérik Mária Teréziától, a ki kiadása iránt intézkedik is a gyulafehérvári káptalannál.*Szgy.

Horváth Krisztina ellen is perelt 1764-ben Sombori Zsigmond doboka-, koloozs-, fehér- és középszolnokvármegyei birtokokért.*U. o.

P. Horváth Dániel, mint Dobszai-örökös 1770-ben tiltakozik az ellen, hogy neje Szalontai Gr. Toldi Mária Tisza Lászlónak zálogba adta a keresztúri kuriát, az ököritói s más birtokrészeket; Lónyai Klára hasonlólag, mert ő, mint Kis-Guthi Guthi János és neje, Szénássi(?) Anna s maradéka még közelebbi successor.*U. o.

Horváth András és Klára azok között voltak, a kik 1772 okt. 15-dikén eladják a Girolt faluhoz és Illés praediumhoz {622.} való jogukat 1200 magyar forintért Wesselényi Farkasnak. Kikötik az eladók, hogy utódaik a Wesselényi fiág kihaltával visszaválthassák a leányágtól ama javakat.*Orsz. lt. Km. conv. fasc. M. nr. 25., 27. fiók.

Horvát József és István 1781-ben zilahi, kraszna-, András székely-utczai lakosok.

1797-ben a Horváthok Ardón, Ákoson (Horvát András), Benedekfalván, Égerháton, F.-Berekszón, F.-Szivágyon, Kecskésfalván, Kelenczén (köztük Zsigmond méltóságos), Monón (Zs. mltgs), Nagy-Paczalon, Sámsonban, Szamos-Újlakon, Szélszegen (Zs. mltgs), Tasnádon és Udvarhelyen (Horvát Antal és József) főbb, vagy kisebb birtokosok, saját telkükön lakó egyházi adómentes, vagy pedig más telkén lakó adózó nemesek.

1805-ben Horváth György, benedekfalvi és Horváth Zsigmond, monói adómentes, továbbá József, ákosi (gyalogosok, de Zsigmond lóval vagy fegyverrel is kiállhat) nemesek.

Horvát Péter, Gergely (Gligor), László (Latzko, így), Fülöp (Filip?) és Elek (Alexa) előfordúlnak a sámsoni adózó nemesek között. Ezek homagiális esküt is tettek.

1806-ban Horváth Zsigmondnak Kémeren 1 1/2 adómentes lakótelke meg 15 lakott antiqua és 8 lakott nova, Keresteleken 8 lakott és 1 puszta antiqua meg 2 lakott nova jobbágytelke, Kis-Paczalon 2 adómentes lakótelke, 11 lakott és egy puszta antiqua meg 9 lakott és 3 puszta nova, végre Somályon (mltgs Horvát Zsigmondnak) 2 lakot antiqua és 1 lakott nova, 1808-ban Somlyó-Csehiben 10 antiaqua és 7 nova jobbágytelke volt.

1808-ban György Varsolczon ¾ adózó lakótelket bírt. Kraszna vármegye gyalogosnak írta ki (de nem volt neki sem köntöse sem fegyvere), Horvát Mihályt is, a kinek 1/4-nél kevesebb antiqua és 1/2-nél kevesebb nova jobbágytelke volt Krasznán.

{623.} Badacsonban egy adómentes lakótelke volt Horváth Mihálynak. E Mihályról megjegyezték, hogy «erőtlen öreg ember, a fia pedig Menyőbe megy lakni». Tőle cserében bírt itt egy nova jobbágytelket egy nem nemes egyén.

Bürgezden egy antiqua jobbágytelkök volt Horváth Lászlóné «neveletlen, árva» gyermekeinek.

Horvát nemes 1837-ben birtokos Farkasmezőn és Vármezőn.*Hodor K.: Doboka, 536. és 529. l.

Horvát József 1800 előtt középszolnoki szolgabíró.

A Drugatyevit Horvát elődöknek a dobokai részen volt birtokuk: Bodján, Pósán, Ördögkúton, Szentgyörgyön (a törv. Kir. tábla 1804 jan. 10-diki itélete szerint.*U. o. 519., 522., 524., 526. l. Csömörlőn leányivadékai bírnak ekkor).*U. o. 526. lap.

Horvát Albert 1815-ben krasznavármegyei assessor.

Horvát János 1834 tájt szeődemeteri, 1837–1853. bogdándi, 1853–1862. varsolczi evang. reform. pap, 1862-ben halt meg.

Horvát István 1835-ben középszolnoki kir. táblai assessor.