Kardos

1422-ben Szentkirályi előnévvel tünik föl.*Csánki, I. köt. 573. l. Ér-Szentkirályról nemességének igazolását Kardos Sámuel kéri 1771-ben.*P. C. Product. 65. l.

1587 máj. 25-dikén Kardos Miklósnak néhai Ippi Zsófiától származó fia, József és leánya, Erzsébet ellentmondanak, mikor Ippi Lászlót a krasznavármegyei Ipp, Szék, Néháza, Márka, Felső-Kaznacs, Alsó- másként Kis-Kaznacs falvak és Bucsum puszta birtokába akarják beiktatni.*Nagyv. Múz. Blt. S. Báthori Zs., erdélyi vajda 1589-ben nekik adja az itt említett helyeket, a melyek mint Kardos Miklósné és Ugrai Gergelyné között is folyt per.*Bl. fasc. KK. nr. 1.

Özvegy Kardos Miklósné, Erdőteleki Borbála 1595 jun. {696.} 11-dikén egyik hűtelen csehi jobbágyának, Luka Lázár fiának, Máté vajdának megkegyelmez s egy házat és egy kerestelki házhoz való rétet ad neki használatra.*Eredetije a nagyváradi Múzeumban elhelyezett Bölöni levéltárban. 1636 előtt zálogba adott egy hídvégi telket Ördög Erdőteleky Mártonnak.*U. o.

1605-ben Kardos József részéről egy telek adózótt Ippon.*Dical. 1610-ben Széplaki Kardos Józsa megegyezik Kemény Mátyásnéval, Baksai Pállal és ennek nejével, Szénás Annával az Iphoz és Szilágy-Széplakhoz tartozó makkos erdő használatára vonatkozólag, hogy a jövedelmet minden évben három részre osztják.*Nagyv. Múz. Blt.

Kardos György 1777–1780. érszodorói evangelikus református pap.

Kardos Mihály, érszentkirályi, Ferencz, vérvölgyi saját telkükön lakó adózó nemeseket fölvették a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt személyek névsorába. 1805-ben Mihályt és Sámuelt írták ki (gyalogosoknak) az érszentkirályi fegyverfogható adózó nemesekkel s Vérvölgyről Bálintot (gyalogos) szinten az adózó nemesek közé. Mihály és Sámuel, érszentkirályi nemesek homagiális esküt is tettek.