Korda

(és Karda). A Borosjenői Korda-csaldából Zsigmond, a ki 1655–1668. huszti kapitányságot viselt*Nagy I., VI. 347. szerepel nálunk. Rákóczi György 1655-ben megparancsolja udvari kanczelláriai irnokainak és Dobokavármegye alispánjának, hogy Borosjenői Korda Zsigmondot és nejét iktassák be Fel-Egregy és Hídalmás birtokokba, melyeket Kis-Rédei Rédei Ferencztől vett,*Szgy. a ki 1655- és 1657-ben kelt leveleivel*Az 1655-diki eredeti. Az 1657-ből kelt levél hiteles másolat. Szgy. nemzetes Korda Zsigmond uramnak, becsületes jámbor szolgájának, gyermekségétől való hűséges szolgálata jutalmazásaul adja a hídalmási részjószágát az ott való nemes udvarházával, Fel-Egregy s Szentpéterfalva faluival együtt s ezek tartozékait. Ezeket a jószágokat Szunyoghi Szunyogh Gáspártól vette ő maga, mert ezekért Korda Zsigmond ezerkilencszáz tallért adott s e mellett egy nemes udvarházat a szatmárvármegyei Kide faluban. Korda Zsigmond s felesége Tordai Erzsébet, valamint ezek maradékai, a fiúág megszakadtával a leányág, örökösen bírják a jószágokat, a melyek mindkét ág kihalásával sem vehetők el, csupán kétezer tallér lefizetése mellett.

Zsigmondnak második neje Farkas Zsuzsa. Zsigmond fia volt az a Korda Ferencz, a kinek Vicsai János nevű jobbágya jelen van 1692-ben Fónyi Istvánnak és Jódi Zsigmondnak egy középszolnokvármegyei szamosújlaki részjószágba való beiktatásakor.*Szgy. A Boros-Jenői Korda Ferencz jobbágyai 1702-ben a középszolnokvármegyei Bősházán: Sárközi István és Fóris György.*U. o. Közép-Szolnok vármegye 1705-ben korda Ferenczczel lovas zsoldos állítására írta ki; szükség szerint pénzzel adózik.

{797.} Karda András de Csikjenőfalva 1712 és 1723 közt jegyző, majd 1715-től szolgabíró Kraszna vármegyében.*Gencsi-lt. nr. 201. és nr. 256. Talán már ő (Karda András) írt alá, mint királyi tanúsító (testificans regius) 1711 szept. 16-dikán egy ilosvai kuria, továbbá lompérti és hosszúmezői jobbágytelkek elzálogosítását tartalmazó szerződést.*Gencsi-lt. nr. 1180. és nr. 201. 1716 május 5-dikén királyi előttemező hídvégi háztelkek elzálogosításánál.*U. o. nr. 377. 1716 márcz. 10-dikén Somlyón tartott tisztújtáson választották szolgabíróvá az alsó kerületbe.*Szgy. – Gencsi-lt. nr. 251. (1725. évből). 1725-ben mint krasznavármegyei királybíró, 1726-ban ismét, mint szolgabíró szerepel.

Karda György 1756-an szintén krasznavármegyei szolgabíró,*U. o. nr. 611. és nr. 1066. 1757 márcz.15-dikén a majádi makkos erdőre,*U. o. nr. 313. 1758 máj. 8-dikán a lompérti korcsmárlás szabályozására vonatkozó leveleket írt alá.*U. o. nr. 320. 1759 febr. 5-dikén a Gencsiek osztozkodásánál volt jelen,*U. o. nr. 324. s ő is Jenőfalvi,*U. o. nr. 135. (1759-ből való adat.) 1761-ben is krasznavármegyei szolgabíró.*U. o. nr. 701.

Az a Br. Korda György, a ki 1763-ban Teleki Zsuzsánna férje,*U. o. nr. 559. kolosi főispán, 1786-ban halt meg, a legelöl említett Zsigmond dédunokája. Kétségkivül ezt a korda Györgyöt szólították föl 1766 nov. 13-dikán, hogy a Lekcsei Sulyok György, középszolnoki főispán magvaszakadtával Cseh vár és városból meg a hozzátartozó falvakból reá eső birtokot adja vissza a kincstárnak.*GKG: A. fasc. XV:, XVI. 1770-ben neki adta zálogba Egrespatakot Báró Vitéz Klára, Homoródszentmártoni Bíró Zsigmond neje 4000 forintért.*Szgy.

{798.}


I. Zsigmond; 1665–1668.; II. Zsigmond gróf –
Sárpataki Rebeka; III. Zsigmond –
a) Bánffy Zsuzsa – b) gr. Nemes Julia; László – gr. Lázár Anna; György – gr. Teleki Zsuzsa; Anna –
a) Bánffy Elek – b) Toldalaghy László*V. ö. Nagy Iván, VI. k. 347., 348.

1797-ben Korda László árvái, zsákfalvi és János ököritói kisebb birtokosok fordúlnak elő a hadi segedelemhez való hozzájárulásra összeírt személyek között, kiket családfánkon nem tudunk kellő biztossággalelhelyezni.

Korda Anna gr. 1784-ben a perecseni evangelikus református egyháznak egy ezüst tányért adott. 1800 május 16-dikán Toldalagi Lászlóné gróf Korda Anna az ilosvai, lompérti, hídvégi és hosszúmezői, Nagy Lázár-féle részbirtokok kibocsátására inteti a Gencsi-utódokat és egy kisebb összeggel meg is kináltatja őket.*Gencsi-lt. nr. 486.

1805-ben Gr. Korda Anna, sülelmdi és Zsuzsánna (gr.), szilágycsehi adómentes nemesek a haza csendességben való tartására lovast vagy gyalogost tartoztak állítani. 1808-ban gr. Korda Annának volt Somlyón 3 antiqua és 2 nova jobbágytelke, S.-Csehiben 4 antiqua és 3 nova jobbágytelke, Varsolczon 3 antiqua jobbágytelke.

Karda György, szegény 1790-ben somlyai adózó.

Korda Elek 1876-ban, 1896-ban szilágyvármegyei járási orvos.