Kökényes-Radnót

nemzetség.*Karácsonyi: A Magyar Nemzetségek, II. k. 337–338. l. A kökényesmonostori ágból való Radnót (1312–15) vagyonához tartozott többek között a középszolnoki Róna, melyet 1322-ben Kacsics {824.} Simon kapott Radnót többi birtokaival. (Radnót neje Kacsics-leány.) A Dobokai-ágból való Miklós (1295–1317) és Péter (1297–1300), Mikod, szörényi bán fiai, Monoszlay Egyedtől (neje a Mikod leány testvérének, Imrének leánya, Kata) 1298–1300 közt Debren, Kis-Solymos, Versentelek(?) és Tzini(?) középszolnoki falvakat kapják. De aztán lemondtak e javakról régebbi birtokaikért (Maros-Ujvár, Doboka fele). Átadták Monoszlay Egyednek Dabjon (Domlyn), Debren, Kis-Solymos, Mon, Versentelek, Mikótelek, Karvalytelek és Tizni falvakat.*Századok, 1887. VIII. 45.

László és Miklós (a Miklós fiai) 1341-ben Fürményes mellett birtokosok. Állandó jószáguk nálunk Egregy (1310-ben).*Karácsonyi i. m. 342. lap.