Ladányi

(Ladani, Ladany) Zsigmond 1617–1639. Közép-Szolnok vármegye szolgabírája;*U. o. C. fasc. XIX. és A. fasc. VII. 1617-ben szilágyszegi lakos, a ki (vitézlő Ladanj Zsigmond) Gyulafi Sámuelné Bethlen Annát képviseli, a mikor 1643 október 10-dikén Baboczán tanúvallatást tartanak.*GKG.

1656-ban Ladani-nak szántóföldje van a Vajda-kútjában (tán a deésházi határon) Nádasd felől.*Szgy.

Ladányi János 1686 január 29-dike előtt a somlyói várőrség lovaszászlótartója volt.*Nagyv. Múz. Blt. e. Azután a csehi végvár helyettes hadnagya, s mint ilyen előtt szerződést kötnek Perecsenyi Lindvay, másként Kovács Mihály és nővére.*U. o. Egy János 1781-ben kisdobai adózó nemes.

Ladányi György, kisdobai, 1741-ben homagialis esküt tett. Ladányi család tagjai 1797-ben Szeő-Demeteren, Szécsen főbb, Ákoson, Felső-Szopron, Haraklányban, Ujnémeten, Zsákfalván {9.} kisebb birtokosok, Kis-Dobán saját telkükön adózó nemesek.

Ladányi T. Sámuel (de Tompaháza) 1781-ben és 1791-ben középszolnoki, 1800-ban krasznavármegyei assessor. 1805-ben Sámuel, szécsi fegyverfogható adómentes nemest lovasnak, György, vérvölgyi fegyverfogható adózó nemest pedig gyalogosrak írták ki. Ugyanebben az évben András, János, Mihály és ennek fia Péter, kisdobai adózó nemesek homagiális esküt tettek.

Sámuelnek 1806-ban Alsó-Kaznacson egy lakott antiqua, Felső-Kaznacson egy lakott antiqua és egy lakott nova jobbágytelke, Ippon két adómentes lakótelke és egy lakott antiqua, Keresteleken négy lakott antiqua és egy lakott nova, végre Márkaszéken egy lakott és egy puszta jobbágytelke volt; 1808-ban varsolczi lakos, a mikor Badacsonban egy antiqua, Perecsenben másfél antiqua és egynegyed nova, Rátonban egy, Récsén hét antiqua, Somlyó-Csehiben egy antiqua és egy nova jobbágytelke, Varsolczon egy kuriája és hatodfél antiqua jobbágytelke volt; ez évben Kraszna vármegye lovasnak írta ki azon megjegyzéssel, hogy «egy fia regularis katona a lovasok között.» Van neki lova és köntöse, de fegyvere nincsen. Ugyanő 1810-ben krasznavármegyei árvaszéki ülnök.