Mindszenti

1391. évi február 17-dikén tanuként szerepel bizonyos peres ügyben Mendszenthi László a Bagus fia Zolnuk vármegyéből.*Gr. Károlyi-lt., I. 450. l. 1409-ben Mihály fia István, András felesége Anna, Pál leányai Anna és Margit, és utóbbi Anna fiai Pál és Péter (a Mindszenti család tagjai) részére, Mindszenti Miklós fia László és András fia János ellen, Mindszent (és Jakabos) birtokbeli földek és termés elfoglalása tárgyában,*Lelesz, M. 64. f. nr. 6. 1418-ban M. András fia János, Bálint fiai, László, Miklós, Pelbárdi György, Máté fia Jakab, János fiai, Ambrus, Mihály részére, Szentkirályi Jakab fia István, Miklós fia György, Péter fia Erne, Simon fia Leusták, és Simon ellen a Szentkirály birtok határában elfoglalt földek iránt vizsgálat folyt.*U. o. M. 84. f. 18 nr. 58.

Mendzenthi Péter királyi emberül jelölve 1418-ban a mikor a középszolnoki Béltelek, Muskó és Kovácsülése birtokokba beiktatják a Szentkirályi-családot.*U. o. Stat. S. 149.

Jánost Zsigmond király ugyancsak királyi emberül jelölte ki, 1427 máj. 23-dikán, a mikor a középszolnoki Kőrös {111.} birtokot Kőrösi Jánosnak és társainak adományozta.*Zichy-Okmt. VIII. k. 325. és 326. l. 1430. márcz. 6-dikán ügyvédjének vallotta Sámsoni Gergely.*Dl. Km. Prot. D. min. p. 109. nr. 5.

Myndzenthi Györgyöt is királyi emberül jelölte Zsigmond 1429 júl. 26-dikán, a mikor Csaholyi Jánosnak és Lászlónak adományozta Panitot, F.-Csaholyt stb.*Zichy-Okmt., VIII. köt. 390. és 391. l.

Gergely, László, Albert és Benedek 1450-ben tanuk a Csaholyiaknak Tasnád-Szántón elkövetett erőszakoskodásai ügyében.*Nagyv. Múz. Blt.

Menthzenthi (Mendzenthi) Pelbártot 1450 jan. 27–20 között Menyői Bálint és Keresztúri György,*Dl. 36.391. Km. Prot. C. min. p. 103. nr. 2. 1459 október 4-dikén Bélteki Drágfi Miklós és neje, Jakcsi Erzsébet ügyvédjöknek vallják,*Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. p. 60. nr. 1. 1450 július 17-dikén többedmagával ő (Mentzenthi Pelbart) vall ügyvédet,*DI. 36.391. Km. Prol. C. min. pag. 112. nr. 1. mikor (Menczenthi Pelbart) tiltakozik az ellen, hogy Hunyadi János kormányzó Keresztúri Mihálynak és Kelemennek, Keresztúri Kónya Benedeknek és Mártonnak, Keresztúri Nagy Lőrincznek és Dénesnek, Barta Tamásnak; Gál fiának, Ferencznek, Víg Jánosnak, Révész Mihálynak és Keresztúri Mike Balázsnak adományozza a középszolnoki Póstelke praediumot.*U. o. pag. 112. nr. 3. Benedek, Albert, Mihály és László fia Pelbárt azok között volt, a kiknek érdekében 1454-ben vizsgálatot tartanak Bályoki Szénás Péter fia Szilveszter ellen a Mindszent birtok határjárása alkalmával történt fegyveres ellenállás miatt.*Lelesz, M. f. anni 1454. nr. 48.

Benedek (B. de Menthzenth) 1455-ban Mihályfalvi Györgynek és a Báthoriaknak a pörében,*Szgy. 1481-ben (Mindszenthi B.) Szentkirályi Benedek stb. pörénél királybiztos.*U. o.

Tamás deák egyike azoknak, a kik a középszolnoki Új-Német birtokról elhajtottak tizenhat tehenet s a kik ellen ezért 1460-ban vizsgálat folyik Újnémethy Albert érdekében.*Lelesz, U–V. 64. f. anni 1460. nr. 30.

{112.} Mindzenthi Bálint királyi emberül jelölve 1493-ban, a mikor Ilosvai Jeromost beiktatják Girolt és Illédtelke birtokok felébe.*Lelesz, Stat. J. 76.

Antal egyike azoknak, a kik elverték a középszolnoki Úsztató birtokon a jobbágyokat és a kik ellen ezért 1494-ben vizsgálatot tartanak Álmosdi Csire Tamás érdekében.*Lelesz, C. 225. f. anni 1494., nr. 6.

Mendzenthi Péter 1512–1521. középszolnoki alispán.*Szgy., Gencsi-lt. nr. 6., Gr. K.-lt., III. 126. l. A Mindcenti Péter mindszenti jobbágyait egy kapura becsűlték 1549-ben.*Dical.

A váradi káptalan 1532 pünkösd előtt való pénteken kelt levele szerint Mindszenthi Szerafin Bélteki Drágfi Gáspár személyében tiltakozik az ellen, hogy Kusalyi Jakcsi Mihály el akarta foglalni Csehet a váradi káptalannal és királyi emberrel egy itélet alapján a szomszédok meghivása nélkül, de a csehi bíró a jobbágyokkal elűzte őket.*GKG. C. fasc. XII. A Myndzentÿ Szerafin zálnoki jobbágyait hat, a csalánosiakat (Mÿndzentÿ) és mindszentieket (Mindszenti) négy-négy, a csögieket (Mÿndzenthÿ) pedig csak egy kapuszámnyi adóval rótták meg 1543-ban.*Dical. Szerafin leánya Hatvany Jánosné Katalin (1588).*Bl. fasc. JJ.

Mÿndzenthÿ (Mÿndzentÿ, Mindcenti, Mindzenti) Aba mindszenti jobhágyait 1543-ban három, a mihály falviakat egy, 1549-ben a mindszentieket két, a giroltiakat egy, 1570-ben pedig a balázsháziakat két kapuszámnyi adóval rótták meg. Mindzenthi Abacuk 1553-ban középszolnoki (III.) szolgabíró.*Dical.

Mÿndzentÿ Boldizsár mindszenti jobbágyait 1543-ban egy kapu után adóztatták meg.*U. o. Boldizsártól (az Imre fia, testvére Katalin, Gencsi Mihályné) 1548-ban negyedet követelnek a mindszenti anyai javakból Gencsi Mihály leányai.*Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 5. nr. 62.

Nemes Mindzenti György sámsoni jobbágyait 1549-ben két kapu után adóztatták meg. Ugyanekkor két nemesi udvarházat {113.} is találtak itt a fenti Mindszenti részen.*Dical. Mÿndzentÿ György 1550-ben mint egyik alperes szerepel, a mikor megjárják a néhai Sámsoni Gergely és Mihály sámsoni birtokrészét és átadják Bőnyei Mátyás felperesnek. A birtokleirásban említvék: a fenti Mindszenti itteni udvarháza és tartozékai, a mely udvarházban egykor Cherghe? Imre lakott és a mely most a Mindszentié meg a Szentmarjai Gáspáré.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 54.

Mindcenti Krislóf mindszenti jobbágyait három kapuszámnyi adóval rótták meg 1549-ben.*Dical.

Mÿndzenthy Kristóf özvegyének balázsházi jobbágyai két kapu után fizettek adót 1570-ben.*U. o.

Mÿndzenthÿ Ferencz girolti jobbágyai egy kapu után adóztak ekkor,*U. o. e (Mindszenti Mindszenty) Ferencz királyi ember Ladmóczy Horváth Jánosnak a girolti, mihályfalvi és újnémeti birtokrészekbe 1586 és 1590 között történt beiktatásánál,*Nagyv. Múz. Blt. a hol Imre, Sándor és Bálint nemesek (E. A. et V. Mindzenthÿ) meg János is jelen vannak.*Szgy. és Nagyv. Múz. Blt. egykorú másolatból.

Ferencz özvegye Pohárnok másként Pilisi Petronella egyike azoknak, kik 1588-ban Bőnyei Ferencznek girolti, mihályfalvi és újnémeti jószágaihoz jogot tartottak.*U. o. e.

Gábornak, Lászlónak és Ferencznek mindszenti jobbágyai (meg János mindszenti nemes) 1585-ben tanuskodnak a Gencsi Miklós másként Gencsi Csöghy Miklós, Gencsi László fia részére Sződemeteri K. János ellenében Mindszenten tartott tanuvallatásnál.*Nagyv. Múz. Blt. Szunai Mindszenty Lászlót királyi emberül jelölik ki 1586-ban a Brinyeknek egy hatvani birtokrészbe való beiktatására.*U. o.

Mindzenthÿ Jánost (egregius) és nejét, Pillissy Erzsébetet 1548-ban és 1564-ben beiktatják a középszolnoki Szuna részbirtokba.*Lelesz, Stat. P. nr. 149. és M. nr. 61. János 1558-ban Közép-Szolnok vármegye alispánja.*Nagyv. Múz. Blt. {114.} E (Mindzenthy) János szunai jobbágyait 1570-ben három, keszii jobbágyait egy kapuszámnyi adóval rótták meg.*Dical. A János leányai: Anna, Borbála és Erzsébet szintén azok közül valók, a kik 1588-ban Bőnyei Ferencz girolti, mihályfalvi és újnémeti jószágaihoz jogot tartottak,*Nagyv. Múz. Blt. a mint ezt már Ferenczre nézve előbb is említettem. Mindszenthy Sárának, mint nejének, továbbá Pilissy Erzsébetnek Mindszenthy János özvegyének az érdekében Peley Gáspár 1588-ban többedmagával pert indít L. Horvát János ellen.*Szgy. 1604-ben a Mintzenty Jánosné girolti és mindszenti jószágaira vetettek egy-egy rótt ház után 2–2 forintnyi adót.*Dical.

Mindszenti Mindszenty Bálint jelen van Csompáz Dorottyának néhai férje Mindszenti Nagy Lukács mindszenti udvarházába való beiktatásánál 1588-ban,*Nagyv. Múz. Blt. a mikor Sándort fejedelmi emberül jelölik.*U. o. Mindszenty István Gábor fia pedig ellentmondott.*U. o.

Mindszenty Krisztina Bagosi Jánosné (1588).*U. o.

1607-ben Mindszenti Benedek és neje Bánfi Anna részére kimentek Szécsi Kata most Prépostvári Zsigmondné ellen Nagy-Almásra és utóbbitól azt kérték, hogy Almás várát a hozzátartozó Felső-Rajtolcz, Berchee, Molduanfalva és Vármező kolozsvármegyei, továbbá Balázsháza, Galgó, Tihó, Kettősmező, Banika, Paptelke stb. dobokavármegyei jószágokat adják vissza Mindszentinek s feleségének, de tagadó választ kapnak, mire Szécsi Katát a fejedelmi táblára idézik.*GKG. és U. o. A. fasc. XVII. Gyulafi László elzálogosította Almás várát Mindszenti Benedeknek háromezer forintért, de aztán hatalmasul elfoglalta, a miért 1612-ben per folyik.*U. o.