Boján.

Valkó várához tartozó, krasznavármegyei helység.

Boyan 1481, Bayan 1491, Boyan 1508, Bolyan 1648.

A honfoglalás előtt avartelep lehetett, mert Boján, Bolyán avar személynév, inkább méltóságnév; egy avar kágánnak, a legkiválóbbnak a neve. A török nyelvben eredeti alakja bagán gazdag, hatalmas.

Birtoklásának történetét nyomon kisérhetjük a tizenötödik {150.} század közepétől s az teljesen egyezik az ezen vidéken eső más helységekével, pl. Bagolyfalvával. Bánfi és Báthori-birtok.*Az ide vonatkozó levéltári jelzetek: Dl. 27,721. és 27,737, Bl. fasc. A. nr. 22, KK. 18, Lelesz, Act. an. 1508. nr. 3, Dl. 36,402. Km. Prot. Magn. P. 151. n. 1., Bl. fasc. H. nr. 17, KK. 18, Lelesz, Stat. Z. 175, Bl. fasc. II. nr. 1, Gyulaf. kápt. S. 97. (Orsz. lev.), Lelesz C. Kraszn. Prot. 8. fol. 25, Bl. fasc. E. nr. 8, Lelesz, Act. an. 1546. fasc. 2. nr. 81, 1547. fasc. 1. nr. 16, fasc. 4, nr. 14, Bl. fasc. KK. nr. 3, KK. nr. 11, SS. nr. 8, ZZ. nr. 16, Lelesz, Act. an. 1559. nr. 45, Bl. fasc. M. nr. 2, M. nr. 11, G. nr. 8, G. nr. 6 és 7, fasc. MM. nr. 16, KK. nr. 18, Lelesz, C. Kraszn. Prot. 21, fol. 100, Bl. fasc. B. nr. 5, G. nr. 2, B. nr. 14, ZZ. nr. 17, G. nr. 4, YY. nr. 4, K. nr. 16, KK. nr. 4, Orsz. lt. Gyulaf. kápt. XXIV. Lib. Reg. fol. 16, Bl. fasc. XX. nr. 22 és fasc. YY, fasc. XX. nr. 19, ZZ. nr. 18, O nr. 17, LL. nr. 10. Aspremont Anna 1795-diki vallomása szerint mint Rákóczi Ferencz-féle birtokot a kincstár magának tartotta meg.*Bl. fasc. yy. nr. 2. majd Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta.*U. o.

1808-ban Bolyáról összeírták a gr. Bánfi, br. Bánfi, Lakatos, Boros és Szvinyi birtokos nemes családok tagjait, összesen 7-et. Ezek kezén volt összesen 37 antiqua és 18 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt Boros Klárának (8 antiqua, 6 nova) és br. Bánfi Jánosnak (10 antiqua, 4 nova), ezeket követi Lakatos János (4 antiqua, 5 nova) stb.*Szv. lt.

Bojánban a gör. katholikusoknak fatemplomuk van.*Sch. 1886. 147. l.

A község 1715-ben lakatlan, 1720-ban 6 jobbágy-háztartás fizet adót, mind a hat oláh. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 54 lélek, valamennyi oláh.* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 68. és 69. l.

1733-ban gör.-kath. főesperes székel Bojánban, oláh családjainak száma ekkor 11; tisztán oláh helységnek jegyezték fel. A főesperest Lukácsnak hívták; volt itt még egy görög egyesült pap, János.*Tr. 1750-ben 308 a gör. kath. lélek.*Tr. 1901. IX. 288. l.

1847-ben 351 a népesség száma, még pedig róm. kath. 6, gör. kath. 345.*Nagyv. Nvk. 1847. 101. l. 1890-ben lélekszáma 595; nyelvre nézve magyar 25, német 1, tót 1, oláh 568; vallásra nézve r. kat. 1, gör. kath. 566. evang. reform. 1, izr. 27. Házak száma 128.

{151.} A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1720-ban 19 köblöst; 26 kaszást.* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l. 1895-ben gazdaságainak száma 196. 2142 katasztrális holdnyi területének a legnagyobb része erdő 723, szántóföld 670, rét 539, legelő 81, kert 40, nem termő 89 hold.*Mg. St. 498.

A községnek 1900-ban 8687 K. 70 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2761 K. 92 f.

Utczái: Országút-utcza, Nikita-utcza (Nechitii = Nyëtyitij), Patkány-utcza (Guzului = Guzuluj, a guz itt gúnynév is lehet), Elek-utcza (Lechii = Lëkij).

Útjai: Preste Pod, preste Homoriciu = Homorics, pe Valea Crucii = pë Váljá Krucsij, Drumul la Arsuri = D. l. Árszurj, D. Văii Boului = D. Veji Bouluj, D. Rumetului = D. Rumëtuluj, mindezek a hasonnevű határrészekben; preste Buture = prësztë Buturë (az odvás fák irányában) és D. Patriciilor = D. Pátricsijilor (a patriciusok útja).

Határrészei: Pod (híd), Dealul Boului = Gyálul Bouluj (ökrös domb), Coastea Caldă = Kasztjá Káldá (meleghalom), Coastea Rece = Kasztjá Recsë (hideghalom), Majar = Mázsár (mázsa-hegy?), Meszes, ennek részei: Rumet, Jëzurelë (gátacskák, kis töltések)), Dosul Tăului = Doszul Tóuluj (tó mögött); Valea Crucii = Váljá Krucsij (a hasonnevű patak völgye). Erdők: Oszolj, Pripoare = Priparë (lejtős oldal), Jëzurelë. Kaszálók: la Ciungi = lá Csunzs (fatőkék környéke), Rumet, Arsuri = Árszurj (perzselt helyek), Dosul Tăului = Doszul Tóuluj, Homorics, Fundătură = Fundatúra (zugoly), Luşce = Lustyë (sármás?), Strivinior = Sztrivinyor (szakadékos oldalacska?). Kútjai, forrásai: Fântâna Badiului = Bágyuluj (Bágy kútja), Struţului = Sztruczuluj (bokrétás kút), Părăul Ciungilor = Csunzsilor (a hasonnevű határrész forrása), Cioroiu = Csoroj (csurgó; ugyancsak a Ciungiban), Jëzurelë (a hasonnevű határrészben), Fântâna Sinii = Szinyij (magától támadt kút).