Bogdánháza. | TARTALOM | Boronamező. |
Valkó várához tartozó, krasznavármegyei helység.
Boyan 1481, Bayan 1491, Boyan 1508, Bolyan 1648.
A honfoglalás előtt avartelep lehetett, mert Boján, Bolyán avar személynév, inkább méltóságnév; egy avar kágánnak, a legkiválóbbnak a neve. A török nyelvben eredeti alakja bagán gazdag, hatalmas.
Birtoklásának történetét nyomon kisérhetjük a tizenötödik {150.} század közepétől s az teljesen egyezik az ezen vidéken eső más helységekével, pl. Bagolyfalvával. Bánfi és Báthori-birtok.* Aspremont Anna 1795-diki vallomása szerint mint Rákóczi Ferencz-féle birtokot a kincstár magának tartotta meg.* majd Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta.*
1808-ban Bolyáról összeírták a gr. Bánfi, br. Bánfi, Lakatos, Boros és Szvinyi birtokos nemes családok tagjait, összesen 7-et. Ezek kezén volt összesen 37 antiqua és 18 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt Boros Klárának (8 antiqua, 6 nova) és br. Bánfi Jánosnak (10 antiqua, 4 nova), ezeket követi Lakatos János (4 antiqua, 5 nova) stb.*
Bojánban a gör. katholikusoknak fatemplomuk van.*
A község 1715-ben lakatlan, 1720-ban 6 jobbágy-háztartás fizet adót, mind a hat oláh. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 54 lélek, valamennyi oláh.*
1733-ban gör.-kath. főesperes székel Bojánban, oláh családjainak száma ekkor 11; tisztán oláh helységnek jegyezték fel. A főesperest Lukácsnak hívták; volt itt még egy görög egyesült pap, János.* 1750-ben 308 a gör. kath. lélek.*
1847-ben 351 a népesség száma, még pedig róm. kath. 6, gör. kath. 345.* 1890-ben lélekszáma 595; nyelvre nézve magyar 25, német 1, tót 1, oláh 568; vallásra nézve r. kat. 1, gör. kath. 566. evang. reform. 1, izr. 27. Házak száma 128.
{151.} A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1720-ban 19 köblöst; 26 kaszást.* 1895-ben gazdaságainak száma 196. 2142 katasztrális holdnyi területének a legnagyobb része erdő 723, szántóföld 670, rét 539, legelő 81, kert 40, nem termő 89 hold.*
A községnek 1900-ban 8687 K. 70 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2761 K. 92 f.
Utczái: Országút-utcza, Nikita-utcza (Nechitii = Nyëtyitij), Patkány-utcza (Guzului = Guzuluj, a guz itt gúnynév is lehet), Elek-utcza (Lechii = Lëkij).
Útjai: Preste Pod, preste Homoriciu = Homorics, pe Valea Crucii = pë Váljá Krucsij, Drumul la Arsuri = D. l. Árszurj, D. Văii Boului = D. Veji Bouluj, D. Rumetului = D. Rumëtuluj, mindezek a hasonnevű határrészekben; preste Buture = prësztë Buturë (az odvás fák irányában) és D. Patriciilor = D. Pátricsijilor (a patriciusok útja).
Határrészei: Pod (híd), Dealul Boului = Gyálul Bouluj (ökrös domb), Coastea Caldă = Kasztjá Káldá (meleghalom), Coastea Rece = Kasztjá Recsë (hideghalom), Majar = Mázsár (mázsa-hegy?), Meszes, ennek részei: Rumet, Jëzurelë (gátacskák, kis töltések)), Dosul Tăului = Doszul Tóuluj (tó mögött); Valea Crucii = Váljá Krucsij (a hasonnevű patak völgye). Erdők: Oszolj, Pripoare = Priparë (lejtős oldal), Jëzurelë. Kaszálók: la Ciungi = lá Csunzs (fatőkék környéke), Rumet, Arsuri = Árszurj (perzselt helyek), Dosul Tăului = Doszul Tóuluj, Homorics, Fundătură = Fundatúra (zugoly), Luşce = Lustyë (sármás?), Strivinior = Sztrivinyor (szakadékos oldalacska?). Kútjai, forrásai: Fântâna Badiului = Bágyuluj (Bágy kútja), Struţului = Sztruczuluj (bokrétás kút), Părăul Ciungilor = Csunzsilor (a hasonnevű határrész forrása), Cioroiu = Csoroj (csurgó; ugyancsak a Ciungiban), Jëzurelë (a hasonnevű határrészben), Fântâna Sinii = Szinyij (magától támadt kút).
Bogdánháza. | TARTALOM | Boronamező. |