{152.} Boronamező.

Boronamezew 1481, Baronamező 1546, Boronamezeu 1549. Román neve: Poiniţa (Pojnyiczá, írtásocska).

Krasznavármegyei helység, Valkó várának tartozéka.

Birtoklásának története 1481-ben indúl meg azzal, hogy Losonczi Bánfi András, bácsi nagyprépost elzálogosítja s ettől kezdve a birtoklás története egyezik a Valkó várához tartozó más helységekével pl. Bagolyfalváéval. A Bánfiak s Báthoriak birtoka.*Egyébiránt az erre vonatkozó okleveleket lásd Bojánnál és Bl. fasc. M. nr. 20, OO. nr. 24. 1686 jan. 29-dikén Perecseni Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin itteni részbirtokához, mint vérrokonoknak, szintén van joguk Perecseni Lindvai, másként Kovács Mihálynak és nővérének.*Nagyv. Múz. Bl. 1753-ban II. Rákóczi Györgyné Báthori Zsófia e részbirtoka a Bánfi-család mindkét nembeli ágára száll, miután kifizették a rajta levő terhet.*Bl. fasc. XX. nr. 19. Wolkenstein és Trostburg gróf felesége Aspremont Anna 1795-diki vallomása szerint Krasznához tartozik, s azt a kincstár Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta.*U. o. nr. 2.

Boronamezőn a gör. katholikusoknak fatemplomuk van.*Sch. 1886. 146. lap.

Az 1715- és 1720-diki összeirásokból hiányzik, ekkor lakatlan volt, azután települt újra. 1808-ban innen összeírták a gr. Bánfi, br. Bánfi, Boros (Klára), gr. Teleki (Eszter) és Guti (Krisztina) birtokos nemes családok tagjait, összesen 6-ot. ezek kezén volt összesen 20 antiqua és 7 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt gr. Teleki Eszternek (7 antiqua, 1 nova) és Guti Krisztinának (4 antiqua, 3 nova).*Szv. lt.

1847-ben a lakosok száma 274, gör. kath. valamennyi.*Nagyv. Nvk. 1847. 101. l. 1890-ben lélekszáma 422; nyelvre nézve magyar 5, oláh 417; vallásra nézve gör. kath. 415, izr. 7. Házak száma 88.

1895-ben gazdaságainak száma 146. 2980 katasztrális holdnyi területéből erdő 1753, szántóföld 548, rét 382, legelő 207, {153.} kert 34, nem termő terület 56 hold.*Mg. St. 498. A községnek 1900-ban 15,665 K. 84 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1774 K. 36 f.

Utczái: Uliţa Satului = Szátuluj (községi utcza), Bisericii = Biszericsij (templom-utcza), Valea Sântă = Váljá Szántá (Szent-patak). Ez utóbbi képezi a főutczát. Útjai: Uliţa Colnicului = Kolnyikuluj, Plopişului = Ploptyisuluj, Drumul cătră Meszes = Drumul ketre Meszes, Drumul cătră Paic = Drumul ketre Pájk, Drumul cătră Griběn = Drumul ketre Griben a hasonnevű határrészekben és Drumul cătră Crasna = Drumul ketre Krászná (Krasznaki út), Drumul cătră Pria = Drumul ketre Prija (Perjei út). Határrészei: Coaste = Kasztë (halom), După Deal = Dupa Gyál (domb mögött), Ertaş = Jërtás (irtás; ugyanezen szó átvéve), Alac = Álák (árpaföld), Osul Jelilii = Oszul Jelilij (tüdércsont?), Poju, Plopiş = Ploptyis (nyárfás), Colnik = Kolnyik (domboldal), Intre Sate = Intrë Szátyë (falu-közt), Teiuş = Tyëjus (hársfás), Strîmbinoasa = Sztrimbinaszá (kanyargós), Poeni = Pojëny (erdei rétek). Erdők: Meszes,Paic = Pájk (személynév?), Gerebenes (Griběn = griben), ebben a Groapa Smeilor = Grapá Zmëjilor (lidércz-gödör). Patakjai: Părăul Luchii = Pereul Lukij (Lukács csermelye), Corbului = Korbuluj (hollós csermely), Alacului = Alákuluj (a hasonnevű határrész csermelye), Ciclului = Csikluluj (köríves csermely), Mizgaiului = Mizgájuluj (permetező csermely), Fântânii = Funtinyij (a kútból eredő csermely).