Csömörlő.

Chebernye 1460, Chemernye 1473, Csemernye 1558, román neve Csümorna 1733, Ciuměrna = Csumërná, Csömörlő-Nyárló 1721, Csömerlő-Nyárló 1722. Szláv eredetű szó.

Doboka vármegyéből kebelezték ide. A falu, mint egy 1722-diki okirat körülírja, a Meszes nevű, magas hegy lábánál, erdőségek között, egy szűk völgyben fekszik út mellett. Távolsága Zilahtól 1/2 mérföld.*Conscript. Dob.

Ekkor Csömörlő-Nyárlónak van említve, de 1837-ben Hodor is Csömörlő vagy Csömörlő-Nyárlónak írja, melynek oláh {251.} neve Csumera. A Meszes kebelében fekvő széjjelszórt kis helységnek mondja.*Hodor K.: Doboka, 526. l.

Dobokai János elzálogosította 1460 nov. 25-dikén Kusalyi Jakabfi Györgynek. A kiváltó köteles volt a kiváltáskor letenni Gerőfi Márta jegyajándékát és kiházasítani Dobokai Ilonát.*Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. pag. 102a. nr. 2. 1461 febr. 2-dikán Dobokai Miklósnak zálogosította el ama János.*U. o. p. 102. nr. 2.

1467-ben Dobokai Miklós nótáztatott és fenti részbirtokát Mátyás király Mindszenthi János, Mátyás és Miklós testvéreknek adományozta.*Hodor, Doboka, függelék 11. lap.

A birtokot Iklódi Tamás és Márta mostoha atyja, Tót István 1473 jan. 31-dikén el akarta zálogosítani Deési Jánosnak, a mi ellen tiltakoztak az említett Iklódiak.*Dl. 36.393. Km. Prot. F. min. pag. 121. nr. 1. Zálog czímén özv. Iklódi Mártonné Potencziánát meg előbb említett gyermekeit illeti, a kik ép azért 1472 (?) márcz. 23-dikán eltiltják az elfoglalástól Deési Pétert és Jánost.*U. o. pag. 104. nr. 2.

1522 szept. 16-dikán a falu felét megveszi Dobokai Miklóstól Bélteki Drágfi János.*Dl. 36.400. Km. Prot. R. min. pag. 79. nr. 1.

1525 jan. 28-dikán Dobokai Bessenyei Ferencz tiltja el az ezen falubeli birtok elidegenitésétől Károlyi Láncz László gyermekeit: Zsigmondot, Lászlót, Dénest, Annát és Magdát meg Derzsei Dobokai Miklóst.*Dl. 36.401. Km. Prot. F. min. p. 117. nr. 1.

1558-ban e birtokot Izabellától és János Zsigmondtól adományúl kapták Bánfi Pál, Nyujtódi István, Tóth Mihály, Nagymihályi Anna és János, Kendi Katalin és Mihály meg Szalánchi Dorottya és János meg mindkét nembeli utódaik.*Bl. fasc. O. nr. 15.

Nagymihályi Pongrácz László itteni részbirtokát (másokkal, 1300 forinton) Nagydobai Spáczai Mihály, János és Miklósnak adta el.*Gencsi lt. nr. 381.

{252.} «1804 jan. 10-dikén a törv. kir. tábla azt ítélé és határozá, hogy itt Drugatyevit Horvát-jogon birnak annak leányivadéki».*Hodor K.: Doboka, 526. l.

1837-ben birtokosok a Rédei, Kun grófok, Kabós, Titkos, Simándi, Incze, Décsei, Gazda, Medgyaszai, Szilágyi nemesek, Bánfi, Weselényi bárók, Farnas, Miksa, Zsombori, Katona ivadékok.*U. o.

A helységet gör. kath. s gör. keleti hívek lakják; egytantermű elemi iskolájok van, mely 1899-ben szerveztetett.

1722-ben 10 jobbágy s 2 zsellér lakója van.*Conscript. Dob. 1733-ban Csömörlőn (Csűmorna) az oláh családok száma 16; papja nincs.*Tr. 1750-ben 212 gör. kath. lélek volt.*Tr. 1901. IX. 286. l.

1837-ben 6 nemes s 171 nem nemes lakik. A házak száma 40.*Hodor K.: Doboka, 526. lap. A lakosok a meredek Meszesen keresztül hordanak tüzifát Zilahra, s ezzel keresik élelmük egy részét.*U. o.

1890-ben lélekszáma 597; nyelvre nézve magyar 21, oláh 572, egyéb nyelvű 4; vallásra nézve gör. kath. 284, gör. kel. 281, evang. reform. 20, izr. 12. Házak száma 126.

1722-ben a falu határa két részre oszlik. Talaja veres és fehér, nedves, kavicsos, sovány, 4 és 6 ökörrel szántható. A trágya hiányát nagyon érzi. Inkább tavaszi búzát terem. Szénája erdei. Erdőben szükség felett bővelkedik. Őrölni 1/2 mérföldnyire járnak.*Conscript. Dob. Ekkor az összeírt 10 jobbágy és 2 zsellér kezén volt 12 egész és fél telek, 34 ökör, 33 tehén, 8 borjú és üsző, 5 ló, 170 juh és kecske, 14 méhkas, 68 sertés, 79 köblös szántóföld, 21 köböl és 2 metreta (1 m. mintegy 39.39 l.) őszi vetés, 2 köböl és 2 metreta tavaszi vetés; termett e falu határán a megelőző 1721. évben 296 kalangya búza, 37 kalangya zab, árpa és alakor, 31 kalangya len és kender, 4 köböl borsó és lencse, 63 szekér széna.*U. o. 1837-ben 28 4/8 holdnyi a szántóföldje.*Hodor, Doboka, 526. l. 1895-ben gazdaságainak száma 142. Területe 1817 katasztrális hold, a melyből szántóföld 660, {253.} erdő 617, legelő 266. rét 165, kert 31, szőlő (parlag) 4, terméketlen 74 hold.*Mg. St. 506.

1721-ben a falu adója 161 rhf 30 dénár volt. 1722-ben közös tartozása 109 magyar forint.*Conscript. Dob. 1900-ban 6938 K. 20 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1773 K. 30 f.

Határrészei: Rovină = Rogyina (ingovány), Magura (fennsík), Vălcea = Valcsá (völgyecske), Sălisce = Szelistyë, Şesuri = Sëszúrj (rónák), Tălhăroasa = Telheraszá (útonállók tanyája), Meszes, Luncă = Lunka (völgy), Poderei = Pogyërej (kis fennsík), Flóra, Poeană = Pojána (erdei rét), Berc = Bërk (liget), Corboae = Korbajë (varjú).