Szénási

Szénás. Szénási Hégén. A bályoki, szarvadi Szénásiak birtak: Szarvadon és Szent-Miklóson, valamint a Rácz, Elmezd és Poklostelek pusztákon (1447, 1487),*Csánki, I. 577. részbirtokai voltak a Szénási leányoknak Szovárhegy, Alsó- és Felső-Nyárló, Bélmező, Almás és Szőrmező helyek (1487., 1488).*U. o. 589. 1656 április 23-dikán a Szénás-családnak Somályban levő birtokrészét Bideskúti István utódai bírják zálogba.*Nagyv. Múz. Blt. egyk. más. Kucsón is van részök (1775).*Gencsi-lt. nr. 426. és 427. Egyéb birtokaikról majd alább szólok.

A Szénási-család ősének tekinthető az a Hegun, a kivel a Váradi Regestrumban, továbbá László király 1279-diki meg az erdélyi káptalan 1330-diki leveleiben (Szarvadi Hegun) találkozunk.*E mű IV. 408. és 410.

Családfájok egy része:

{543.}


Bályoki Hégén, Szénás István, Károly, Lajos, Mihály, István, László, István, János, Péter, János, Gáspár, Péter, Bálint, István, Péter, Imre, János, Péter, Pál, Pál Bályokon lakik, 1730-ban halt meg, Zsigmond, József 1730, László, Pál, Bálint (1730-ban nem élnek *U. o.) s még több testvér, Ferencz, István*Orsz. Lt. Ügyvédek utáni iratok.

Bályoki Szénás Ferencznek 1736-beli hét ágú koronás pecsétjén bárd vagy szarvformát tartó félkar, félhold s három csillag van.*U. o.

Bályoki Hegen Péter ellen 1349 június 12-dikén átírnak egy a krasznavármegyei Dörsök birtokra vonatkozó oklevelet Kémeri György fia György részére.*Dl. 30.649. Péter (Balogi Hegen), Szarvad birtokon találván egy Szántó birtokbeli jobbágyot, azt megverte és kezét törte, a miért ellene 1414-ben Csáki István fia Miklós, erdélyi vajda, ennek testvére Gergely, székely ispán és ezek fivére István számára vizsgálatot tartottak.*Lelesz, C. 86. f. 14. nr. 17. Egyike (Balyogi Hegen Péter) vala azoknak, a kiket 1430 jan. 29-dikén Sándorházi Péter, Tamás, Simon és György,*Dl. Km. Prot. D. min. pag. 1088. nr. 4. áthúzva. márcz. 6-dikán Sámsoni Gergely,*U. o. p. 109. nr. 5. 1442 máj. 8-dikán Menyői Gebarth Antal meg Menyői Balázs deák és fia, Barla vallottak ügyvédjökül.*U. o. AB. min. pag. 117. nr. 4. áthúzva.

Igen valószinű, hogy ugyanegy vele az a Szarvadi Szénás Péter, ki Jánossal, Györgygyel, Istvánnal és Andrással 1435-ben elfoglalta György erdélyi püspök Tasnád birtokát s a hozzá tartozó földeket és erdőket használta.*Bl. fasc. LL. Zarwadi Hegen Pétert 1441 máj. 4-dikén Nagydobai Csízér Mihály és Benedek; Csete Benedek és Gergely; Nagydobai Benedek és fia, Illés; Nagydobai Márton és fiai: Illés, Benedek és Pál; Kakas Máté; {544.} Kis-Dobai Gergely és Récsei Gergely vallották ügyvédjöknek.*Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 66. nr. l. Bállyoki Szénás Péter ellen 1451-ben Sarmasághi Czigány Péter tiltakozott valamely ügyben.*Szgy. 1454-ben e Péter fia Szilveszter ellen tartottak vizsgálatot Mindszenti Benedek, Albert, Mihály, László fia Pelbárt, Horváth Benedek, László, István fiai László és János, Kávási Pál, Szabó Lukács és Mindszenti Balázsházi Gergely számára a Mindszent birtok határjárása alkalmával történt fegyveres ellentállás tárgyában.*Lelesz, M. f. an 1454. nr. 48.

Egy század múlva is szerepel több Péter, még pedig úgy Bályog, mint Szarvad környékén, a miből még nyilvánvalóbbá válik, hogy ugyanegy családról van szó a két vidéken; 1543-ban, 1549-ben,1550-ben Zenas (Szÿnas) Péter szarvadi jobbágyai egy-egy kapuszámnyi adót fizettek. 1549-ben egy nemesi udvarházat is találtak itt a fenti Péter részén.*Dical. Kétségkívül ő az a Bályoki Sz. Péter, a kit meg Istvánt, Andrást, Jánost, Lászlót, Györgyöt 1550-ben beiktattak Bályok, Száldobágy, Széplak, Baromlak, Keure, bihar-, Sommály, Sírmező, Almás, Szohárhegy, Bogdánfalva, krasznavármegyei birtokokba, Dörsök, Buchmér, Herbarth részbirtokokba, Szarvad, Pusztaszentmiklós, középszolnoki birtokokba, Kékecz, Ujfalu, Jakabostelke középszolnoki részbirtokokba; valamennyien már ekkor is birták ezeket a helyeket, de régebbi adománylevelöket a zavaros időkben elvesztették.*U. o. Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 52. (A konvent jelentése: Zakatsy Kaplyan Miklóst küldte ki a maga emberével, kik a szomszédokat: Keurei . . . Szentkirályi . . . Bag . . . Jánost . . . Balogh . . . Letsméri Huszár Mihályt, Ippi Bertalant, Dyenes Pétert, Mártont, Varsolczi Ferenczet, Barta Lászlót, Letsméri Pandy Ferenczet, Barta Bálintot, Kémery Jánost, Varsolczy Pétert, (ezek jobbágyok), Ujhelly Istvánt, Czakveredi Goway Lukácsot (ezek nemesek) összehiván a parancsnak eleget akartak tenni, de Zéplaki Benedek Péter Bozzassy Lukács nevében ellentmondott, kit megidéztek.) 1553-ban (nemes Zÿnos Péter) somályi,*Dical. 1570-ben (Zenas Péter) csögi jobbágyai is egy-egy kapu után fizettek adót.*U. o. (Bályoki Zénás Péterné Anna {545.} Keresztúri Dobzay István nővére 1579.)*Orsz. Lt. Gyf. kápt. lev. cent. EE. 28. 1604-ben Zenas Péter részéről Somályban, Domoszlón és Szóvárhegyen, továbbá Bánfi Dénes részéről Nagyfaluban hét telek adózott. (1605-ben Nagyfaluban Bánfi Dénes részéről hetedfél telket adóztattak meg).*Dical.

1567-ben Szénásy Péternének Fatuly János, Fatuly Tivadar, Jakab János és Fatuly Péter nevű, domoszlai jobbágyai kezeskednek Somosi Farkas János nevű jobbágyért.*Nagyv. Múz. Blt.

Bályoki Szénás Péter (de Bállyok) 1568-ban krasznavármegyei alispán.*Bl. fasc. M. nr. 20. 1572 febr. 7-dikén (Bályoki Zenas Péter) jelen van, mint fogott biró, a mikor a Durulya (Drullia) erdőt megosztják Jakcsi Mihály meg Serédi Istvánné és fia, Ferencz között.*Wl. Mint krasznavármegyei alispán (Szénásy Péter de Bályok) szerepel az 1575 aug. 6-dikáról közölt névsorában azoknak, kik a Békés Gáspár lázadása ügyében itéletet hoztak.*Szilágyi Sándor: Erd. Orszgy. Emlékek, II. köt. 566. l.

Talán újra más Szénási Péter vala egyike azoknak, kiknek kucsói részbirtokát elfoglalta Vesselényi Pál és kiknek érdekében Bethlen Gábor 1620 okt. 18-dikán meghagyja Bihar vármegyének, hogy ama részjószágot visszafoglalván a hatalmaskodó Vesselényitől, adja vissza jogos birtokosaiknak.*Gencsi-lt. nr. 154. egyszerű más.

1633 és 1689 között kétségkívül két Péter élt. Szénás Péter egyike vala azoknak, a kik 1633 február 11-dikén egy krasznavármegyei részleges gyűlésen, mint bírák voltak jelen.*Gencsi-lt. nr. 823. 1640-ben nemzetes Szénás Péter tasnádszarvadi jobbágyának házát hatalmasul megtámadták és el akarták fogni ennek Gábris nevű fiát, de csak az apát foghatták meg, a kit aztán 100 frt kezesség mellett elbocsátottak. Ezért Szénás pert indított, de később beszüntette azt oly feltétel alatt, hogy fizessék meg az eddigi 36 frt perköltséget, többé ne háborgassák és «a megbántódott jobbágynak kedvét keressék.»*Orsz. Lt. Km. conv. fasc. lad. 27. S. nr. 37. {546.} 1641-ben idősb Balyoki Szénás Péter, Rákóczi György fejedelem erdélyi jószágigazgatója és itélőtáblai ülnök a kolozsmonostori konvent előtt megjelen és tiltakozik, előadván, hogy Bályoki Szénás Ferencz egy középszolnokvármegyei Thasnád-Szarvad birtoki jobbágytelket, mely azelőtt egy Tyúkos György nevű jobbágyáé volt, öt évre Segnyei Borbálára, Károlyi Mihály özvegyére zálogkép iratott, mely zálog révén utóbbi egy ugyanottani erdőt irt, panaszos nagy kárára. Ettől úgy utóbbit, mint fiait, Károlyi Ádámot és Lászlót eltiltja.*Orsz. Lt. Km. conv. fasc. lad. 27. S. nr. 49. 1651 kelettel maradt fent Szénás Péter végrendelete.*Gencsi-lt. nr. 263. egysz. más. De még 1689 febr. 28-dikán is Szénás Péter jobbágyai tanúskodnak egy szakácsii jobbágy marháiról tartott tanúvallatásnál.*Nagyv. Múz. Blt.

Azután egy Szénási Pétert gyalogosnak vették fel a Somlyóról 1808-ban összeírt adómentes nemesek névsorába.

Minden bizonynyal az 1454-ben említett Péter fia az a Balyoki Zenas Szilveszter, a ki 1456 jún. 2-dikán Máté, erdélyi püspök kijelentése szerint teljes elégtételt adott a Tasnád birtokról elhajtott ökrökért és lovakért, valamint a püspök megveretéseért és megsebesítéseért.*Dl. 28,261.

Szilveszter nevű tagja a családnak volt a tizenhatodik század második, meg a tizenhetedik első felében, talán egy személy. 1587 máj. 25-dikén Szénás Szilvesztert és Gábort királyi emberül jelölik ki Ippi Lászlónak a krasznavármegyei Ipp, Szék, Néháza, Márka, a hét Kaznacs falvak és Bucsum puszta birtokába való beiktatására.*Nagyv. Múz. Blt. 1604-ben az Imre, Miklós, Gábor és András társaságában Somályon és Sírmezőn találjuk. 1630-ban Szénás Szilveszter jogot tart Varsolcz falunak Apró nemesek részé-hez, de birtokai ekkor zálogképen Báthori Kalalin kezén vannak.*U. o.

Baloki Zynas Andrást és Bálintot 1450 febr. 25-dikén {547.} Kémeri Péter, Dávid és Pál testvérek meg Kémeri László fia, János,*Dl. 36,391. Km. Prot. C. min. p. 105. nr. 5. Balyoki Zenas Andrást és Istvánt 1459 szept. 15-dikén Ilosvai Gelberth László ügyvédjeiknek vallották.*Dl. 36,392. Km. Prot. E min. p. 58. nr. 1. Másik Zenas (Szÿnas, Zynas) András szarvadi jobbágyait 1543-ban két, 1549-ben egy, somályi jobbágyait 1553-ban ugyancsak egy kapú után adóztatták meg.*Dical. Balyoki Zenas vagy Zenassy András, István, János, László, Péter és György 1546-ban ellentmondtak, a mikor Lecsmér birtoknak Somály birtokukkal szomszédos részét meg akarták járni Krasznai Pándi Ferencz érdekében. A Szénásiakat megidézték.*Lelesz, Metalium C. Kraszn. nr. 4. 1550-ben mindezeket, mint láttuk, újolag iktatták a középszolnoki, krasznavármegyei, biharvármegyei jószágaikba. Szénássy András középszolnoki szolgabíró előtt Mindszenten 1596 márcz. 12-dikén Vid Bereczfi András örökösei osztozkodnak.*Haan Lajos: Békésvármegyei Oklevéltár. I. 207. Talán őt találjuk 1604-ben Somályon és Sírmezőn a Gáspár, Lajos stb. társaságában.*Dical.

Zarwadi Zenas Jánost 1468 január 28-dikán Szakácsii Mihály vallotta ügyvédjeül.*Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. pag. 40. nr. 1. E János szarvadi jobbágyai 1475 körül 5 frt 2 dr. adót fizettek.*I. k. 177. l. Másik Zenas (Szÿnas, Zÿnas) János szarvadi jobbágyai 1543-ban két, 1549-ben egy, somályi jobbágyai 1553-ban két kapú után fizettek adót.*Dical. 1553-ban Zÿnassy János bogdánfalvi jobbágyait is említi egy adóösszeírás egy kapúszámmal.*U. o. Már előbb láttuk, hogy Jánost, Pétert, stb. 1550-ben a többek közt a krasznavármegyei bogdánfalvi birtokba is ujolag iktatták.

Az a Szénás János, a ki 1665 okt. 27-dikén elad örök áron egy szécsi jobbágyot telkestül és összes tartozékaival együtt Szécsi Györgynek, szatmárnémeti lakos.*Gencsi-lt. nr. 37. Bizonyára ő (Szénás J.)*U. o. nr. 34. zálogosít el 1679 márczius 4-dikén egy lompérti {548.} jobbágytelket Gencsi Zsigmondnak*U. o. nr. 395. s talán ugyanő (1729 márcz. 8-dika előtt) egy ilosvai szőlőt Dezső Gáspártól.*U. o. nr. 82.

Bályoki Szénás János 1670-ben Borbély György krasznavármegyei szolgabíró, Kerczegi György, Bornemissza Sámuel assessorok, somlyai lakosok előtt Somlyón a Horváth János udvarházánál tizenegy házjobbágyot ad zálogba a krasznavármegyei Szovárhegyen Horváth Jánosnak s nejének Somodi Erzsébetnek 185 m. forintban.*Orsz. Lt. ügyvédek utáni iratok fasc. 32. nr. 74.

Szénás Károly de Balyok, nemes, kalóztelki esküdt 1481-ben tanuskodik Bihar vármegye két kiküldött szolgabírája előtt, hogy a nagyfalusi vásárról hazatérő debreczeni kereskedőket a Somlyai Báthoriak szolgái és jobbágyai rabolták ki.*Orsz. Lt. Dl. 29.537.

1488-ban Vajai Balázsné Zenasi Elenát*Szénási György, Erzsébet, Ilona (Elena) – Wayai Balázs 1488

Szénási György, Erzsébet, Ilona (Elena) – Wayai Balázs 1488
beiktatják a középszolnoki Szarvad birtok, Rácz, Elmezd és Poklostelek praediumok felébe meg Szent-Miklós negyedébe; a biharvármegyei Bályog, Szoldobágy birtokok és Culzeős, Salamon, Disznókuta praediumok felébe meg Szoldobágyfő praedium negyedébe; a krasznavármegyei Szóvárhegy, F.-Nyárló, Bélmező birtokok felébe és Almás, Szőrmező birtokok negyedébe.*Lelesz, Stat. V. 141. és Dl. 19,404. Szynas György szarvadi jobbágyai 1549-ben két,*Dical. 1553-ban (nemes Zÿnas György) somályi jobbágyai egy kapu után adóztak.*U. o.

1550-ben ő is azok közt volt, mint láttuk, a kiket újolag iktattak több középszolnok-, kraszna- és biharvármegyei jószágba. Másik Szénás György a tizenhetedik század végén élt, a kit 1695 ápr. 6-dikán megintettek Dobai Dániel és neje, Szénás Zsófia, menyői lakosok, az ákosi és {549.} újnémeti jobbágytelkek kibocsátására és azok zálogösszegével meg is kínáltatták.*Gencsi-lt. nr. 961.

Zenas Kelemen szarvadi jobbágyait 1543-ban két kapuszámnyi adóval rótták meg.*Dical.

Balyoki Zenas Istvánt 1460 jún. 17-dikén ügyvédjének vallja Kémeri Tamás;*Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 75. nr. 1. júl. 31-dikén Sarmasági Elek,*U. o. p. 98. nr. 2. 1461 júl. 18. előtt őt és a már említett Bályoki Szénás Szilvesztert az ekkor már néhai Sarmasági Elek és néhai Sámsoni Albert vallották ügyvédjeiknek.*U. o. p. 123. nr. 3. Másik Zenas (Szÿnas) István szarvadi jobbágyait 1543-ban és 1549-ben egy-egy,*Dical. 1553-ban (nemes Zÿnas István) somályi jobbágyait két kapu után rótták meg adóval.*U. o. 1570-ben Szénássy István és Bálint ellentmondtak, midőn Serédy Istvánt a szakácsi birtokba akarták beiktatni.*Nagyv. Múz. Blt. Guthi Miklós szolgabíró idején 1628–1643 táján Szécsben harmadik Szénás István felesége birtokos.*Szgy. E Bálioki Szénás István nevében 1649-ben idősb Ippi Bideskúti István a fehérvári káptalan előtt tiltakozik az ellen, hogy az erdélyi kincstári perek igazgatója kihirdetvén Chegekáthai Káthai László mindkét nembeli utódainak a magvaszakadtát, a kincstár számára rendelte a krasznavármegyei Ippon levő birtokokat a nemesi kúriával együtt, továbbá Szék, Néháza, Cserese, Halmosd, F.- és A.-Kaznacs, Lecsmér és Porczalja birtokokat, és ezek visszanyerését kéri.*Bl. fasc. KK. nr. 17. 1656 ápr. 23-dikán előtte (Bályogi Szénásy István) egyeznek meg Bideskúti István gyermekei és ezek mostobaanyja az ippi malom, a Szénás családtól zálogban bírt somályi birtokrész, a porczi jobbágytelek és az ippi udvarház ügyében.*Nagyv. Múz. Blt. egykorú más.

Szenás Márton 1561-ben krasznavármegyei alispán vagy szolgabíró.*Szgy. 1570-ben (Zenas Márton) szentkirályi jobbágyait tíz kapuszámnyi adóval rótták meg,*Dical. egyike (Szénássy Márton) {550.} vala azoknak, a kik királyi embereknek voltak kijelölve 1572-ben, a mikor Berekszói Hagymási Kristófot beiktatták a középszolnoki nagypaczali, bajomi, usztatói, etei, csányi meg a bihar- és krasznavármegyei kispaczali részbirtokokba.*Lelesz, Stat. H. 50

Egy Bálint, kit már láttunk, 1450-ben élt, másik Zenas Bálintot, a kinek szarvadi jobbágyai 1570-ben két kapuszámnyi adót fizettek,*Dical. szintén találtuk már előbb. Bályogi Szénássy Bálint és Lajos 1586-ban királyi emberek Ladmóczi Horváth Jánosnak a girolti, mihályfalvi és újnémeti birtokrészekbevaló beiktatásánál.*Nagyv. Múz. Blt. Talán harmadik Bálintnak volt Ippi Katalin a felesége. A rokonsági összeköttetést az alábbi családfák mutatják:

I. Bályogi Szénás Bálint – Ippi Katalin, a Berthold leánya, I. Boldizsár, Anna – Baksay Pál, II. Boldizsár, Borbála – Kövecsesi Dants János, Baksay Anna – Zoványi Kovács György, Kovács István

I. Bályogi Szénás Bálint – Ippi Katalin, a Berthold leánya, I. Boldizsár, Anna – Baksay Pál, II. Boldizsár, Borbála – Kövecsesi Dants János, Baksay Anna – Zoványi Kovács György, Kovács István

II. Ippi Berthold, Borbála – Gyerőmonostori Kemény Mátyás, Kemény Klára – Hátszegi (Hattsóky) Ferencz, Hátszegi Anna – Nagysombori Sombory János

II. Ippi Berthold, Borbála – Gyerőmonostori Kemény Mátyás, Kemény Klára – Hátszegi (Hattsóky) Ferencz, Hátszegi Anna – Nagysombori Sombory János

Hátszegi Anna halálával birtokait a kincstár számára lefoglalták, de Teleky Mihály közbenjárására a fejedelem ifj. Berthold másik leánya, Katalin leszármazóinak az ippi uradalomból őt illető részt 1688-ban visszaadja.*Nagyv. Múz. Blt. 1688 márcz. 15-dikén Fogarason kelt levélből.

1570-ben Zenas Lajos szarvadi jobbágyai két kapu után fizettek adót.*Dical. Lajosssal 1586-ban a Bálint társaságában is találkozunk. 1587 május 25-dikén (Bályogi Szénássy Lajost) királyi emberül jelölik ki Ippi Lászlónak a kasznavármegyei Ipp, {551.} Szék, Néháza stb. helyekbe való beiktatására.*Nagyv. Múz. Blt. Tőle (Bályoki Szénás Lajos), a tasnádi ispánok jószágokat foglaltak el 1594-ben Csögön és Szarvadon; ezek megváltására Szénás egy szarvadi jobbágyára, Köszörűs Györgyre 16 forintot kér Szikszai Györgytől.*Bl. Szénás Lajos megöli Szénás Zsigmondot, a mi miatt Báthori fejedelem jószágait 1598-ban Sennyei Pongrácznak adja; de az atyafiak ellentmondtak s visszakapták megint.*Orsz. Lt. Ügyvédek utáni iratok, fasc. 32. nr. 74.

1604-ben is szerepel Lajos a Gáspár társaságában, mint mindjárt látni fogjuk.*Bl.

Egy Lászlóval 1546-ban és 1550-ben találkozunk, talán ennek az özvegye (özv. Szénássy Lászlóné) Kaplyon Erzsébet, a ki 1570-ben ellentmondott, midőn Serédy Istvánt a szakácsi birtokba akarták beiktatni.*Nagyv. Múz. Blt.

Ugyanekkor Szénássy Dorottya özv. Ákosy Mihályné és Borbála, Petronella nevű leányai is ellentmondtak.*U. o.

Szénássy Anna Vas Pálné, 1587.*U. o. Még három Annát találunk, talán különböző személyek. 1610-ben Szénás Anna Baksai Pál neje.*U. o. 1652-ben Szénás Anna Fancsikai Nagy István neje.*Gencsi-lt. nr. 797. 1660 ápr. 3-dikán Szénási Anna és fia, Kereki Péter zálogba veszik Dobai Banga Zsófia lompérti vámbeli részét melyet Dobai-résznek hívnak.*U. o. nr. 895. Apafi Mihály fejedelem Ebesfalván 1688-ban kelt levelében sürgető parancsot ad Közép-Szolnok és Kraszna vármegye alispánjainak, szolgabíráinak, assessorainak és nótáriusainak, hogy Szénás Anna Guthi János de Kis Guth özvegyének és Szécsi Guthi Farkasnak valamely ügyökben a tanúkihallgatást foganatosítsák (16 márka büntetés terhe mellett).*Szgy.

1594-ben Bályoki Szénás Zsigmond atyjának, Péternek szakácsii birtokáról István király Lengyelországba való bemenése után a meggyesi országgyűlés 88. §-a ellen Ér-Mindszentre {552.} Gencsy István birtokára szökött Péter Bálint nevű jobbágyát ettől visszaköveteli Ákosi Ákosy Ferencz szolgabíró és Ramocsaházy Mihály esküdt előtt. Ezek a jobbágyot visszaitélik, de Gencsy a vármegyei törvényszékhez felebbezett. A vármegye megerősíti a szolgabíró itéletét, de Gencsy a fejedelem elé felebbez.*Nagyv. Múz. Blt. A kereset s a tanuvallomások magyarul vannak beiktatva a latin oklevélbe.

Másik Szénási Zsigmond 1670 szeptember 20-dikán bizonyos pénzösszeg kölcsönzéseért zálogul kapja Horváth Miklóstól ennek bármelyik lompérti jobbágytelkét.*Gencsi-lt. nr. 25. Harmadik Bájoki Szénás Zsigmondnak és Szécsi Guthi Dénesnek a kucsói és szilágyfőkereszturi zálogos jószágok tárgyában folytatott perében 1728 aug. 25-dikén határozatot hoznak.*U. o. nr. 8. 1729-ben Bályoki Szénás Zsigmondnak és Szénás Józsefnek tasnádszarvadi szántóföldjeiről van szó.*Bl. A kolozsmonostori konvent Károly király 1734 ápr. 14-dikén kelt parancsára Bályoki Szénás Zsigmond, József, Ferencz, István részére ír át egy 1550-diki levelet a Bályoki Szénás-családnak a már ismert birtokokba való beiktatásáról.*Orsz. Lt. Kolozsm. conv. lad. 27. S. nr. 52. Bályoki Szénás Zsigmond 1741-ben középszolnoki juratus assessor.

1762 febr. 24-dikén és 1770 aug. 6-dikán Szénás Zsigmondot és Pétert, majd pedig Zsigmondot és Józsefet a kucsói jószág megoltalmazására intetik Gencsi Zsigmond és György. Ama jószágot a kincstár kihalás miatt publikáltatta.*Gencsi-lt. nr. 331. és nr. 413.

B. H. Szénás Zsigmondné Pap Kata 1756-ban a szilágysomlyói evang. református egyháznak egy nagy ónkannát, 1760-ban (Szénássy Zsigmondné szül. Bocskai Pap Kata) a tasnádszarvadi evang. reform. egyháznak egy aranyozott ezüst kelyhet adott. A Szénásiak öntették a tasnádszarvadi evang. reform. templom harangjait és kriptájok ez egyház alatt volt.

1604-ben Zenas Gáspár és Lajos részéről egy jobbágyház {553.} adózott Somályban és Sírmezőn, Szénás Szilveszter, Imre, Miklós, Gábor és András, meg Tarpai Imre részéről szintén egy.*Dical. Gáspár 1659-ben Pállal szerepel.

Balázsházy László, Dobay Péter középszolnokvármegyei alispánok és a szolgabírák előtt Bályogi Szénás Boldizsár feleségével, Újnémeti Zsófiával együtt 1632 nov. 19-dikén Ákos városában ügyvivőket vall, nevezetesen: Mezey Lőrinczet, Horváth Videt, Kávási Balázst, Rakomazy Andrást, Pap Istvánt, Ákosi Istvánt, Landorfehérvári Albertet, Tasnádi Jánost, Kis Jánost és Terebesi Mihályt.*Nagyv. Múz. Blt. 1633 márcz. 22-dikén Szénás Boldizsár nemes előtt kezeskednek egy szakácsii jobbágyért.*U. o. Szénás Boldizsár gyermekei 1635 július 25-dikén osztozni akarnak az érmindszenti szántóföldeken és réteken Vid Lászlóval és ennek Gencsi Annától származó gyermekeivel: Lászlóval és Borbálával,*U. o. Szénás Boldizsár gyermekeit Ladmóczi Horváth Mártonné Ujnémeti Anna és Balog Ferenczné Ujnémeti Borbála pártolták.*Kraszna-Czégényben kelt levél. Nagyv. múz. Blt.

1649-ben Ilosvai Szénás Boldizsár nevében is tiltakozik idősb Ippi Bideskúti István a fehérvári káptalan előtt az ellen, hogy az erdélyi kincstári perek igazgatója kihirdetvén a Cheghekáthai Káthai László mindkét nembeli utódainak a magvaszakadtát, a kincstárnak rendelte annak az imént felsorolt birtokait.*Bl. fasc. KK. nr. 17. Ez évi máj. 23-dikán Szénás Boldizsár, mint krasznavármegyei alispán bocsátja vissza Petkes Istvánnak és nejének, Kereki Annának, azon ilosvai szántóföldet és rétet, a melyeket Kereki Ferencztől és Páltól bír zálogban.*Gencsi-lt. nr. 1320. és nr. 1304., a mely utóbbi helyt dátum nélkül van róla szó, mint krasznavármegyei alispánról.

1639-ben Czokassi Zsigmond özvegye Szénássy Borbála elzálogosítja a krasznavármegyei hidvégi részjószágát özvegy Lónyai Istvánné Báthori Katának.*Nemz. Múz. Becski-lt. 1688-ban (márcz. 18.) Szénás Borbála a Kövecsesi Dants János neje.*Nagyv. Múz. Blt. más.

{554.} Szénási Dávid 1654-ben cserébe veszi Kügyi Virág Ferencznek és nejének, Szilágyi Zsuzsánnának krasznavármegyei ilosvai, derzsidai birtokait és jobbágyait egy krasznavármegyei köbölkúti birtokért, elhagyott udvarháztelekért és két szőlőért.*Nagyv. Múz. Blt. 1658 április 19-dikén zálogba adja nagyderzsidai jobbágyát Majádi Gáspár, ilosvai lakosnak.*U. o. 1659-ben perben állott egy középszolnokvármegyei szécsi jószág miatt Szénás Pállal és Gáspárral, a kik a biharvármegyei Bályokon laknak;*Szgy. 1664 május 28-dikán s július 20-dikán (Szénás Dávid, szatmárnémetii lakos) zálogba ad egy ákosi jobbágyot nemzetes Csatári Mihálynak és feleségének, Belényesi Judit szatmári lakosoknak.*Nagyv. Múz. Blt. más. 1666 márcziuz 15-dikén újra 50 frtot vesz föl ezen jobbágyért és hozzátartozó telkére.*U. o. Mint tanú szerepel 1666 decz. 10-dikén, a mikor ifj. Rátz Mihály és felesége, Szegedi Katalin zálogba adják Alsó- és Felső-Szopron, Domoszlón és Ippon levő részjószágaikat rokonuknak, Kováts Péternek.*Szgy. Szénás Dávid néházi jobbágyai azok között voltak, a kik ez évi decz. 16-dikán kezességet vállaltak nemzetes Bideskúti Zsigmondné Belÿ Erzsébet márkai jobbágyáért 100 magyar forintig.*U. o. 1667 júl. 3-dikán zálogba ad két erdődi (előbb Érmindszenten lakó) jobbágyot Gyulai Istvánnak és nejének, Csatári Anna asszonynak.*Nagyv. Múz. Blt. e. és egyk. más. 1668 máj. 3-dikán cserébe ad Gencsi Zsigmondnak két lompérti földet egy malomhelyért.*Gencsi-lt. nr. 755. 1669 jan. 3-dikán (Szénás Dávid, szatmárnémeti lakos) egy ezelőtt elzálogosított érszentkirályi jobbágyára még 17 magyar forintot vesz föl Perecsenyi Nagy Andrástól és nejétől, Németi Klárától;*Nagyv. Múz. Blt. más. február 15-dikén Gencsi Györgynek egy ilosvai rétet meg egy lompérti puszta telket,*Gencsi-lt. nr. 1736. okt. 23-dikán egy győrteleki szőlőt zálogosított el.*U. o. nr. 834. 1671-diki adat szerint Valkai Zsuzsánna,*U. o. nr. 829. 1692-diki adat szerint {555.} Valkai Erzsébet a neje.*Gencsi-lt. nr. 827. 1672 júl. 10-dikén visszabocsát Dobai Györgynek egy ilosvai földet.*U. o. nr. 739.

Apafi Mihály fejedelem ez évi okt. 14-dikén Gyulafehérvárt kelt levelével parancsolja Kraszna vármegyének, hogy osztoztassa meg Ilosván lakó Szénás Dávidot és kosi Kis Ferencznét, Szénás Katalint, Szénás Borbálával, Dancsnéval Ipp, Kaznacs, Néháza, Márka, Szék, Ilosva, (Kraszna várm.) és Széplak (Bihar várm.) őket illető részeiben.*Kívülről rávezetve, hogy a megye 1672 nov. 5-én kiküldte osztoztatókul: Somlyai Bornemissza Sámuelt, llosvai Balajthy Ferenczet, Borbély Györgyöt, Szodoray Györgyöt, Horvát Jánost és Gencsy Zsigmondot, mint hites megyebirákat és Erdőteleky György megyei jegyzőt. (Eredetije a Bölöni-lt.-ban a nagyváradi múzeumban.)

Az itt szereplők:

Szénás Boldizsár – 1. Banga Katalin – 1. Nemethy Zsófia, 1-től Borbála

Szénás Boldizsár – 1. Banga Katalin – 1. Nemethy Zsófia, 1-től Borbála*A gömörvármegyei Kövecsesen lakik. – Kövecsesi Dancs János, 2-tól Dávid, Katalin – Ákosi Kis Ferencz

A felosztásnál mint szomszédok Ilosváról nemes Dobai György, Ipról Sombori Jánosné s Bideskuti Tamás, utóbbi Kis-Kaznacsról is, Néházáról Fogarasi Miklósné, Székről Bideskuti Zsigmondné jobbágyai voltak jelen.*Szgy. Kraszna vármegyének 1673. jan. 30-dikán kelt levele.

Szénás Dávid 1672 decz. 31-dikén egy ilosvai nemesi háztelket tartozékaival együtt Vinczellér Mihálynak zálogosított el.*Gencsi-lt. nr. 1269. 1673 ápr. 25-dikén mint királyi előttemező szerepel néhány ilosvai szántóföld elzálogosításánál.*U. o. nr. 20. 1677-ben krasznavármegyei nemes személy.*U. o. nr. 16. 1679 márcz. 4-dikén aláírt egy lompérti jobbágytelek elzálogosítását tartalmazó szerződést.*U. o. nr. 395.

Szénás Pál és Gáspár 1659-ben a középszolnokmegyei Szécsben lakó Kis Tamás nevű jobbágyuk fiait zálogba adják.*Szgy. Szénás Pál 1715 előtt Tasnád-Szarvadon adott el telkeket Vaji Lászlónak.*Bl.

{556.} Kis Ferenczné Szénás Kata öcscsével, Szénás Dáviddal 1661-ben jobbágyokat cserél. Katának Néházán és Márkán, Dávidnak Ákoson, Ér-Szentkirályon, Mindszenten voltak jobbágyai.*Szgy. 1684 ápr. 16-dikán Kis Ferenczné Szénás Kata és Dancs Jánosné Szénás Borbála tiltakoznak az ellen, hogy Vinczellér Mihály azon ilosvai curialis telken építsen, a melyet a fentiek apjától, Szénás Boldizsártól szerzett.*Gencsi-lt. nr. 781. Kata 1690-ben (jún. 12.) özvegy.*Nagyv. Múz. Blt.

Szénás Dániel, ilosvai lakos, 1668 szept. 2-dikán elzálogosít egy telket Bereczki Pálnak.*Gencsi-lt. nr. 29.

Szénás Zsófia Dobay Dániel neje 1695–1700.*Nagy. Múz. Blt. és Gencsi-lt. nr, 949. 1696 ápr. 1-sején (Menyői Dobai Dánielné Szénás Zsófia) megidézteti Szécsi Györgyöt, a ki nem akar kibocsátani előbbinek egy ákosi jobbágyot.*Gencsi-lt. nr. 955. Szénás Zsófia 1721-ben Szentmarjai Zsigmond neje.*U. o. nr. 860. és nr. 769. 1728 szept. 20-dika előtt megbízta férjét (Szentmarjai Zsigmondot), hogy járjon el egy ilosvai földje tárgyában.*U. o. nr. 80.

1641-ben találkoztunk már egy Ferenczczel, másik Szénás Ferencz 1731-ben krasznavármegyei jegyző.*U. o. nr. 102. 1734-ben aláírt egy szerződést ilosvai telek tárgyában,*U. o. nr. 575. majd egy oklevelet, a mely szerint Gencsi István és György kiváltott Vid Mihály utódaitól egy ilosvai jobbágytelket.*U. o. nr. 114. m. Hibás a dátum: 1534. 1736-ban (máj. 23.) krasznavármegyei alispán, s szebeni országgyűlési követ.*Magy. Tört. Eml., XXXV. k. 589. 1. 1739-ben is krasznavármegyei alispán.*Gencsi-lt. nr. 130.

Ugyanekkor Szénás József is krasznavármegyei alispánként van említve.*U. o. nr. 131. 1734-ben talán ő szerepelt Zsigmonddal. 1742-diki tanúvallatás szerint Szénás József és Zsigmond tasnádszarvadi zsellére a Tasnádi-utczán lakik; ebben az utczában van nyugatról Szénás Ferencz jobbágyának a jobbágytelke is.*Bl.

{557.} 1770-ben is szerepel egy József, kit már előbb láttunk. Talán a Terjéni Rebeka férje. (1782.)*Gencsi-lt. nr. 460.

Szénási(?) Imre de Érszentkirály 1781-ben homagiális esküt tett.

Szénás Zsuzsánna Pétsi Antalné előfordúl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt szilágyfőkeresztúri főbb birtokosok között. Szénás János és Károly szilágyfőkeresztúri nemesek 1805-ben homagiális esküt tettek.

A Szénás-utódok 1797-ben oláhcsaholyi főbb birtokosok.

1808-ban Szénás Károlynak, a ki Közép-Szolnok vármegyében lakik, s 1811–1824-ben középszolnokvármegyei assessor, Ilosván másfél, Magyar-Goroszlón tíz antiqua és két nova jobbágytelke van, tőle zálogban bír utóbbi helyen egy antiqua és egy nova jobbágytelket Kis Péter adózó nemes; Szabó István nem nemes pedig egy novát. E Szénásnak szolgája itt Kis Mihály adózó nemes.

Szénássy Sándor, filológus, a középszolnoki Ákoson 1828 április 24-dikén született s Budapesten 1872 nov. 9-dikén halt meg, (a Kabós nevű ősrégi székely nemzetségből való.) Mint a Magy. Tud. Akadémia levelező tagja 1871-ben tartotta székfoglalóját. A latin nyelv és dialektusai cz. értekezésével a Sámuel-díjat nyerte meg.*Pallas Nagy Lexikona XV. k. 570-571. l.

Szénás György 1624-ben zilahi szenátor.