Godonyácz.

Godonaz 1451, Godonch 1464, Gonodacz XVI. század, Godonasz 1671, Godonyacz 1682, Godoniazfalva XVII. század, Godonas 1729, Kedefalva a köznép nyelvén Godonyátza 1766.

Középszolnoki helység, Szilágy-Cseh tartozéka.

Az oklevelekben: Csallános és Örményes között, Szélszeg után (1451), Kolbászfalva előtt (XVI. század), Örményes és Felső-Berekszó között (1671), Berekszóval, Szélszeggel stb.-vel (XVII. század), Bikáczával, Somossal, továbbá Kolbászfalva, Nagy- és Kis-Babucza prædiumokkal van (1767) említve.

Szilágy-Cseh vidékén, Gardánfalva határrészei közt ma Godinésa nevű hegycsúcsot (303 m. magas) találunk. Nem lehet kétségünk az iránt, hogy itt feküdt Godonyácz, mely Váradnak török uralom alá jutása után pusztúlt el; pusztánlételét igazolják 1682 január 30-dikán, Közép-Szolnok vármegyének Ököritón tartott gyülésén, hittel és hivatalos pecsét alatt kiadott bizonyítványnyal az akkori szolgabirák.*Szv. lt.

Godanaz birtokot 1451-ben Báthori Szaniszló fiának ítélik Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében.*Lelesz, B. 126. f. 5 nr. 25. Báthori Szaniszlót 1464-ben Kusalyi Jakcsi János fia, György ellenében be is akarták iktatni bizonyos itélet alapján, de Jakcsi emberei, ellenség módjára, megakadályozták.*U. o. Act. Bercs. fasc. 7. nr. 49. (Prot. II. pag. 207.)

A középszolnoki Gonodacz (így) egy tizenhatodik századi jegyzék szerint is a Jakcsi-javakhoz tartozik.*Wl.

Egy a XVII. századból Csehi-javak urbariuma czímmel {439.} fenmaradt jegyzék szerint Godoniazfalván tíz jobbágy van, kik Permos, Kozlai, Morgó, Veres, Illés, Puskás előnevűek.*GKG. A. fasc. XV., XVI.

Ostrosith Borbálának egy godonaszi szökött jobbágynak a puszta telke jutott, a mikor (1671 október 7. előtt) osztoznak Gyulafi Borbála halála után Kapi György, Barcsai Judit és Ostrosith Borbála.*U. o. VII.

Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729. januárjában írt jegyzék szerint Godonasson mindössze egy pusztatelek van.*U. o. C. fasc. XVI.

Kedefalva a köznép nyelvén Godinyátza, mint Szilágy-Cseh vár és város tartozéka, egyike vala azon birtokoknak, a melyekért 1766 nov. 10–16. napjain fölkeresték Wesselényi Ferenczet, Gyulai Józsefet, Toroczkai Zsigmondot, Mikes Antalt, Korda Györgyöt, Dániel Polixénát, Teleki Zsuzsánnát, Bethlen Lajost, Baranyai Józsefet, Teleki Ádámot és Ötves Eleket, hogy mint a Lekcsei Sulyok György k.-szolnoki főispán magvaszakadtával rájuk szálló birtokokat adják vissza a kincstárnak.*U. o. A. fasc. XV., XVI.