{442.} 1. Magyar-Goroszló.

Magyar-Goroszló ezelőtt Puszta nevű határrészében feküdt, Balláról a régi útvonalon Zilahra menve bal kézre a délnek fekvő oldalon. A templom alapját 1870-ben ásták ki, 1820-ban pedig gyümölcsfa-törzsekre találtak itt.

A községet, mint tudjuk, 1601-ben Básta pusztította el, ekkor húzódott mai helyére. A mint a nép regéli, a lakosságot a templomban támadták meg istenitiszteleten, egy részét leölték, másikát rabságba hurczolták, köztük a papot is egy kis fiával együtt.

A domboldalon golyókat találnak, ezek Básta csatáinak nyomai.

De nem volt kedvezőbb sorsa a falunak a kurucz világban sem. 1708-ban, «mind falujokat elhagyván, a gazokon csináltak volt maguknak házacskákat».*Orsz. lt. Cons. et Urbar. fasc. 113. n. 57.

M.-Goroszló Somlyóhoz tartozott s egyike volt azoknak a birtokoknak, a melyeken Losonczi Bán fia, István határjeleket állított fel, a mi ellen 1445 okt. 25-dikén a váradi káptalan előtt tiltakozik Báthori Szaniszló fia, István a maga és fiai: György, István, Mátyás, János, Miklós, továbbá Báthori János fia László nevében.*Dl. 29.788. Bl. fasc. KK. nr. 10.

1454-ben János, váradi püspök, Peterdi János, Radványi Tamás, Dengelegi Bernát és Bályoki Szilveszter jogtalanul foglalták el Bánfi János, György, András, Mihály és Katalin, Bánfi Istvánné Margit, Chahol János és Kusalyi Jakcsi László fiai: András és Péter krasznavármegyei Goroszló birtokát, a miért azokat meg is büntették. László, magyar király meghagyja a megyei biráknak, hogy ez ügyben nyomozást tartván, adják vissza a birtokot jogos tulajdonosainak s rendeljék elébe a püspököt társaival együtt.*Bl. fasc. KK. nr. 16. Dl. 27.669.

{443.} A Goroszló birtok miatt támadt viszályokat 1458-ban elintézik L. Bánfi István, László, János, György, András és Mihály meg Báthori István fiai: László, Mátyás, István, Demjén és Gerhard.*Bl. fasc. KK. nr. 8.

1468-ban L. Bánfi István fiai: László János, György, András és Mihály visszakapják Mátyás királytól a krasznavármegyei Goroszló birtokot, melyet e testvérek atyjuk özvegyének Margitnak és leányának Katalinnak adtak volt ajándékúl, menyasszonyi hozományúl és leánynegyedül.*U. o. nr. 10. De özv. Kompolthi Jánosné Margit és leánya, Katalin, még 1469-ben is kezökben tartják e birtokot.*A szentjógi konvent nyomozó és tudósító levele. U. o. nr. 19.

A krasznamegyei Booslo, Balla és Baksa birtokokról elhajtottak Csaholyi Péter és társai 2000 juhot. Ez ügyben 1473-ban itéletet hoznak Losonczi László, János, Mihály és György érdekében.*Lelesz, L. 56, f. anni 1473 nr. 15.

Az 1475 körüli adóösszeírásban Gorozlofalwa, mely a mai Magyar-Goroszlónak felel meg, a püspök jobbágyainak 3 frt adójával szerepel.*E mű I. k. 180. l.

Goroszló vett részbirtoka váradi püspöknek.*Csánki, I. k. 581. l. Vitéz János szerzette.*Bunyitay: A Váradi Püspökség Tört. III. köt. 258. l.

Goroszlóról 1519-ben Fábián Benedek, a Csetneki Ferencz jobbágya, a szomszédos birtokú ura személyében jelen van, a mikor a Kis-Dobai Szabó Tamás fiainak átadják a Kis- és Nagy-Dobán és Adon levő részjószágokat.*Szgy.

Csetneki Ferencz Bánfi Gáspárra s legközelebbi rokonaira hagyta ezt a Goroszlót s a hozzá tartozó birtokokat, épen ezért Nagyfalusi Bánfi Miklós a maga és atyja László, továbbá Báthori István, Bernát, Gábor és Kristóf meg más rokonok nevében 1523-ban tiltakozik az ellen, hogy e birtokokat Csetneki özvegye Katalin eladja, vagy elzálogosítsa.*Bl. fasc. KK. nr. 11. Dl. 36.400. Km. Prot. R. min. pag. 142. nr. 1. U. o. p. 143. nr. 1.

{444.} 1533-ban Goroszló és tartozékainak egy évi tizedét Báthori Istvánnak adományozta Statilius, erdélyi püspök;*Bl. fasc. W. 1534-ben János, magyar király Báthori István özvegyének, Telegdi Katalinnak s fiának, Andrásnak adományozza a birtokot István érdemeiért.*U. o. fasc. KK. nr. 8.

1546-ban Báthori István (a Miklós fia) elfoglalta Bánfi János Goroszló birtokát, noha az anyját, Bánfi Zsófiát ezen János javaiból megillető leánynegyedet teljesen felvette.*A kolozsmonostori konventnek Valkói Valkai Miklós számára kiadott nyomozó levele. Bl. fasc. KK. nr. 7.

1548-ban a krasznavármegyei Boroszló (Bhorozlo), Balla, Baksa, Kraszna, Somlyó birtokból, több más birtokot is ideszámítva, Somlyói Szaniszlófi Báthori András, Kristóf és István a leánynegyedet illetőleg Somlyói Szaniszlófi Báthori Annát kétezer arany forintban kielégítik.*Orsz. lt. Gy. f. kápt. lev. XX. 16.

E birtok fejében tehát S. Báthori Szaniszlófi István, András és Kristóf pénzzel elégítették ki nővérüket, előbb Bélteki Drágfi, most Homonnai Drugeth Antal özvegyét Annát.*Bl. fasc. KK. nr. 9. U. o. fasc. II. nr. 5. Erről elismervényt is vesznek.*Lelesz, C. Kraszn. Proi. 3. folio 200.

1543-ban a középszolnoki (!) Chorozlofalwán 3 kapu után adóztatták meg az erdélyi püspök jobbágyait, 1 birót pedig meg 5 szegényt felmentettek.*Dical.

1553-ban (a krasznavármegyei Gorozloo-n) 18 kapuszámnyi adót fizettek a Somlyói Báthori András jobbágyai. Ugyanekkor feljegyeztek e helységből még 1 birót, 22 szegényt, 12 servitort és 28 új házat.*U. o.

1630-ban 64 frtot fizettek Szent Mihály adójában.*Wl.

Mikor az itteni részbirtokot elfoglalta Somlyói Báthori István ellene, 1574-ben Losonczi Bánfi Boldizsár tiltakozott,*Lelesz, C. Kraszn. Prot. 20. folio 217. a ki egy itteni részbirtok elidegenítéseért 1575-ben Losonczi Bánfi Pál ellen,*U. o. C. Kraszn. Prot. 21 folio 100. majd e Pál itteni birtokának felosztása ellen {445.} 1575-ben Kozárvári Nagy Péter a maga és fenti Pál fiai Boldizsár, Gábor és László meg Bánfi György és Farkas nevében tiltakozott.*Bl. fasc. KK. nr. 18.

1599-ben Sarmasági Zsigmond átadja e birtokot, melyet Zsigmond fejedelemtől kapott s mely mint tudjuk, egykor Somlyó várához tartozott, Báthori Istvánnak, mert ennek közbenjárására Báthori András fejedelemtől más megyékben fekvő birtokokat kapott.*U. o. nr. 4. Orsz. M. Gy. f. kápt. K. 67.

A Goroszló birtokbeli tizedet is a Bánfiaknak adományozta 1576-ban S. Báthori István, lengyel király.*A gyulafehérvári káptalannak L. Bánfi Farkas báró, az erdélyi kir. tábla assessora számára 1761-ben kiadott átiratában. Bl. fasc. V. nr. 18.

1584-ben a váradi káptalan Báthori Zs., erdélyi vajda megbízásából átírja a L. Bánfi Boldizsár krasznavármegyei Guruzló birtokáról szóló határjárási levelet.*Bl. fasc. M nr. 16.

Báthori András 1630-ban elzálogosította a krasznavármegyei Goroszló birtokot 1254 birodalmi tallér és 500 forint fejében özv. Lónyai Istvánné Báthori Katalinnak.*Lelesz, Act. an. 1647 nr. 20. Lónyai Zsigmond számára kiadott transsumptumban.

Nagy és eltávoztathatatlan szükségeért lengyelországi jószágait zálogba adván, azok kiváltására kétezer frtot kért Gyulafi Sámueltől s ezért első ízben neki adta a krasznavármegyei Goroszló nevű egész faluját. A jószágot Lónyai István özvegye Báthori Kata nénje-asszonyától kapott pénzen váltotta ki, sőt a kétezer frt kiváltási összegen kívül még négyszáz tallért kapott tőle. Ebben az összegben adta aztán (tizenkétszáz és ötvennégy jó imperialis egész tallérban s azon felül ötszáz magyar frtot érő jó usualis monetában) a goroszlai jószágát, mindaddig míg ezért kiválthatja, Báthori Katának, még pedig oly feltétellel, hogy ha meg nem védelmezhetné Katát a falu birtokában, akkor az vagy maradékai a somlyai vagy perecseni jószágából elégíthetik ki magukat.*A levél «Somlio castrumban» Hidi Gergely, krasznavármegyei alispán, Horváth Márton, szolgabiró s Veres Zakariás, assessor előtt kelt. 1647-diki átirat. Wl.

{446.} Báthori András csakugyan még ez évi jan. 3-dikán írja Somlyóról Széchi Katának, hogy a kétezer frtot nem adhatja meg, «hanem kgd az keotes szerint foglaltassa el Goroszlo nevű falumat», melyet bírjon mindaddig, míg kiválthatja,*Ered. aláírás. GKG. A. fasc. VII. s még ebben az évben Gyulafi Sámuel számára Báthori Andrástól foglaltak is a kétezer forintért, még pedig huszonnyolcz jobbágyot.*Wl.

1648-tól már ismertebb nyomokon haladunk egész 1795-ig, 1648-ban idősb Rákóczi Gy. fejedelem ifjú Rákóczi György fejedelemnek és nejének Báthori Zsófiának adományozza érdemeik elismeréseül atyai jóindulatból a krasznavármegyei Goroszló birtokot is, mely örökösök hiányában id. Rákóczi György második fiára Zsigmondra fog szállni.*Bl. fasc. KK. nr. 4. Orsz. lt. Gyulaf. kápt. XXIV. Lib. Reg. fol. 16. 1677-ben egy itteni részbirtokba iktatták be özv. Bánfi Dénesné Bornemissza Katalint.*Bl. fasc. MM. nr. 7. 1724-ben L. Bánfi György, Zsigmond, László és Kristóf osztozkodnak,*U. o. P. nr. 10. 1759-ben két egyenlő részre osztják a birtokot Bánfi Ferencz és Boldizsár.*U. o. ZZ. nr. 18. 1760-ban a kincstári igazgató felmutatott okmányok alapján jogigényt támaszt a krasznavármegyei Gorozlo birtokhoz is L. Bánfi Farkas, Ferencz (krasznavármegyei főispán) Boldizsár és Imre meg özv. Nagy-Barcsai Barcsai Györgyné Naláczi Sára alperesek ellenében.*U. o. O nr. 17. 1768-ban e birtokból L. Bánfi Farkas és Bagosi Erzsébet fiaitól: Farkastól, Mihálytól és Györgytől peres úton leánynegyedet kapnak ezek nővérei: Vargyasi Dániel Gábor felesége Krisztina, gr. Bethlen Ádámné Zsuzsánna és Patai Szilvási Jánosné Erzsébet.*U. o. LL. nr. 10. Aspremonti Anna 1795-diki vallomása szerint Goroszlót a kincstár Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta.*Bl. fasc. YY. nr. 2. (1777.) 1808-ban Goroszlóról összeírták a gr. Bánfi, br. {447.} Bánfi, Szénás, Fodor, Koszorus, Kállai, Beczkai adómentes és Antal, Ardai, Flora, Kis adózó, birtokos nemes családok tagjait, összesen 17-et. Ezek kezén volt összesen 1 adózó lakótelek, 64 1/2 antiqua és 29 nova jobbágytelek. Ezeken kívül volt 1 antiqua jobbágytelek a Futó és 1 nova a Szabó nem nemes családok kezén. Legtöbb jobbágytelke volt br. Bánfi Jánosnak (25 antiqua és 13 nova); ezután következnek gr. Bánfi György (14 aníiqua, 10 nova), Szénás Károly (10 antiqua, 2 nova) stb. Följegyezték még Solymosi József adómentes nemest, mint a gróf taxását, az Ardai és Kis adózó nemes családok 2–2 és az Urházi-család 1 tagját, a kik mit sem birnak.*Szv. lt.

Magyar-Goroszló evang. reform. egyháza 1676-ig Ballával együtt tartott papot, még pedig Balla filiája volt Goroszlónak. Ez évi márczius 17-dikén a zilahi partiális synoduson vált el Balla s alakúlt önálló egyházzá.*Névk. ev. ref. 1879. 6. lap, a hol hibás az évszám (1636). V. ö. P. S. E. I. r. 51. l.

Goroszló is többször volt szinhelye ily partialis synodusnak, pl. 1708 május 9-dikén, 1775 jul. 5-dikén, a mely utóbbi alkalommal Szatmári N. Istvánt espressé választották,*Névk. ev. ref. 1879. 7. lap.

Klenódiumai között legrégibb egy fedeles ón kanna, homloklapján ezen irattal: Zur Ehre Gottes und Gebrauch der Evangelischen Kirchen «Zu Fogaross Und Seines Namens Gedächtniss Hat diese Kanne Verehret Johannes Ecctess Anno 1702. Die 16 aprilis.» 1732-ből egy nagy, sávos abrosz van, Ujvári Mihály és Deák Judith ajándéka. Egy elavult czintányéron hat keresztes domborművű képe, hátulsó körlapján ez a felirat: «N. F. Lészai István úr özvegye T. Keczeli Sára csináltatta, Anno 1750. Egy talpas ónkehely körirata: «Ezen poharat Isten dicsőségére és a magyar goroszlói ref. sz. eklézsia számára vették Sz. Sütő János Püspöki városának lakosa és főbirója Kullin Mária hitvesével 1792.» Egy fehér perkal gyolcs terítőt, a mely a szélén ezüst fonallal van kivarrva: {448.} «Kondor Juliánna Isten dicsőségére, Karátsonban 1810-ben» adott. Egy nagy, kamuka, fehér abroszt, a m. goroszlói szent eklézsiának ajándékoztak Szabó János és Domokos Erzsébet 1831 máj. 22-én. («Tehozzád uram emelem fel az én lelkemet.» Zsolt. XXV. 1.) Az urasztalán állani szokott nagy terítőt ajándékozták Domokos Ferencz és Dombi Katalin 1873. («A te alamizsnáid felhatottak Istenhez mennybe» felirással.)*Névk. ev. ref. 1879. 7–8. l.

Papjai: 1601-ben Berekszászi Pál, a kit tatárfogságra hurczoltak.*U. o. 8. lap. 1664-ben Budai v. János, kit az ez évi jul. 13–14-én Debreczenben,*Tört. Tár. 1898. évf. 643–44. ll. 1688-ban Kállai György, kit az ez évi nov. 7-dik Kölcsén tartott közzsinat küldött.*Tt. ev. ref I. 65. lap. Ezt követte Galambfalvi Miklós, a ki Vérvölgyön halt meg; 1718-ban Gönczi János, majd Józsa Márton, ki Nagy-Dobán eklézsia nélkül halt meg, 1773-ban Dombi János, a ki székbeli biróságra esküdt, majd 1790-ben titoknokká tétetett, 1806-ban Zilahon esperessé választatott, meghalt Perecsenben 1816-ban; 1775-ben Benkő Ferencz, 1792-ben Simon József, 1793-ban Kondor András, 1831-ben Salamon István, 1834-ben Osváth Sándor, 1839-ben Técsi Mihály, 1840–1880-ig Técsi József, 1880–1895-ig Demeter Kálmán, jelenleg Patai Lajos.*Névk., ev. ref. 8. l. s Egyházmegyei levéltár.

Az evang. reformátusoknak kő-, a gör. katholikusoknak fatemplomuk van.*Sch. 1886. 155. l. Az evang. reform. egyház régisége mellett a falban fölfedezett fakötések bizonyítanak.

Állami jellegű egy tantermű elemi iskolája 1895-ben szerveztetett.

A XVII. századból szilágyi és erdélyi jobbágyokról fenmaradt jegyzék szerint Gorozlón tíz jobbágy jutott Lónyai Margitnak.*Wl.

1630-ban Báthori Andrásnak huszonnyolcz jobbágyán kívül még két nemes ember is volt a faluban. Puszta telket {449.} ötvennél többet találtak, azokat az idevaló emberek bírták, «vérek levén hozzájok».

Azt a két nemes embert, a kit 1630-ban itt följegyeztek, Horhey Jánosnak s Asztalos Mihálynak hívták.*Wl.

1715-ben 2 nemes, 8 jobbágy, összesen 10 háztartás fizet adót, magyar 8, oláh 2; 1720-ban 12 jobbágy, 1 zsellér, összesen 13 háztartás, magyar mind. Ebből következtetve a népesség 1715-ben 90 lélek, magyar 72, oláh 18; 1720-ban 117 lélek, mind magyar.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l. 1750-ben (Gurosk) 41 g. kath. lélek volt.*Tr. 1901. IX. 288. l.

1847-ben 719 a népesség száma, még pedig gör. kath. 363, evang. reform. 356.*Nagyv. Nvk. 1847. 99. l. 1890-ben 680 lakosa van; nyelvre nézve magyar 480, német 8, oláh 191; vallásra nézve gör. kath. 193, evang. reform. 478, unit 1, izr. 8. Házak száma 124.

Az 1630-beli gazdasági állapotról Báthori András Miklós deák nevű szolgájának följegyzése számol be, a kitől megtudjuk, hogy a kaszáló rétje negyven emberre való, a Zilah felőli fordulóban pedig száz véka búzavetés van. «A határa nagy jó marhatartó hely». Szőleje is jó darab. Vámos hely, folyóvíze is van.*Wl.

A mívelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 118; 1720-ban 73 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 73, 1720-ban 51 kapást; szőlőt 1715-ben 28, 1710-ban 29 kapást.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.

1895-ben gazdaságainak száma 225. Területe 3060 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1253, legelő 659, rét 449, erdő 294, szőlő (parlag) 112, kert 31, terméketlen 262 hold.*Mg. St. 506.

A községnek 1900-ban 7820 K. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3754 K. 46 f.

1607-ben itt vitték keresztül Bocskai István fejedelem holttestét fényes kisérettel.