Vajda

Oláhnádasdi Wajda István megveszi 1485 okt. 20-dikán Fürményesi Mártontól és fiától, Gergelytől száz arany forinton a középszolnoki Fürményes birtok egy negyedét minden tartozékával.*Dl. 27,945. Talán róla van szó Chehyi előnévvel {684.} 1494 máj. 5-dikén, a mikor középszolnoki Fürményes birtokát Szilágyszegi Pálnak örökbe vallja.*Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. pag. 177. nr. 1. A Csehiekről egyébiránt alább lesz szó. 1741-ben Vajda György, László és Demeter, 1781-ben Péter tettek Oláh-Nádasdon homagiális esküt.

Erdélyi Vajda Péter 1504-ben vallomást tett egy ilosvai jobbágytelek elzálogosításáról.*Gencsi-lt. nr. 370.

Csögi Vajda János jelenlétében állít ki 1513-ban Szatmárt «Valentinus natus Galli Pethew de Zilah dioecesis Albensis Transsylvaniensis», pápai közjegyző keresetlevelet a Becski-Károlyi perben.*Nagyv. Múz. Blt.

1535-ben a kolozsmonostori konvent jelenti János királynak, hogy Sámsoni Hodosi Miklós királyi és János pap, konventi emberek lefoglalták Wayda Mihály nagydobai pusztatelkét s kisdobai fél pusztatelkét Nagydobai Tamás és György számára. Az utóbbi helyen a lefoglalás ellen tiltakozott Székely Pál, itteni lakos, a kit azért nyomban megidéztek.*Orsz. Lt. Km, conv. lad. 26. D. nr. 37. Talán az itt említett Vajda nem más, mint az a Nyrmoni Wayda Mihály, a ki társaival Nyirmon birtokban nyolcz jobbágytelket foglalt el és más hatalmaskodásokat is követett el 1549 előtt. Az e miatti perben makacssági itéletet nyertek Vajda ellen Nagydobai Tamás és György, kiket ez alapon úgy János király, mint a konvent be is iktatott Nyirmon birtokba. De most, a fenti Vajda halála után, vissza akarja szerezni ama birtokot Sándorházi Fábián Imre, kinek kérelmére Ferdinánd király meg is idézteti a nevezett Tamást.*U. o. lad. 27. V. nr. 8.

Szilágycsehi Boldizsár benedekfalvi jobbágyai 1543-ban (Wayda) öt, 1549-ben (Vajda) hat, a debreczeniek, kecskésfalviak és vicsaiak 1543-ban (Wayda, Wayda) és 1549-ben (Vajda, Wajda) egy-egy kapú után fizettek adót.*Dical. Zilagchehi Vajda Boldizsárt és Gáspárt meg Nagyerdődi Literatus Ferenczet {685.} meginti 1545-ben Kusalyi Jakcsi Mihály az iránt, hogy bocsássák vissza a bősházi és benedekfalvi részbirtokokat, miket zálogban bírnak.*Lelesz, Act. an. 1545. nr. 29. E (Chehi Wayda) Boldizsár neje és gyermekei meg Móré János gyermekei nevében tiltakozik 1547-ben az ellen, hogy Paladynyth Jánost be akarják iktatni egy vicsai birtokrészbe.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. P. nr. 3. 1548-ban (Wayda Boldizsárnak) kisdebreczeni, kecskésfalvi és vicsai jobbágyai azok között vannak, kiket kihallgattak a Mutos és Cseh birtokok határvonalának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*Lelesz, Metalium C. Kraszn. nr. 5. Egy Vaida Boldizsár Varsolczon tünik föl özv. Kabós Tamásné, Sándor János, Kulcsár János, Járai István, özv. Pandi Miklósné és Dévai György társaságában, a kiknek részéről itt, továbbá Peres Zsigmond és Rátoni István részéről Borzáson 1604-ben három telket róttak meg adóval.*Dical. Kraszna vármegyében már előbb találkozunk a László (Vaÿda, Váida) özvegyével, a kinek lecsméri és varsolczi jobbágyai 1553-ban egy-egy kapú után fizettek adót.*U. o. Vajda Zsigmond is jogot tartott 1630-ben Varsolcz falu Apró nemesek részéhez; birtokai azonban zálogképen nagyságos Báthory Katalin kezén vannak.*Nagyv. Múz. Blt.

Zilagchehi Vajda Gáspárral, a ki Benedekfalvi előnévvel is szerepel, Boldizsár társaságában már 1545-ben találkoztunk. Kétségkívül e Vajda Gáspárt említik 1648-ban, mint a benedekfalvi evang. reform. egyház boldog emlékezetű patronusát. Ő és Böősházi Ferencz tettek a Böősházára, Benedekfalvára és Horvátra szolgáló prédikátor részére alapítványt, a melyről azt mondja az egyházmegye, hogy azt utódaik sem bonthatják fel. «Ha peniglen felbontanák s egészen s igazán ki nem szolgáltatnák, a ki ezt cselekednéje, átkozott legyen, lelke is az istennek országából kivettessék.»*P. S. E. I. r. 34. 1570-ben (Waÿda Gáspár) özvegyének benedekfalvi jobbágyai öt kapúszámnyi adót fizettek.*Dical.

{686.} 1572 nov. 2-dikán özv. Benedekfalvi Vayda Gáspárné Szilágyszegi Euphrosina és a rokonság ellentmond annak, hogy Benedekfalva birtokába beiktassák Rátóti Gyulafi Lászlót.*GKG. C. fasc. I. III.

A középszolnoki Benedekfalva (házzal és kúriával), Kecskésfalva és Debreczen birtokoknak Vajda Gáspár halála következtében történt birtokba adásánál 1587 május 3-dikán Gyulafi László és mások, mint ellentmondók szerepeltek. Az ebből támadt pert elhalasztják.*U. o. A. fasc. II. E birtokokat (melyek a nevezett Benedekfalvi Vaida Gáspár magvaszakadtával a kincstárra szállottak) 1598 május 9-dikén S. Báthori Zs. Ippi Borsoló János itélőmesternek adományozta.*Báthori-papírpecsét és Báthori Zsigmond sajátkezű aláírása. GKG. A. fasc. I. III.

1573-ban Gyulafi László kérésére tanúvallatást tartottak a középszolnoki Benedekfalván arról, hogy e birtokot Wayda Jánosnak adta Drágfi János és kihallgatnak völcsöki, görcsöni, újlaki, monói, czikói, nagyszegi, nagydobai, lelei és bőnyei jobbágyokat, a kik azt tudják.*GKG. A. fasc. I. III.

Várczai (Warzai) Waida Imrével, mint a Borzási Péter leányának, Dorottyának férjével s ez Imre fiával, Farkassal, a kik 1573-ban szerepelnek, már a Borzásiak társaságában találkoztunk.

Vajda Katalin, a nagybányai Kraczmer Tamás neje, 1572-ben tünik elénk Benedekfalváról.*GKG. A. fasc. I. III. Azután a leányáról van szó. Somlyói Báthory Kristóf, erdélyi fejedelem 1579 szeptember 3-dikán meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Waÿda Katalin Kraczmer Tamásné, Porkoláb Anna Nagybányai Ötvös Pálné, Vaÿda Anna Sámsoni Veres Gergelyné, néhai Vaÿda János leányai örökvalló levele alapján az őket atyai örökségkép megillető szilágycsehi, benedekfalvi, kisdebreczeni, kecskésfalvi, vicsai, középszolnokvármegyei birtokokba iktassa Kraczmer Annát, fenti Vaida Katalin {687.} leányát, és ő általa férjét, Magyarbaksai Baksay Lőrinczet, és erről jelentést tegyen. Az általa proponált kiküldendő emberek: Benedekfalvi Vaida Gáspár, Bőnyei Laczóka Bálint, Bánhegyi János, Menyői Tolvaj Antal, Bősházi Bősházi Menyhért. A konvent 1580-ban bejelentette, hogy Bősházi Bősházi Menyhértet és az ő részökről Kolozsvári György deákot küldték ki és az iktatásnak Lőrincz Mátyás Völcsök birtokról, Kusalyi Jakcsi Boldizsár zsellére Benedekfalvát illetőleg ura nevében ellentmondott. A szereplők:

Vayda János

Vayda János*Orsz. Lt. Km. conv. B. nr. 12. , Katalin – Kraczmer Tamás, Anna – Sámsoni Veress Gergely, Anna – Magyarbaksai Baksai Lőrincz

Egy Vajda Katalin 1630-ban Ravazdi István neje,*Nagyv. Múz. Blt. 1631-ben L. Bánfi Ferencz és Mihály mint felperesek perelnek Vajda Katalin és Csalánosi (de Kelanos) Ravaszdi (Rewazdi) István ellen a krasznavármegyei Alsó- és Felső-Perje, Csizér, Alsó-Bán, Boronamező és Ballaháza birtokok kiváltása ügyében. Rákóczi Gy. fejedelem azt itéli, hogy a váltságdíjat közös felbecsülés alapján fizessék.*Bl. fasc. Q. Q. nr. 24.

Egy Vajda Anna Bánfi Istvánné, a ki 1623 febr. 13-dikán ököritói részbirtokát Harangi Lászlónak zálogosítja el.*Gencsi-lt. nr. 1396. más.

1741-ben Vajda Miklós, Paszkál (Pasch), Tamás, 1781-ben György nemes, dabjoniak, továbbá Vajda Benjamin de Léczfalva tettek homagiális esküt Közép-Szolnokban.

1791-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe a krasznamihályfalvi Vajda-családot a Bethlen Gábortól 1615 máj. 2-dikán nyert armalis és a Belső-Szolnok vármegyétől 1791 decz. 23-dikán kapott hiteles bizonyítvány alapján.

Az 1797-diki összeírásban Vajda Péter és Jeremiás (Irimia), {688.} oláhnádasdi főbb, László, magyarbaksai kisebb birtokosokat, továbbá Benjamin, kucsói saját telkén lakó, Ferencz, György és János, krasznamihályfalvi más telkén lakó adómentes, György és Gergely (Gligor), dabjoni, Kis-Várdai Vajda Ádám, nagymoni saját telkükön lakó, Vajda János (Von) és Ursz, dabjoni, Gábor, nagyszegi, (másik) Gábor, szeődemeteri más telkén lakó adózó nemeseket vették föl.

1805-ben lovasok: Ifj. János és György, krasznamihályfalvi, Sámuel, kucsói adómentes nemesek, továbbá János és Tógyer, oláhnádasdi adózó szabad állapotú lakosok; gyalogosok: Id. János, krasznamihályfalvi adómentes, továbbá János (Vonucz), Vazul, másik János (Von) és Gábor dabjoni adózó nemesek; kívülök Gábor (60 éves), szeődemeteri adózó nemest is fölvették a fegyverfoghatók névsorába azon megjegyzéssel, hogy erőtlen. A krasznamihályfalviak és a szeődemeteri homagialis esküt tettek.

Vajda László 1800–1836. középszolnoki assessor.

Vajda Sámuel (talán kettő) 1804-ben középszolnoki helyettes alszolgabíró, 1824-ben assessor; 1814 és 1817 közt zilahi szenátor, 1816–1817. orátor.

Vajda István 1816–1818. zilahi esküdt.

Vajda György 1839-ben középszolnoki esküdt.

Vajda Mihály 1894–1898. böősházi evangelikus református pap.

L. még Vajvoda.