Zilahi

1576-ban Somlyói Báthori Kristóf meghagyja, hogy iktassák be Zilahi János deákot (literatus) egy zilahi házba és tartozékaiba ú. m. egy Őrhegy nevű és egy másik szőlőbe meg Hagymásmező rétbe. A rétre vonatkozó beiktatás ellen tiltakozott Varga Gergely neje távollevő ura és fia nevében, a miért megidézték.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. Z. nr. 1. Kétségkívül róla van szó később is, hogy egy puszta és egy betelepített udvarházat kapott Báthori Kristóftól Zilahon, mindkettő után járandósággal, azaz szőlőbirtokkal. Ezt az adománylevelet 1587-ben hirdették ki Kolozsvárt. A jelzett birtok anyai ágon szállott a perecseni Nagy-, másként Literati-családra.*Szgy. És talán ugyancsak ő az a vilézlő Zylahÿ János, a ki 1580 ápr. 5-dikén öt zsákfalvi házjobbágyot kapott Jakcsi Boldizsártól, minek fejében minden más fizetés nélkül köteles vala kikutatni és lemásolni mindazokat az okleveleket, melyek a Jakcsiakat érdeklik és a váradi káptalanban feltalálhatók.*Wl.

Zilahÿ Péter, zilahi harminczadost 1584 febr. 7-dikén Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem kinevezi a néhai zilahi Járay Gergely árváinak gyámjává, oly föltétellel, hogy az árvák javait, birtokrészeit gondozza, kormányozza, a míg az árvák a törvényes kort elérik, de akkor minden akadály nélkül adja át nekik s addig is minden évben terjeszsze be számadását a befolyt jövedelemről.*Szgy.

1589 okt. 8-dikán Zilahi György (Georgi) deák kijelenti, hogy azokat a zsákfalvi jobbágyokat, a kiket a nagyságos Jakcsi Boldizsár Zilahi János, váradi requisitornak szolgálatáért száz forintban lekötött volt, az árva képviseletében a {768.} nagyságos Wesselényi Ferencznek engedte, a ki a jószágért a száz forintot meg is adta.*Szgy.

1596 decz. 1-sején Zsigmond fejedelem, tekintetbe véve Zilahi Márton deák, hű szolgálatait, őt meg fiait: Istvánt és Mártont kiveszi a nem nemesi rendből, melyben születtek, Zilah városában levő házát pedig fölmenti minden adózás alól. Az adományozott nemes-levél czímere: háromszögű vörös pajzs, melyben egy faágon galamb ül féllábában írótollal; a pajzson zárt katonai sisak és különböző szinű foszlányok. E nemes-levelet 1591-ben Szolnok vármegyében hirdették ki.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. L. nr. 8.

1604-ben Zilahi Benedek, Pató Ferencz, Zsombori Zsigmond, Szabó Péter, özv. Majádi Lászlóné, Rátoni István, Kőrösi Mihály, Literatus Gáspár és Berei Pál részéről egy jobbágyházat adóztattak meg Ilosván és Lompérton.*Dical.

Zilahi Mártont (Martinus) az 1631 szept. 7-dikén Báthoron tartott evang. reform. közzsinat Nagymonba küldte papnak,*Tört. Tár, 1898. évf. 629. l. 1647 után diósadi, 1671 előtt paniti pap, 1671-ben Panitban halt meg, másik Mártont az 1678. év nov. 27., 28. napjain Nagy-Létán tartott közzsinat Krasznahorvátba küldte.*U. o. 651. l. 1697 előtt menyői pap. itt halt meg 1697-ben, a menyői czinteremben temették el.*Bagosi Károly családi iratai közt Zilahon.

Zilahi János sarmásági, 1643-ban zilahi evang. reform. pap. Az 1655. évi máj. 30-dikán tartott debreczeni közzsinat Egrespatakra küldötte. Zilahi J. János 1672–1677. zsibói evang. reform. pap, egyházmegyéjében titoknokságot és esperességet is viselt. 1713-ban (Zilahi, másként Janka János) szilágyszentkirályi, 1733-ban borzási pap, meghalt Szentkirályt, egy Zilahi János 1747–1801. magyarkeczeli pap, egyházmegyei székbéli bíróságot is viselt, meghalt Bagoson, másik {769.} Zilahi János 1754-ben rátoni pap. Itt halt meg eklézsia nélkül. Egy Zilahi János 1760–1762. kémeri evang. reform. káplán, helyettesítette Nagy Sámuelt, ki ezalatt külföldi egyetemeken volt. Egy Zilahi János 1764 ápr. 26-dikától menyői pap, ki Sz.-Szentkirályról jött.

Zilahi Mihály 1682-ben hadadi evang. reform. pap, az 1686-ban tartott debreczeni közzsinat Krasznahorvátra küldte, 1686 előtt somlyóújlaki pap.

Zilahi András 1726-ban egrespataki evang. reform. pap, székbeli bíróságot is viselt, Vérvölgyön halt meg.

Zilahi Pál 1724-ban krasznahorváti evang. reform. pap, meghalt Lecsméren.

Zilahi Sámuel, szilágycsehi iskolamester, nemes ember és fogott bíró 1729 február 4-dikén, mikor előtte kezességet vállaltak gr. Gyulai Istvánnak egy győrtelki szolgájáért.*GKG. C. fasc. XVI.

Zilahi (Balog) Gyula, a budapesti nemzeti szinház tagja, majd aradi szinigazgató, Zilahon 1859 jan. 22-dikén született.*Életrajzát 1. Pallas Nagy Lexikona XVI. köt. 1153. l.