Illésfalva.

Ilyésfalva, másként Bassafalva középszolnoki helység, mely 1391-ben az erdődi kerületben feküdt s melyet 1470-ben Szatmár vármegyéhez számítanak. Bazzafalwa, Elyefalwa (1424), Bazafalwa (1470), Illesfalwa (1543), Illyesfalwa (1549), Ilyefalva (1569) nevek alatt fordúl elő az oklevelekben.*Csánki, I. k. 552. l.

Bacza, talán baca, bacä pásztorgazdát*Tagányi Károly, dr. Réthy László és Pokoly József: Szolnok-Doboka vármegye monographiája, I. köt. 547. lap. jelent s talán egy Illés nevű pásztorgazdától nyerte a nevét.

Bazafalwa Drágfi-birtok Közép-Szolnok vármegyének legrégibb adólajstroma szerint s innen egyik Drágfi 13 frt adóval volt 1475 körül fölvéve.*V. ö. e mű I. k. 179. lap.

1543-ban a középszolnoki Illesfalván 4 kapu után adóztatták meg a Drágfi Gáspár jobbágyait, de fölmentettek egy birót, 6 szegényt és 3 új házat.*Dical. 1549-ben (a középszolnoki Illyesfalván) 3 kapuszámnyi adóval rótták meg Drágfi özvegyének a jobbágyait, de felmentettek 1 birót, 12 szegényt és 4 új házat.*U. o. 1604-ben (a középszolnoki Illyesfalván) 1 rótt ház után 2 frtnyi adót fizettek Gyulafi részéről.*U. o.

Ilyefalvát 1569-ben, mikor Báthori Györgyöt nótázták, id. Gyulafi Lászlónak adományozta János Zsigmond. 1595 okt. 12-dikén Báthori Zs. megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy Illyésfalva birtokával szabadon rendelkezzék.*GKG. C. fasc. XIX.

1646 máj. 13-dikán néhai Barcsai Judit (?) szilágycsehi jószágán megosztozkodnak Kapi György és Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála. Az osztálylevélben említvék az illyésfalvi határon a Hidegkút nevű oldalban az alsóvárczai erdőnek {546.} a szélére hegygyel fölmenő parlag földeknek «Tökölyi uram mellett» való részei, az alsóvárczai határ felől Tökölyi uramé melletti rész, Wesselényi Pál szomszédsága és gr. Tökölyi régi pajtája.*GKG. A. fasc. VII.

Illyésfalvát (?) 1662 nov. 5-dikén kelt végrendeletében Csáky István a feleségének Mindszenti Krisztinának hagyja.*Gr. Károlyi ltár. IV. 434. l.

Tököli Imre odaadta a középszolnoki Ilyesfalva birtokát Illésfalvi Popa Istvánnak, mibe 1668 okt. 31-dikén Apafi Mihály fejedelem beleegyezik és meghagyja a beiktatást.*Orsz. lt. Km. conv. lad. E. nr. 19.

1690-ben Wesselényi Pál Illyesfalvi Pap Simonnak s bátyjának Pap Andrásnak Illyesfalván két pusztát ad; úgy hogy 20–20 magyar frt letétele mellett neki vagy maradékainak visszaadni tartozzék.*Wl.

1722-ben Gyulai István szilágycsehi jószágigazgatója ura igérete alapján elzálogosít egy illésfalvi jobbágytelket, közönséges néven Magyar János pusztáját, melynek szomszédosa Wesselényi Anna jobbágya telke, száz vonás forintig Illésfalvi Pap János esperesnek. Későbbi feljegyzés szerint e telket 1768-ban váltották vissza.*GKG. A. fasc. XX.

1705-ben ezeket a nemeseket írta ki Közép-Szolnok vármegye Illyésfalváról: Pap Simon, István, András, Tivadar, Illés. Alsóvárczaiak: Pap János és Gábor. Égerhátiak: Nemes Filep, Andorkó György, Tábori Péter.*Szv. lt.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták a következőket. Főbb birtokosok: gr. Bethlen Sámuel, br. Bornemissza József, gr. Gyulai József és br. Huszár József; kisebb birtokosok: gr. Teleki Imre, br. Nalácziné, gr. Rédainé, Pap Péter és Simon; saját telkén lakó, adómentes nemesek: Pap Simon, Tógyer, Simeon, Péter, Flóra, Tógyer,*Némely nevek ismétlődnek az összeírásban, még pedig minden megkülönböztetés nélkül. Sándor, Péter és Lup, Farkas Mihály, Illés és Tógyer, Pap Lup, Urszuj, Miklós, János, Gyurka, Danila, Vaszalika, {547.} János, Lup, Alexa, Péter, Urszuj, Vaszalika és Vaszalika, Lázár György, Pap János, Demeter, Tógyer, Flóra, Timofia, János, Siemeon, András, Urszuj, Pap Nuczuné, Pap Vaszalika, Gligor, Simon, Tógyer, Vaszalika, János, Pista és Mihály, ifjú Pap Mihály és Marjás Jákob; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Nyisztor György és Tógyer, Bucsumán Máté, Rád Makarie, Jónai Pap Lup, Szudurai Vila, Záh Gligor és Vaszalika, Bencze Gligor és Andréka Kosztán; papok: Pap Kosztán, Simon és Péter mind oláh; kántorok: Pap János, Pap János, Pap Zakariás és Bogdán János.*Szv. lt.

Az 1805-ben nemesi fölkelésre összeírt adómentes nemesek névsorában a következők fordúlnak elő: Pap Péter, Pap Mihály lóval, Pap Gergely helybeli lelkész; Pap Zaharia kántor, Pap János kántor, Lázár György, Pap Flóra, Timofia Vonucz, Stefán, Vonucz a Dumitrué, Szolon, Kosztán a Sándoré, Péter a Dumitrué, Jankó Vaszali kontrás, Vaszali Sándor, Ursz a Tyironé, Kosztán a Nyegyi, Simon a Gligoré, Tógyer a Gligoré, Vaszali a Todoriki, János a Nyegyi, Miska a Dumitrué, Gligor a Jánosé, Vaszali, Gligor a Péteré, Gligor az Urszé, Vaszali a Nyikoráé, Nucz, Gábor, Péter Tibucz (Tiborcz?), Alexa a Péteré, Lup Tibucz, Alexa a Gáboré, Pik, Tógyer, András, János, Vaszali az Andrásé, Danila Tibucz, Mihály a Tógyeré, Pista a Dumitrué, Szimion a Péteré, Gyurka a Péteré, János a Tógyeré, Lup a Gáboré, Kosztán lelkész, György a Nyikoráé, András a Nyikoráé, Vaszalika az Urszé, Tógyer a Vonuczé, Simon Áron, Péter kontrás, Péter a Tógyeré, Vaszali a Floráé, György a Simoné, Tógyer a Szimioné, Vonucz a Vaszalikáé. Simon öreg, Durus Jákob és Pap György az Urszé mindnyájan gyalog.*U. o. Az adózó nemesek névsorában: Farkas Tógyer, Illés és András, Durus Tógyer és Péter, Mariás Mástyé, Andréka Kosztán, Rád Makaria és Záh Vonucz.*U. o. Szabadosok: Deák Gábor, Buda Gligor, Rémes Gábor, Farkas {548.} Dumitru, Krisán Petre, Irimia, Alexa és Gábor, Orba Tógyer, Prokup Von, Jonucz Von, Rácz Vila, Jonai Lup, Toma Tyifor, Deák Vaszalika, Vele Zaharia és Marosán Luka.*Szv. lt.

1805-ben a hódolat és egyesülés alapját képező esküt a következők tették le: Pap Szólon, a Zakariásé, Vaszalika kontrás, János a Dumitrué, Vonucz a Timofieé, Stefán a Timofieé, Jankó János kántor, Miska a Dumitrué, Gligor a Jánosé, György az Urszé, András a Nyikoráé, Alexa a Gáboré, János a Vaszaliki Tógyeré, Vaszali az Andrásé, Pista, Szimion a Péteré, János a Tógyeré, András a Kosztántyeé, György a Szimioné, Vonucz a Vaszalikáé, Péter a Dumitrué, Tógyer a Szimion Annáé, György a Nyikoráé, Vaszalika a Floráé, és Vaszalika Nyikoráé.*U. o.

Ilyésfalva gör. kath. kőtemploma 1846-ban épűlt. Az egyházközség anyakönyve 1822-ben kezdődik.*Sch. 1886. 172. lap.

Egy 1722 április elsején kelt contractualis levéllel gróf Maros-némethi Gyulai István a középszolnokmegyei Illyésfalván egy házhelyet ad az oláh papnak, Mike János, assessor, Keresztesi Ábrahám, szilágycsehi prædikátor, mindketten nemes személyek előtt, gr. Gyulai István szilágycsehi udvarházánál, jelen van Illyésfalvi Pap Simon, «a középszolnokvármegyei oláh religión levő papi rendeknek esperestjek». A kérdéses jobbágyteleknek szomszédosa Wesselényi Anna asszony jobbágyának a telke.*GKG. C. fasc. XIII.

Van két elemi népiskolája: gör. kath. és izr., egy-egy tantermű. Az izr. iskolát 1898-ban szervezték.

Egy a XVII. századból Csehi javak urbariuma czímmel fenmaradt jegyzék szerint Illiesfalwán 27 jobbágy van.*GKG. A. fasc. XV., XVI. A Bik alatt való jobbágyok száma czímmel fenmaradt összeírás szerint Ilyesfalván a jobbágyok száma kettő.*U. o. Egy 1676 május 22. kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a csehi várhoz {549.} tartozó jobbágyok számáról fenmaradt összeírás szerint Illyésfalva részbirtokban van 4 jobbágy s egy bujdosó jobbágy.*GKG. A. fasc. XV., XVI.

Gyulai Ferencz szilágycsehi birtokának 1689 jun. 5-dikéről fenmaradt lajstroma szerint összeirtak két jobbágyot és nyolcz puszta telket.*U. o. nr. 17, 18.

1715-ben 4 jobbágy és 2 zsellér, összesen 6 háztartás fizetett adót, valamennyi magyar; 1720-ban 6 jobbágy és 1 zsellér, összesen 7 háztartás, még pedig 2 magyar és 5 oláh. A népesség száma 1715-ben 54 lélek, mind magyar; 1720-ban 63 lélek, magyar 18, oláh 45.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.

Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában írt jegyzék szerint Ilyésfalván két puszta telek van.*U. o. C. fasc. XVI.

1733-ban (Illésfalván, Bazesti) 28 az oláh családok száma; egyesült és kétnejű papjai: Dániel és Jónás.*Tr. 1750-ben 388 gör. kath. lélek volt.*Tr. 1901. IX. 285. l.

1847-ben a lakosok száma 974; valamennyi gör. kath.*Nagyv. Nvk. 1847. 110. lap. 1890-ben lélekszáma 1074; nyelvre nézve magyar 11, német 14, oláh 1049; vallásra nézve róm. kath. 3, gör. kath. 961, evang. reform. 8, izr. 102. Házak száma 225.

Szántóföldje 1715-ben 42, 1720-ban 70 köblös; rétje 1715-ben 14, 1720-ban 33 kaszás.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 65. és 66. lap. 1895-ben gazdaságainak száma 206. Területe 3116 katasztrális hold, a melyből szántóföld 2037, erdő 315, legelő 307, rét 274, kert 101 szőlő (parlag) 7, beültetve 5, terméketlen 70 hold.*Mg. St. 502.

A községnek 1900-ban 13.203 K. 30 fill. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4124 K. 2 fill.