Ipp.

Ip, Ypu 1205–1235, Iph 1450. Talán a szláv ipel (folyó) szóval függ össze.

Krasznavármegyei helység. 1588-ban, mint Bihar vármegyében esőt, említik.

1638 jan. 14-dikén este Ipon volt Haller Gábor.*Haller Gábor, Gr. Mikó Imre: Erdélyi történelmi adatok.

Kétségtelen nyomait leljük e helységünknek a Váradi Regestrumban.

Az Ypu falubeli bölény-vadászok András király elé idézték a Günther fiúkat: Ananiást, Azariást és Mihályt, mivel ezek hatalmasúl elfoglalták amazok Dédács nevű földjét. A király Miklós, kir. udvarbiró- és pozsonyi ispánra bízta az ügy eldöntését, ki előtt a vádlók beismerték, hogy igazságtalanul vádaskodtak.*Kandra Kabos megjegyzi, hogy ezen falut, eddig Uppony-ra volt szokás értelmezni Borsodban (Balássy Ferencz, Ipolyi Arnold); de Borsod e részében a Bél nemzetség mellett kizártnak tekinthető a királyi birtoklás s így a királyi vadászok telepe is. Ipp a középkorban már a nemesek hadát is szaporítá a maga czímeres birtokosaival. Tehát nem más, mint a szilágymegyei Ipp község. Az esemény idejére felemlíti, hogy Miklós országbiróságának 1208–1210-ből van emléke, pozsonyi főispánnak 1211–1212. években tudjuk; tehát oklevelünk szintén 1211. év első felének lehet a terméke. (Kandra: V. R. 452. l., 453. l. 5. sz. j., 454 l. 2. sz. j.)

Ip villabeli Bärman azzal vádolja kaznacsi Bonkó jobbágyait, hogy ezek szolgája ellopta 8 márka készpénzét. A vádlottak a vas hordozásával beigazolták ártatlanságukat.*U. o. 280. l., 5. sz. j.

{582.} Ipp községi hadnagy, Joákim és Baló azok között vannak, a kik előtt lopással vádolják két kaznacsi jobbágy szolgáját.*Kandra: V. R. 281. l.

1373-ban a krasznavármegyei Ip birtokba Albesi Mártont iktatják be.*Lelesz, Stat. A. 29.

1438 jul. 7-dikén Borzási János fia György és Jakcsiak cserét kötnek Ip felett.*Dl. 27.868.

Iphről Rácz János azok között van, a kiket 1450 febr. 12-dikén ügyvédeiknek vallottak Iphi László és Horváti Peres Tamás.*Dl. 36.391. Km. Prot. C. min. p. 104. nr. 8.

A mikor 1466-ban Ippi Lászlót és fiát, János, beiktatják Ipp birtokába Rátonyi Mihály deák ellentmond,*Az Ákosi-Kis-Ferencz-féle levelek jegyzéke. Ennek eredetije Nagyv. Múz. Bl. 1465. évnél. a ki 1469-ben Borzási Benedeknek ippi telkeket zálogosít el.*U. o.

1477-ben Ipi Porczi Péter elfoglalta többek között Ip birtokot, a mely Ipi Porczi János halála után ennek leányát, Reszegei Pálné Margitot illeti örökség útján. Ez ügyben vizsgálat folyik.*Lelesz, R. 74. f. anni 1477. nr. 17. és Dl. 28. 318.

1525-ben Ippi Anna e birtokát és birtokjogát illetőleg itéletet hozott az országbiró Bideskúti György és nővére Sarmasági Miklósné Erzsébet érdekében Ippi Bertalan, Márton és Bernát ellen, de az utóbbiak megakadályozták az itélet végrehajtását Lajos királynak egy felebbező levelével. Ezért 1540-ben az országbiró a nevezett György ügyvédjének kérésére megidézteti a három Ippi-fiút.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 35. Y. nr. 5.

1533-ban Ipp tizedét Báthori Istvánnak adományozta Statilius erdélyi püspök.*Bl. fasc. W.

Ippi János e jószágából leánynegyed illeti meg Kidei Lászlóné Reszegei Csemperdi Zsófiát meg Kávási Csompasz Benedekné Reszegei Csemperdi Katalint, a kik 1547-ben meg is intik annak kiadására Porczi Istvánt, Ferenczet és Andrást.*Lelesz, Act. an. 1547. fasc. 3. nr. 31.

{583.} 1549-ben e részbirtok elfoglalása miatt tiltakozik Ippi Porczi István, Ferencz és András ellen Chenperdy Zsófia.*Lelesz, C. Kraszn. Prot. 10. folio 174.

Bideskúti Györgynek Ippon a Brekyo folyón levő, két kőre járó malmát elfoglalták Ippi Bertalan, Márton és Bernát, a kik ellen azért 1549-ben panaszt emel a fenti Bideskúti, mire Ferdinánd meg is idézteti a hatalmaskodókat.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 26.

1550 okt. 26-dikán Nádasdi Tamás, Fogaras ura és Vas vármegye főispánja meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy az Ipon levő malomügyében tanukihallgatást tartson Bideskúti György ellen Ippi Bernát, Márton és Bertalan testvérek javára.*Tört. Tár 1898. évf. 165–66. ll.

Egy itteni részbirtokot 1551-ben Sarmasági Borbálának ítéltek oda.*Lelesz, Prot. 7. folio 154. an. 1551.

1553-ban, a mikor tartozékaiúl a következő helységeket vették föl: Rézalja, Porczalja, Lecsmér, Somály, Szóvárhely, Almás, Sírmező, Bogdánfalva, Kémer és Somos,*Dical. Ippon az Ippi Bertalan jobbágyait 11, a Bideskúti Györgyéit 6, a perneszi Imreéit 3 és a Porczi Istvánéit 1 kapu után adóztatták meg. E 21 kapun kívül feljegyeztek még 3 birót, 6 szegényt, 5 servitort és 13 új házat.*U. o. Az Ipp birtokbeli tizedet 1576-ban a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István, lengyel király.*Bl. fasc. O. nr. 18.

1587 május 25-dikén Ipp faluból Ugrai Benedeknek és Bideskúti Boldizsárnak jobbágyai Ippi Lászlónak Ipp, Szék Néháza, Márka, Felső-Kaznach, Alsó-, másként Kis-Kaznach falvak és Buchon puszta birtokába való beiktatásánál jelen vannak.*Nagyv. Múz. Bl. Ebben az évben Ipp birtokot nemesi kuriájával együtt Ippi Lászlónak, Kardos Józsefnek és Erzsébetnek meg Ugrai Benedeknek s örököseiknek adományozta S. Báthori Zsigmond, erdélyi vajda. E birtok miatt nagy per folyt egykor egyfelől Ippi László és István, másfelől Kardos Miklós {584.} és Ugrai Gergely felesége között.*Bl. fasc. KK. nr. 1. A beiktatásnak Bideskúti János ellentmondott.*V. ö. Kaznacs. 1588-ban e faluból birtokosztályt követel Ippi Lászlótól Szodorai másként Balázsházi László.*Nagyv. Muz. Bl. Ekkor Báthori Zsigmond fejedelem perújítást enged Ippi Lászlónak, a ki Bideskúti János és Tamás ellen folytatott perét a Szt. György napi nyolczadról való elmaradása miatt elveszítette. A váradi requisitorok jelentik is, hogy egyik társuk Bideskúti Jánost és Tamást a Bihar megyében (így) eső ippi udvarházukban megidézte Ippi László ellen a perújításra.

1598 decz. 29-dikén Báthori Zs. a magvaszakadt ifjú Ippi Lászlónak itteni birtokát a rokon Ippi Bideskúti családnak ajándékozza és megparancsolja a beiktatást.*U. o.

1605-ben Ippon és tartozékaiban özv. Tepesit Miklósnénak 1 1/2, Bideskúti Tamásnak 1/2, Borsoló Jánosnak és Kardos Józsefnek 1–1, Tarpai Imrének és Baksai Pálnak ¼; Naga Györgynek, Bideskúti Boldizsárnak, özv. Porczi Jánosnénak Fráter Istvánnak, Peres Zsigmondnak és özv. Szilágyszegi Farkasnénak együttesen 1 1/2 telkét adóztatták meg.*Dical.

1610-ben Ipphoz és a Szilágy-Széplakhoz tartozó makkos erdő (másként Rézerdő) használatára vonatkozólag Kemény Mátyásné Ippi Borbála, Széklaki Kardos Józsa és Baksai Pál meg neje, Szénás Anna, megegyeznek, hogy a jövedelmet minden évben három részre osztják.*Nagyv. Múz. Bl.

1640-ben Hunyadi Bánfi Miklós adományul adja Ippon, ősi jobbágybirtokán földbirtokát Sárosi Jánosnak és nejének Bánfi Annának bizonyos pénzen való visszaválthatás jogának fentartásával.*Hunyadi Bánfi Miklósnak a kolozsmonostori konvent előtt kelt levele átiratban. Bl. fasc. LL:

1646-ban az Ippi Kátai István halálával örökösök nélkül maradt Ipp birtokba és az ottani nemesi kuriába beiktatták Váradi Virginas Istvánt, jóllehet L. Bánfi Zsigmond a rendes {585.} időben tiltakozott az ellen. Mivel e tiltakozást akkor nyolczad napra tárgyalás alá nem vették, Bánfi megújítja.*A váradi káptalannak ifjú L. Bánfi Zsigmond számára adott bizonyságlevele átiratban. U. o. N. nr. 3.

Az erdélyi kincstári perek igazgatója kihirdetvén Cheghekatai Káthai László mindkét nembeli utódainak a magvaszakadtát, a kincstár számára rendelte az Ippon levő birtokokat is a nemesi kuriával együtt; ez ellen 1649-ben a fehérvári káptalan előtt tiltakozik idősb Ippi Bideskúti István a maga és testvérei Zsigmond és Mihály, továbbá Ilosvai Szénás Boldizsár, Bályoki Szénás István, Ippi Tepessith Zsigmond, Haczoki Sombori Jánosné Haczoki Anna és özv. Cheghekathai Káthai Györgyné Sarmasági Erzsébet nevében.*U. o. KK. nr. 17.

1656 április 23-dikán az ippi malom és udvarház ügyében is megegyeznek Bideskúti István gyermekei és ezek mostoha anyja.*Nagyv. Muz. Bl. egyk. más.

1663-ban Szegedi Kata és István részbirtokosok.*Szgy. 1666-ban Szegedi Gábor és testvérhuga Szegedi Kata asszony az örökségüket képező birtokon ketten osztozhatnának, de Szegedi Gábor szorult helyzetében kénytelen volt eladni.*Jlt. Az Ippon tartózkodó két jobbágyát Boros-Jenei Rátz Mihálynak és feleségének, Szegedi Katalin asszonynak 1671-ben rokonuk, a Károlyban lakó Kováts Péter elfoglalta s zálogba adta Ippi Bydeskúti Ferencznek 20 forintért, de ez 1672 márcz. 19-dikén 16 frtért visszaadja az eredeti birtokosoknak a két jobbágyot: Horváth Istvánt és T. T.-t.*Jlt.

1672 okt. 14-dikén Apafi Mihály fejedelem megparancsolja Kraszna vármegyének, hogy a Szénás-családot Ippon levő részeiben is osztoztassa meg.*Nagyv. Múz. Bl.

Ipról, mint szomszédok Zombori Jánosné és Bideskúti Tamás jobbágyai jelen vannak, a mikor 1673 jan. 30-dikán Szénás Dávid, Kis Ferenczné Szénás Kata és Kémeri Dancz Jánosné Szénás Borbála testvérek között felosztják a krasznamegyei {586.} Ipp, Kaznacs, Márka, Néháza és Szék osztatlan jószágokat.*Szgy. Az okt. 14-dikén Kémeren tartott tanuvallatás szerint «Ipra» szolgálta Szegedi Györgyöt vagy Zsomborinét Szabó János, a ki most Debreczenben lakik.*U. o.

1692 febr. 29-dikén Fekete Ferenczné Sarmasági Erzsébettől lefoglalnak két itteni jobbágytelket, még pedig pénzbüntetés fejében, ezzel őt ama perben sújtották, a melyet ellene bizonyos hatalmaskodásért Szénás Dávidné Valkai Erzsébet folytatott.*Gencsi lt. nr. 827.

Ipp birtokban 1702-ben a nemes Somlyai Balog Mihály jobbágya: Máté (alias Kis) Mihály; a Menyői Dobay Dániel jobbágya: Nagy Márton; az Ippi Bideskúti Zsigmond jobbágya: Idősb Máté Mihály.*Jlt.

1703-ban Somlyai Décsei István és felesége: Szintai Éva birtokosok. A részjószágukon jobbágy a falusi biró: Máté János. Az Ippi Bideskúti Zsigmond részjószágán jobbágyok: a fenti Id. Máté Mihály és Ruska István.*U. o.

1806-ban Ippról összeírták a br. Bánfi, Kabós, Vállÿ, Bideskúti, Décsei, Láposi, Berei, Csiszár, Balog, Lakatos, Pap, Péterfi, Csatári, Jánki, Horoknai (Koroknai?), Fogarasi, Egri, Guti, Ladányi, Kolumbán, Szombatfalvi, Bölöni, Ajtai, Erdőteleki, Farnas, Veres, Héczei, Czikó, Lázár, Szabó, Pelei és Lászlóczi birtokos nemes családok tagjait, összesen 42-t. Ezek kezén volt összesen 33 adómentes és 1 adózó lakótelek; 42 1/2 lakott és 27 puszta antiqua meg 65 lakott és 7 puszta nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt Vállÿ Zsigmondnak (2 adómentes lakótelek; 6 lakott és 8 1/2 puszta antiqua meg 8 lakott és 1 puszta nova).*Szv. lt.

Ippra a reformácziót 1540-ben Ippi Bertalan hozta be, a ki az egyháznak egy, száztiz fontos harangot öntetett, a melyen ez olvasható: Fieri fecit Egr. Bartholomeus Ippi 1540.*Névk., ev. ref. 1876. 22. l. {587.} Egy 1622-ből való sírkő, mely a templom falába van illesztve, szintén bizonyíték reform. egyházának régisége mellett.

Az egyházat 1720-ban renoválták, 1793-ban bővítették; 1825-ben épűlt a fatorony helyére kőből való.

Egy ezüst poharát Bideskúti s neje Valkai Zsuzsánna, egy kókuszdióhéjból való poharát pedig Vályi Zsigmond s neje Fogarasi Czáró Borbála adták.

A mátrikulákat 1778-ban Veres Benjámin kezdte vezetni.

Az egyház elég népes lehetett, mert Veres Benjámin száztizenöt családfőt írt össze 1778-ban.

A tizenhetedik század derekán minden házas ember két-két véka búzát, húsz-húsz pénzt, a kinek szőleje volt, egy-egy itcze bort, guzsalyos özvegy asszony három sing vásznat adott a papnak. Az az özvegy asszony, a kinek «czimborában szántó fia» volt, egész bérrel adózott. A három udvartól tíz-tíz véka búza járt. A rétet a hívek megkaszálták, fölgyűjtötték s be is hordták, s fát is elegendőt hoztak, kereszteléstől egy kenyeret s egy tyúkot, esketéstől a férjhez ment leány egy keszkenőt adott.

A Bideskuti s Kátai uramék malmából «sabbatalet»*Szombatnapi vám. adtak.*P. S. E. I. r. 20. lap.

Ref. papjai: 1629. Daróci Mátyás,*U. o. 78. l. Domahidi Mihályt az 1634 jun. 18-dikán Szatmárt,*Tört. Tár 1898. évf. 631. l. Császlai Pált az 1652 jun. 2-dikán Váradon,*U. o. 637. lap. Vásárhelyi István domesticust az 1673 szept. 30-dikán Diószegen tartott közzsinat küldte ide,*U. o. 648. lap. 1680. Istvándi Pál, azután Ónodi István, Óvári Demetert az 1693 okt. 2-dikán Zilahon tartott közzsinat küldte.*Tt. ev. ref. I. 69. l. 1726. Vári János, meghalt Ardóban, 1760 körül Terebesi Sámuel. 1766–1778. Uzoni Bartha István, 1778-1810. Veress Benjámin.*U. o. II. 191. l. Székbeli bíróvá esküdt 1788-ban. 1810–1817. Sárkány Farkas, 1817–1829. {588.} Kovács István assessor (1836) és esperes (1856), 1829–1876. Török Ferencz, 1876-tól*A többi adat az egyház s az egyházmegye levéltárából való. Juhász György.

Ipptól a lecsmériek a tizenhatodik század elején szakadtak el (1627).*P. S. E. I. r. 20. lap.

A gör. katholikusoknak temploma szintén kőből épűlt.

Iskolája 1869 előtt evangelikus reform., azután községi, ennek bevonásával 1896-ban két tantermű elemi iskolát szerveztek.

1715-ben 4 jobbágy, 1 zsellér, összesen 5 háztartás fizetett adót; magyar közülök 3, oláh 2; 1720-ban 6 jobbágy, 1 zsellér, összesen 7 háztartás, magyar mind. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 63 lélek.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.

Az ippi dézmát a somlyói ref. s róm. kath. papnak adományozták, de a somlyói reform. pap, úgy látszik, háborgatva volt ebben, mert 1661 október 13-dikán Kemény János fejedelem Sülelmedi Bálint somlyói ref. pap folyamodására bizottságot küld ki Ipp helységbe azzal a rendelettel, hogy a dézma fizetését pontosan eszközöljék.*Névkönyv, ev. ref., 1878. 6. l.

1750-ben 103 a gör. kath. lélek.*Tr. 1901. IX. 288. l. 1847-ben 920 lakosa van, ebből r. kath. 51, gör. kath. 342, evang. reform. 526, izr. 11.*Nagyv. Nvk. 1847. 97. lap. 1890-ben 1099 lélekből nyelvre nézve magyar 740, német 5, tót 8, oláh 345, egyéb nyelvű 1; vallásra nézve r. kath. 55, gör. kath. 349, evang. reform. 670, izr. 25. Házak száma 208.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 29, 1720-ban 16 1/2 köblöst, rétet 1715-ben 13, 1720-ban 24 kaszást, szőlőt 1715-ben 14, 1720-ban 12 kapást.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 78. és 69. l. 1895-ben gazdaságainak száma 347. Területe 7073 katasztrális hold, a melyből erdő 4013, szántóföld 1482, legelő 942, rét 187, szőlő (parlag) 102, kert 50, terméketlen 297 hold.*Mg. St. 502.

{589.} A községnek 1900-ban 10,248 K. 80 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 6123 K. 18 f.

Utczái: Nagy-, Felszeg, és Alszeg-utcza.

Határrészei: Nagyrét, Tügy, Kövecses, Kuruttyoló, Felső-hosszú, Újhegyalja, Hőtej, Nyárcserű, Faluföldek, Hőtej-far, Kis- és Nagy-Vatola, Horgas, Határ-oldal, Rókalik, Alsó-hosszú, Szakadás, Alsó-mező, Telekdomb, Hamu, Kertesrét, Forrásalj, Székely-írtás, Bihám-pataka, Iharkút, Cserefark, Pinczedomb, Kis-mező, Bikarét, Kőházkert, Sovány, Somos-oldal. Szőlőhegyek: Új-hegy, Fogás, Rigó-hegy, Fenkő, Oláhhegy és Cseretisztás. Erdők: Csere- és Káta-erdők.

Kismező és Kőházkert határrészein – mint a nép beszéli – faluk feküdtek. Előbbin hasonnevű falu, melyet a törökök pusztítottak el, utóbbin maga Ipp feküdt.

Pinczedombjában – a monda szerint – a törökök mérhetetlen kincset rejtettek el. E helyen edénydarabokat, csontokat, temetkezési helyet és olvasó gyöngyszemeket találtak.

Vizei: Bánya-, Horgas-, Vatola- és Percse-pataka. Szakadás nevű határrészében van a szakadási víz, vastartalmú, a köszvénybajok ellen sikerrel használják.

Nevezetes kútja volt a Czégéres kút a Nyárcserűben, ebbe lökték be – mint a néphit tartja – a falu harangját; ma azonban senki se tudja e kút helyét.