1. A dobokavármegyei Kékes-Nyárlók.

Ily néven két helységet csatoltak Doboka vármegyéből Szilágy vármegyébe: Alsó- és Felső-Kékes-Nyárlót.

Nevének változatai: Nyarlo, Also Nyarlo, Felsew Nyarlo 1438, Narlo 1461, Alsókekes és Felsewkekes 1470, Kékesnyárló 1522, Kekesnyarlo 1525, Kékes-Nyárló 1722, Kekes Nÿárlo 1722, Felső-Kékes-Nyárlo 1733, Alsókékesnyárló 1760, Alsó-Kékesnyárló román neve Tyityise, Felső-Kékesnyárlóé Sztina 1837.

A dobokavármegyei Kékes nevét (oláhul Totiš) dr. Réthy László a kéklő, sötétlő erdőségre vezeti vissza.*Tagányi Károly, dr. Réthy László és Pokoly József: Szolnok-Doboka vármegye monographiája, I. k. 545. l.

Alsó-Kékes-Nyárló határát a szomszéd községek lakosai nyári legelőnek használták. Román nevéből (Chichişa, Kikisá, Tyityise) nyárfás területre lehet következtetni.

Felső Kékes-Nyárló román neve: Stână = Sztina pásztorkarámot jelent; csakugyan a helyet a szomszéd községek lakói juhnyaralónak használták régebben.

Egy 1722-diki összeírás szerint a dobokavármegyei Kekes Nÿarlo falu a Meszes nevű fehér hegy lábánál egy, erdőségekkel körűlvett szűk völgyben fekszik. A mellette elvezető út kevésbbé élénk forgalmú. Távolsága e falunak Zilahtól 1/2 mérföld. (1722.)*Cons. Dob.

Alsókékesnyárló Hodor szerint «I. Rákóczi Györgytől nyert kiváltsági levélnél fogva, melyet templom építhetése eránt adott, 1547 ólta álló falu».*Hodor K.: Doboka, 530. l.

Felsőkékesnyárlóról pedig azt mondja Hodor 1837-ben, hogy másfélszázad előtt alapúlt.*U. o.

Minthogy Doboka vármegyében Kékes nevű helység is van, nem merem teljes bizonyossággal a mi Kékes-Nyárlóink {658.} számára foglalni le amaz 1408. aug. 20-diki adatot, mely szerint Dobokai János erd. alvajda néhai Bonyó Miklós felső- és alsó-kékesi részjószágait, holott ezeknek Bonyó Miklós halálával Ördög László, Egyed fia s Ördög Imre és Mihály fiaira kellett volna szállani, magához váltotta volt; mégis ezeket a részjószágokat Lászlónak, Egyed fiának visszabocsátja, hogy bírja mindaddig, míg Ördög Imre és Mihály fiai az őket illető részért eleget nem tehetnek.*Szabó K.: Az Erd. Muz. Okl. 45–46. lap.

Igaz, ha figyelembe vesszük, hogy Bogyó Miklós jószágául Romlott helység fele is említve van s e helység felével együtt váltotta magához harminchét márkáért, minden márkára száz garast számítva Dobokai János az alsó- és felső-kékesi részeket, még rokona Vitéz László özvegyétől: akkor már kevesebb gyanú fér ez adathoz.

Dobokai János 1461 febr. 2-dikán a Csömörlő és Szent-György közt emlegetett Narlot Dobokai Miklósnak zálogosította el.*Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. p. 102. i. nr. 2.

A dobokavármegyei Alsókekes és Felsewkekes Dobokai Miklós ama hátramaradt jószágai között is szerepelnek, a melyeket elfoglaltak az erdélyi vajdák és a melyeket illetőleg 1470 szept. 3-dikán közös eljárási módot állapítanak meg a Dobokaiak.*Dl. 36.394. Km. Prot. G. p. 40. nr. 3.

Igen valószínű, hogy 1492 aug. 20-dikán Drági Márk a dobokavármegyei másik Kekes falubeli birtokát zálogosította el Zsombori Péternek,*Dl. 36.398. Km. Prot. M. min. p. 79. nr. 1. a ki pedig 1507 nov. 8-dikán megigérte fiainak, hogy ama kékesi meg nyárlói birtokokat, melyeket zálogban birt Szilágyszegi Pál, Hidalmási Kántor Pál, Márton és Balázstól visszaszerzi.*Dl. 36.405. Michael p. 267. nr. 1.

1520 febr. 23-dikán Dobokai Miklós a dobokavármegyei kékesi meg nyárlói birtokát (előfordúlnak Romlottal) Deésházi {659.} Péternek*Dl. 36402. Km. Prot. Magn. pag. 168. nr. 1. zálogosítja el s ugyanő 1521 jan. 16-dikán a dobokavármegyei Kekes meg Nyárló birtokát Tótpronnai Kherubin, kolozsvármegyei főispánnak.*Dl. 36405. Km. Prot. Michael p. 351. nr. 1.

1522 szept. 16-dikán a dobokavármegyei Kékesnyárló falu felét adja el Dobokai Miklós, még pedig Bélteki Drágfi Jánosnak.*Dl. 36400. Km. Prot. R. min. p. 79. nr. 1.

A belsőszolnoki (!) Nyárló részbirtokot 1524-ben Bazándi Dobai Ferencznek, Urszulának és Demeternek, Dományhidai Fruzsinának és Ferencznek meg Dobokai Bessenyei Bernát leányainak: Katalinnak és Zsófiának adományozza Lajos király.*Bl. fasc. A. nr. 6.

1525 jan. 28-dikán Dobokai Bessenyei Ferencz eltiltja a dobokavármegyei Kekesnyarlo*Előfordúl Nyárló után Kékes és Romlott között. Dl. 36401. Km. Prot. T. min. p. 117. nr. 1. falubeli birtok elidegenítésétől Károlyi Láncz László gyermekeit: Zsigmondot, Lászlót, Dénest, Annát és Magdát meg Derzsei Dobokai Miklóst.

1638 előtt Kékes Nyarlón Dobokai Katának és Somlyai Juditnak részbirtokaik voltak. Ebben az időben egyezmény jött létre köztük és Pécsi Simon között e részbirtokokra vonatkozólag.*Hodor K.: Doboka, 1837. Függelék 12. l.

1642-ben Szikszai Zsigmond többek között a dobokavármegyei Meszesalja kerületbeli Nyárló birtokát is átírja nejére, Tamási Sárára és leányára 2000 frt erejéig.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. T. nr. 2.

1722 decz. 10-dikén Károly király meghagyja a kolozsmonostori requisitoroknak, hogy a dobokai Nyárló birtok okleveleit keressék ki Gencsi György és Dobai Erzsébet javára.*Tört. Tár 1898. évf. 545–46. l.

1764-ben a dobokavármegyei Kékes-Nyárló ama birtokokhoz tartozik, a melyekért Zsombori Zsigmond pert folytatott mostohaanyja és nővére ellen.*Jlt.

1760-ban Alsó-Kékesnyárlón birtokosok voltak: ifj. Dániel {660.} István, Bágyoni Zsigmond, Toldi Ádám és Boros-Jenei Székely Ádám grófok.*Hodor K.: Doboka, 530. lap.

1804 január 10-dikén a törv. kir. tábla Nádudvari jogokat «itélt és szabott» Alsó- és Felső-Kékesnyárlóra vonatkozólag.*U. o.

1837-ben Alsó-Kékesnyárlónak Eszterházy, Bethlen, Vass, Rédei, Kun grófok, Wesselényi báró, Kakucsi, Hadfaludi, özv. Hadfaludiné, Székely, Ketheli, Ujfalvi, Henter nemesek;*U. o. Felsőkékesnyárlónak Vass, Rédei, Kun grófok, Kemény báró, özv. Teleki grófné, Kakucsi, Hatfaludi, Henter, Simándi, Titkos, Benedikti, Hodor nemesek, Rusztig zsidó a birtokosai.*U. o. 531. l.

Alsó-Kékes-Nyárló gör. kath. egyházát 1739-ben építették a szent arkangyalok tiszteletére. Anyakönyvök 1836-tól kezdődik.

Felsőkékesnyárló lakosai «termetes« görög nem egyesült hitü oláhok. Helyben pap és kősziklán épűlt fatemplom.*U. o.

Alsó-Kékes-Nyárlónak gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskolája 1896-ban szerveztetett, Felső-Kékes-Nyárlónak a szintén egy tantermű elemi iskolája gör. kel. jellegű, mely 1886-ban szerveztetett és épűlt.

1733-ban Alsó-Kékes-Nyárlón (Tetise) 32 az oláh családok száma, pap nincs. Felső-Kékes-Nyárló (Sztana) oláh családjainak a száma 27, egyesült papja id. István, görög-keleti papja pedig ifj. István.*Tr. 1750-ben 133 gör. kath. lélek volt Kékesnyálo-n.*Tr. 1901. IX. 286. l. 1837-ben Alsókékesnyárló lakossága: zsidók, görög egyesült oláhok. Különben lakik a faluban 2 nemes és 86 nem nemes. Ház 27 van benne. Felső-Kékesnyárló lélekszáma ekkor 589, háza 40.*Hodor K.: Doboka, 530. l.

1890-ben Alsó-Kékesnyárló népessége 289; nyelvre nézve magyar 27, német 1, oláh 261; vallásra nézve gör. kath. 195, gör. kel. 46, izr. 48. Házak száma 55. Felső-Kékesnyárló lélekszáma {661.} 681; nyelvre nézve magyar 9, oláh 665, egyéb nyelvű 7; vallásra nézve r. kath. 1, gör. kel. 663, evang. reform. 1, izr. 16. Házak száma 145.

1722-ben a dobokavármegyei Kékes-Nyárló határa két részre oszlik. Talaja vers és fehér, vizenyős, kavicsos, sovány, a trágya hiányát igen nagy mértékben érzi. Négy és hat ökörrel szántanak. Földjén jobban megterem a tavaszi búza, mint az őszi. Szénája erdei. Erdőben szükség felett bővelkedik. Őrölni fél mérföldnyire járnak.

Ekkor a dobokavármegyei Kekes-Nÿarlo faluban*Előfordúl Somró-Ujfalu és Borzova között. összeírtak 4 jobbágyot, 3 zsellért és 2 bujdosót. Ezek kezén volt 7 egész és féltelek, 7 pusztatelek, 13 ökör, 9 tehén, 3 borjú és üsző, 4 ló, 25 juh és kecske, 9 méhkas, 24 sertés, 20 köblös szántóföld, 21 köblös míveletlen föld, 5 köböl és 1 metreta (mintegy 39.39 l.) őszi vetés, 1 köböl és 2 metreta tavaszi vetés; termett e falu határán a megelőző 1721. évben 73 kalangya búza, 20 kalangya zab, árpa és alakor, 7 kalangya kender és len, 32 szekér széna.*Cons. Dob.

Alsókékesnyárló földje kevés, de jó. Erdője tölgyes bükkös. Felsőkékesnyárló, «a mely Meszes déli oldalán fekszik», fában, gyümölcsben, legelőben gazdag. Vizben szegény. Földje általában termékeny, bőven termi a lent, melyet azonban henye asszonyai nem fordítanak eléggé hasznukra. Fehér bort termő jó fekvésű szőlőhegye is van. (1837).*Hodor K.: Doboka, 531. l.

1895-ben Alsó-Kékes-Nyárló gazdaságainak száma 61. Területe 1379 katasztrális hold, a melyből erdő 869, szántóföld 289, rét 154, legelő 23, kert 6, terméketlen 38 hold.*Mg. St. 506. Felső-Kékes-Nyárló gazdaságainak száma 152. Területe 2145 katasztrális hold, a melyből szántóföld 981, erdő 576, rét 266, legelő 240, kert 14, szőlő parlag 12, beültetve 1, terméketlen 55 hold.*U. o.

{662.} 1721-ben a dobokavármegyei Kékes-Nyárló adója 162 rhf. 30 dénár volt. 1722-ben e falu közös tartozása 91 magyar frt 20 dénár.*Cons. Dob.

1900-ben Alsó-Kékesnyárló községnek 1678 K. 36 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1565 K. 68 fillér. Felső-Kékesnyárlónak 6236 K. 52 f. becsértékű a cselekvő vagyona, állami egyenes adója 1997 K. 26 f.

Alsó-Kékesnyárló határrészei: Mnyerczuga (mérczécske), Brecze, Tireh (?)? Crucea lui Maros (?) = Krucsá luj Maros (?), Şes = Sësz (síkság) Cătră gura Sěcii = Ketre gurá Szëcsij a dealul Sěcii = gyálul Szecsij nevű hegy alatt (a szakadék – aszott hely – nyilása felé), faţa Sěcii = fáczá Szecsij (a szakadék felülete, oldala), dosul Sěcii = doszul Szecsij (a szakadék háta; valea Stânii = váljá Sztinyij (karám völgye).

Alsó-Kékesnyárlónak egész határa hajdan Romlott várához tartozott, mint Hodor tartja.*Hodor K.: Doboka, 530. l.

Alsókékesnyárló közepén «hasznos gubaványoló malmot» forgat az Egregy vize (1837).*U. o.

Felső-Kékes-Nyárló határrészei: Prilaze = Prilázë (hágcsók), ebben a Ticlău = Czikló (hegytető), sub Popa = szub Popá (a pap tulajdonát képező föld alatt), la Pădurea Pleşii = lá Padurjá Plësij (a Kopaszerdőnél), Zăpodie = Zepogyijë és Zepogyë (völgy), Zsurtyána, Hârtoape (tájszó) = Hirtapë (szakadékok), Peatra Albă = Pyátrá Álba (Fehérkő), Dealul Viilor = Gyálul Vijilor (szőlők hegye) és Plesicza (a kopasz). A Fehérkő a benne található alabástromtól kapta nevét.