Ráton.

Rathun (1270), Rathuyn (1341), Rathon (1414), Ráthon (1551), Ráton (1584), Ratony (1656) krasznavánnegyei helység.

Rathun 1270-ben előfordúl a mai Kraszna-Horvát határjárásánál.*Bideskuthi Gy. családi iratai közt. Rathuyn birtokot egy 1341-diki oklevél Bogus Monorod, Somlo és Nogfalu mellett említi.*Dl. 3422. Az Anjoukori Okmtár, IV. kötetének 143–147. lapjain közli az oklevelet Kovács N., a ki Ratyuin (Ráton) helyett hibásan másolt Bathuyint.

A kolozsmonostori konventnek 1414 jun. 12-diki bizonysága, hogy Ráthoni Domokos fia János Ráthon krasznavármegyei birtokrészét Hoba (?) Tamás fiainak Györgynek, Mihálynak, Jánosnak 68 forinton eladta.*Dl. 27635.

1449 márczius 14-dikén a Rátoniak tiltakoznak az ellen, hogy Ráthon birtokuk negyedébe, valamint néhai Bíró Imre harmadába beiktassák a Rátoni-család többi tagjait: Rátoni Nagy Lőrinczet (Lászlót ?), Rátoni Jakabot, Rátoni Pétert meg Rátoni Nagy Demjént és Istvánt.*Dl. Km. Prot. C. min. p. 64. nr. 3.

1461 augusztus 18-dikán Rathonról ügyvédjüknek vallják Csobot Mihályt Keczeli Szele László és Márton.*Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 129. nr. 4.

Tárkányi László kárászi jobbágyának ötvennégy elveszett és a krasznavármegyei Rathon birtokban megtalált disznóját nem akarja kiadni Rátoni Péter, a ki ellen 1525-ben tiltakozik Tárkányi.*Lelesz, Act. an. 1525. nr. 51.

Rátoni Margit e (Rathon) részbirtokát jogtalanúl bírják Alszegi István János, Miklós, Péter és György, Rátoni Mihály, {280.} Benedek és Miklós meg Rátoni Bertalan, Miklós, János és István, a kiket azért 1545-ben megintenek Majádi Boldizsár, Spáczai Menyhért, Keresztúri Dobszai Jánosné Anna és Kisdobai Gergh Ferenczné Petronella.*Lelesz, Act. an. 1545. nr. 39.

A néhai Rátoni Ferencz és György krasznavármegyei Rathon másként Alszög részbirtokáról szóló oklevelek a fenti Ferencz özvegyének, majd Almási Nagy Jánosné Margitnak kezéből néhai Rátoni Antal, másként Alszegi Antalur (Antal úr?) fiainak: Györgynek és Péternek, mint az említett Rátoni Ferencz és György osztozó testvéreinek kezébe, majd ezektől Rátoni Péter fiai: István, Mihály, János, Péter és György, Rátoni György fiai: Mihály, Benedek és Miklós meg Nagy János birtokába kerűltek. 1546-ban az utóbbiakat amaz oklevelek kiadására intik Adorjáni Rátoni Gáspár és György.*U. o. Act. an. 1546. fasc. 2. nr. 5.

1548-ban Alszegi Birtalan István és Miklós a krasznavármegyei Rathon vagy Alzeg birtokbeli földjükön Kraszna város táján a Kerezthffa mellett békésen szántottak, a mikor őket Rátoni Alszegi Mihály és Krasznai Török Gáspár a nevezett Mihály fivéreinek, Benedeknek és Miklósnak meg Rátoni Alszegi Istvánnak, Miklósnak, Jánosnak, Péter- és Gergelynek megbízásából magukhoz vevén Rátoni Mihály Miklós nevű jobbágyát, megtámadták fegyveres kézzel és Miklóst megsebezték, Istvánt pedig holtra verték. Ezen kívül úgy Alszegi Mihály és fivérei, mint Alszegi István és testvérei meg utóbbiak jobbágya Demÿen Antal lelegeltették a vetéseket a Zoldoballÿa mezőn Bagos határa felé a Thelek-völgyben. 1550-ben Ferdinánd király a két Birtalan kérésére megidézteti a hatalmaskodókat, mire a kolozsmonostori konvent jelenti, hogy a konventi tag Mihályt és testvéreit nem találta Ráton birtokukon, de a többieket megidézte.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 7.

1551-ben Dobai Borbála krasznavármegyei Rathun birtoka Spáczai Menyhért, Dobszai Jánosné Spáczai Anna és {281.} György Ferenczné Spáczai Petronella kezéből IIosvai Mihály deákné Majádi Katalin, ifj. Rátoni Jánosné Majádi Erzsébet, Baráti Kelemenné Hodosi Katalin és Patho István árvájának, Ferencznek birtokába megy át amaz osztozkodás alapján, a mely ezek és Tordai Zsigmond között jött létre a fenti Borbála birtokaira vonatkozólag. E birtokot a nevezett Dobszai saját költségén váltotta volt vissza;*Orsz. lt. Km. con. lad. 27. M. nr. 17. aug. 18-dikán tanusítja a kolozsmonostori konvent, hogy Ráthon birtok felett megegyeztek IIosvai Mihály és Dobai Katalin.*Tört. Tár. 1898. évf. 166. l.

1584-ben a váradi káptalan Báthori Zs., erdélyi vajda megbízásából átírja Losonczi Bánfi Boldizsárnak a krasznavármegyei Ráton birtokáról szóló határjárási levelet.*Bl. fasc. M. nr. 16.

1656 deczember 27-dikén Ugrai Zsigmondtól egy, Rátonyban lakó szabadost váltott ki Perecsenyi Nagy András nyolczvan forintért; de ezen szabadoshoz Lindvai Istvánnak és nejének, Derzsi Erzsébetnek is joga volt.*Nagyv. Múz. Blt. egyk. más.

Fáblyán Andrásnak, kit a pogány a lengyel hadjárat után gyermekével levágott 1660 körül, Rátonban birtoka volt.*Szgy.

1718 febr. 10-dikén Bréda Ferencz Rátonban a Hosszúhold nevű helyen egy puszta nemes telket ad Gencsi Györgynek.*Gencsi-lt. nr. 211. 1721 ápr. 5-dikén Nagy Borbála elzálogosítja rátoni örökségét Máté Bálintnak.*U. o. nr. 233. 1727 ápr. 18-dikán Menyői Láposi Pál cserébe ad egy rátoni telket Könyves Mihálynak egy zilahi telekért,*U. o. nr. 77. november 17-dikén Könyves Mihály elzálogosít egy rátoni kuriát, tartozékaival együtt Gencsi Györgynek.*U. o. nr. 962. 1755 junius 13-dikán Rátonban összeírják ama javakat, a melyek Gencsi Zsigmondot és Keczeli Györgyné Gencsi Erzsébetet illetik.*U. o. nr. 161.

1755-ben Bertalan Mihály, Fáblyán András özvegyének, Zoványi Kovács Katának második férje, átadta Rátonban levő {282.} részbirtokát Nagy Boldizsárnak, mostoha leánya, Erzsébet, urának, ki Gencsről származott át Rátonba, és utódainak.*Szgy.

1808-ban Rátonból összeírták a Nagy, Goris, Gyulai, Aracsai Kovács, Deák, Jakab, Ferenczi, Ladányi, Szabó, Boda, Kibédi, Kis, Borbély, Baczó, Berei, Szigeti, Zaj, Farkas, Erdélyi, Jákó, Bertalan, Birtalan, Kövendi, Ádám, Jóna, Hari, Domokos, Luka, Fazakas, Surányi, Filep, K. Pap, Tyúkodi, Vetési, Balog, Kovács, Hajdu, G. Pap, Pap, Gecse, Veres, Ötvös és Bréda birtokos nemes családok tagjait, összesen 90-et. Ezek kezén volt összesen 2 curia, 85 1/2 antiqua és 6 3/4 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt id. Nagy Zsigmondnak (egy curia, 11 antiqua, 1 nova), özv. Goris Györgynének (3 antiqua, 1/2 nova).*Szv. lt.

Hogy Rátonba a reformáczió jó korán eljutott, azt láttuk már előzőleg Kraszna történeténél. A tizenhetedik század elején iskolamestert is fizetett.*V. ö. III. k. 708–709. l. Talán eleinte filiája volt Krasznának.

A rátoni evang. reform. templom helyének a megállapítása iránt 1751-ben tartottak tanúvallatást, a mikor Alszegi Erzsébet, egy nyolczvan éves nő, azt mondja a «pusztában levő templomra, régi templomi fundusra»: tudja bizonyosan, hogy az a régi templomhely, «értem is az elsorvadott fatemplomnak talpjait».*P. S. E. I. r. 15. l.

Papjai közül ezeket ismerjük: Patai János 1726-tól. «Mint hivataljára alkalmatlan, meghalálozott Somlyón»). Krasznai József 1729; meghalt Böősházán. Püspöki Sámuel 1733. «Kiment a szilágyi papok társaságából.» Zilahi János 1754. Meghalt Rátonban, de eklézsia nélkül. Hunyadi B. Márton 1755, meghalt M.-Valkón. Váradi János. Eklézsia nélkül halt meg. Krasznai Sámuel 1770,*Tt. ev. ref. II. 141. lap. meghalt 1798. Székely József 1820–1893. Boér Károly 1858–1872. Ügyvédséget viselt. Jelenlegi lelkész: Vass Lajos.*Egyházm. lt.

{283.} Rátonnak 1646 előtt unitárius egyháza is volt.*V. ö. e mű I. k. 546. l.

Községi jellegű egytantermű elemi iskoláját 1872-ben szervezték; 1894-ben új iskola épűlt.

Ráton curialis községet sem 1715-ben, sem 1720-ban nem írták össze. 1847-ben a lakosok száma 395; róm. kath. 11, gör. kath. 12, evang. reform. 368, izr. 4.*Nagyv. Nvk. 1847. 102. lap. 1890-ben csak 366 lakost számláltak össze; nyelvre nézve magyar 355, német 1, oláh 10; vallásra nézve r. kath. 12, gör. kath. 88, ev. reform. 249, izr. 17. Házak száma 90.

1895-ben gazdaságainak száma 195, területe 1288 katasztrális hold, a melyből szántóföld 524, erdő 448, rét 122, kert 63, legelő 50, szőlő parlag 18, terméketlen 63 hold.*Mg. St. 498. l.

A községnek 1900-ban 7703 K 52 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1447 K 62 f.

Határrészei: Belső- és Külső-Mogyoród, Hosszú, Bársony Figura, Somos alatt, Bükk, Kéthegy-közt, Kis-talló, Alszeg alatt, Patakos-tábla, Bigecs alatt, Gazos-tábla. Szőlőhegyek: Bigecs, Nagy-hegy, Kis-hegy. Erdők: Alszegi erdő, Közép-cser, Bükk.