2. Somos. | TARTALOM | b) A krasznavármegyei Somos. |
Mint már mondók, a középszolnoki Somos Hadad-Győrtelektől délkeletre, a Somos patak mentén feküdt. 1825-ben is említve van, hogy Somos prædium Sz.-Cseh és Szilágy-Szeg között fekszik. Ez alkalommal egy ide való katonára szoros vigyázást parancsol a kir. kormány.*
Ez a Somos Váradnak török kézre jutása után (1682 előtt) pusztúlt el,* vagy még előbb; a Bik alatt való jobbágyok száma czímű tizenhetedik század elei összeírásban Illésfalvával s Alsó-Várczával {347.} említett ama Somos, melyről jelezve van, hogy elpusztúlt, hihetőleg már ez a Somos.
Közép-Szolnok vármegyének 1475 körüli adóösszeírásában Somus falut, mint Drágfi-birtokot, 3 írt 3 dénár adóval, Redegfalva és Bikácza közt találjuk.* 1543-ban a középszolnoki Somos-on (előfordúl Bikácza és Kolbászfalva között Benedekfalva előtt) 1 kapu után adóztatták meg Drágfi Gáspár jobbágyait, 2 szegényt pedig felmentettek.* 1549-ben a középszolnoki Somosfalwá-n (előfordúl Bikácza és Redefalva között Kolbászfalva és Monó előtt) újra csak 1 kapu után adóztak Drágfi özvegyének a jobbágyai. Ugyanekkor feljegyeztek 1 leégett házat is.* 1570-ben a középszolnoki Somos-on (előfordúl Bikácza és Borzlyuk között) még mindig csak egy kapu után adóztak a császár jobbágyai,* azután pedig, 1604-ben, a középszolnoki Gyulafi-jószághoz tartozó Somos-on és Bikáczán együttesen 1 rótt ház után 2 forintnyi adót fizettek.*
Az 1461, 1462, 1464, 1555, 1557, 1569 (1577), 1595, 1646, 1671. évek adatai teljesen egyeznek Bikácza faluéival. De mégis ismétlem ezeket azért, hogy annál világosabban szemlélhessük Somost a szomszédos falvak keretében.
1461 márcz. 23-dikán Kusalyi Jakcsi János tiltakozik az ellen, hogy a középszolnoki Somos birtokot (előfordúl Redefalva és Tóhát között), melyet ő Kusalyi Jakcsi Péternek zálogosított el, elfoglalta Bélteki Drágfi Miklós.*
Somos részbirtokot (Közép-Szolnok megyében) 1462-ben és 1464-ben bizonyos pénzösszeg átvétele mellett Kusalyi Jakcsi György, majd János végleg visszabocsátotta Bélteki Drágfi Miklósnak.* Ez a Somos előfordúl Kedefalva, majd Kolbászfalva után Redefalva és Bikácza között Felső-Várcza előtt.
1555-ben Drágfi György középszolnoki Somos birtokához {348.} (előfordúl Nyíres után Rhedefalva és Bikácza között Felső-Várcza előtt) –úgy látszik – a kincstár, Báthori András, vagy György, Ország Kristóf, Perényi János fiai egyaránt igényt támasztanak; ellenök tiltakoznak Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, Mihály és András.* Ugyancsak Somos részbirtok elfoglalása miatt ekkor Nádasdi Tamás ellen is tiltakoznak Kusalyi Jakcsi Boldizsár és Mihály.*
1557-ben Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, András és Mihály tiltakoznak az ellen is, hogy a középszolnoki Somos (előfordúl Nyíres után Redefalva és Bikácza között) felét Báthori Györgynek és nejének, Báthori Annának meg ezek fiának, Istvánnak adományozzák János király és anyja, Izabella.*
1577 április 29-dikén Rátóti Gyulafi László adományúl kapja S. Báthori Kristóftól a középszolnoki Somos (előfordúl Redefalva után) birtokot, melyet már János Zsigmond és Báthori István is neki adtak.*
1595 okt. 12-dikén Báthori Z. megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy a középszolnokvármegyei Somos birtokával is (előfordúl Redefalva és Mosóbánya között Tótfalu előtt) szabadon rendelkezzék.*
Somos pusztafaluhely (előfordúl Redefalva és Patakfalva között Mosóbánya előtt), 1676 máj. 13-dikán, mikor Kapi György és Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála osztoznak.*
Ennek az utóbbinak Somoson (előfordúl Mosóbánya után Kolbászfalu és Babocza között Inó előtt) két szökött jobbágynak a két puszta telke jutott.*
2. Somos. | TARTALOM | b) A krasznavármegyei Somos. |