a) A középszolnoki Somos.

Mint már mondók, a középszolnoki Somos Hadad-Győrtelektől délkeletre, a Somos patak mentén feküdt. 1825-ben is említve van, hogy Somos prædium Sz.-Cseh és Szilágy-Szeg között fekszik. Ez alkalommal egy ide való katonára szoros vigyázást parancsol a kir. kormány.*Szv. lt.

Ez a Somos Váradnak török kézre jutása után (1682 előtt) pusztúlt el,*Szv.lt. V. ö. e mű I. k. 146. l. vagy még előbb; a Bik alatt való jobbágyok száma czímű tizenhetedik század elei összeírásban Illésfalvával s Alsó-Várczával {347.} említett ama Somos, melyről jelezve van, hogy elpusztúlt, hihetőleg már ez a Somos.

Közép-Szolnok vármegyének 1475 körüli adóösszeírásában Somus falut, mint Drágfi-birtokot, 3 írt 3 dénár adóval, Redegfalva és Bikácza közt találjuk.*V. ö. e mű I. k. 179. lap. 1543-ban a középszolnoki Somos-on (előfordúl Bikácza és Kolbászfalva között Benedekfalva előtt) 1 kapu után adóztatták meg Drágfi Gáspár jobbágyait, 2 szegényt pedig felmentettek.*Dical. 1549-ben a középszolnoki Somosfalwá-n (előfordúl Bikácza és Redefalva között Kolbászfalva és Monó előtt) újra csak 1 kapu után adóztak Drágfi özvegyének a jobbágyai. Ugyanekkor feljegyeztek 1 leégett házat is.*U. o. 1570-ben a középszolnoki Somos-on (előfordúl Bikácza és Borzlyuk között) még mindig csak egy kapu után adóztak a császár jobbágyai,*U. o. azután pedig, 1604-ben, a középszolnoki Gyulafi-jószághoz tartozó Somos-on és Bikáczán együttesen 1 rótt ház után 2 forintnyi adót fizettek.*U. o.

Az 1461, 1462, 1464, 1555, 1557, 1569 (1577), 1595, 1646, 1671. évek adatai teljesen egyeznek Bikácza faluéival. De mégis ismétlem ezeket azért, hogy annál világosabban szemlélhessük Somost a szomszédos falvak keretében.

1461 márcz. 23-dikán Kusalyi Jakcsi János tiltakozik az ellen, hogy a középszolnoki Somos birtokot (előfordúl Redefalva és Tóhát között), melyet ő Kusalyi Jakcsi Péternek zálogosított el, elfoglalta Bélteki Drágfi Miklós.*Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 102. q. nr. 2.

Somos részbirtokot (Közép-Szolnok megyében) 1462-ben és 1464-ben bizonyos pénzösszeg átvétele mellett Kusalyi Jakcsi György, majd János végleg visszabocsátotta Bélteki Drágfi Miklósnak.*GKG. A. fasc. XX. Ez a Somos előfordúl Kedefalva, majd Kolbászfalva után Redefalva és Bikácza között Felső-Várcza előtt.

1555-ben Drágfi György középszolnoki Somos birtokához {348.} (előfordúl Nyíres után Rhedefalva és Bikácza között Felső-Várcza előtt) –úgy látszik – a kincstár, Báthori András, vagy György, Ország Kristóf, Perényi János fiai egyaránt igényt támasztanak; ellenök tiltakoznak Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, Mihály és András.*GKG. A. fasc. XX. Ugyancsak Somos részbirtok elfoglalása miatt ekkor Nádasdi Tamás ellen is tiltakoznak Kusalyi Jakcsi Boldizsár és Mihály.*Lelesz, Prot. 13. fol. 108. an. 1555.

1557-ben Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, András és Mihály tiltakoznak az ellen is, hogy a középszolnoki Somos (előfordúl Nyíres után Redefalva és Bikácza között) felét Báthori Györgynek és nejének, Báthori Annának meg ezek fiának, Istvánnak adományozzák János király és anyja, Izabella.*Lelesz, Act. an. 1557. nr. 13.

1577 április 29-dikén Rátóti Gyulafi László adományúl kapja S. Báthori Kristóftól a középszolnoki Somos (előfordúl Redefalva után) birtokot, melyet már János Zsigmond és Báthori István is neki adtak.*Ered. sajátkezű aláírás és Báthori-pecsét. GKG.-lt. cista A. fasc. I., III. és Erd. múz. gr. Gyulai Lajos adománya.

1595 okt. 12-dikén Báthori Z. megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy a középszolnokvármegyei Somos birtokával is (előfordúl Redefalva és Mosóbánya között Tótfalu előtt) szabadon rendelkezzék.*GKG. C. fasc. XIX.

Somos pusztafaluhely (előfordúl Redefalva és Patakfalva között Mosóbánya előtt), 1676 máj. 13-dikán, mikor Kapi György és Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála osztoznak.*GKG. A. fasc. VII.

Ennek az utóbbinak Somoson (előfordúl Mosóbánya után Kolbászfalu és Babocza között Inó előtt) két szökött jobbágynak a két puszta telke jutott.*U. o.