Szakácsi.

Zaka? 1240, Zakachy 1300, Zakách 1361, Zakach 1374, Zakacsi 1414, Zakaczy 1459, Szakachy 1460, Zakachi 1461, Zakazy 1475. Szakáczi 1523, Szakáczy 1533, Szakácsi 1558, Szakátsi 1583, Zakaczÿ 1604, Szakaszi*Tollhiba az okiratban. 1693.

1441-ben közép-, 1460-ban, 1533-ban belső-, 1480-ban külsőszolnokvármegyei, 1583-ban krasznavármegyei helységnek van mondva; különben Közép-Szolnok vármegyéhez tartozott.

Neve onnan származik, hogy királyi szakácsok voltak első lakosai.

Vámhely vala.*Csánki I. köt. 563. lap. A vármegye is tartott itt üléseket. Így pl. 1460 márcz. 7-dikén Nagydobai Csiszér (Chyzer) György a Kusalyi Jakcsok nevében tiltakozott az ellen, hogy Drágfi Miklós belsőszolnokvármegyei főispán a Mátyás király parancsára a belsőszolnokvármegyei Szakachy faluba hírdetett vármegyei gyülésen (gen. congregatio) megjelenőket halállal fenyegeti,*Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. pag. 80. nr. 2. a mint ezt már másutt is láttuk.

1704. okt. 22-dikén a szarvadi és szakácsii bírák parancsot kapnak Bikfalvi Ferencztől, hogy a fejedelem levelét {366.} faluról-falura a hadadi tisztek kezéhez vigyék 500 forint bírság alatt.*Nagyv. Múz. Blt.

Egy 1240-diki határjárásnál délről a Zaka-föld (terra Zaka) és a Szent Mária-hegyi apát Ukec (Kékecz?) prædiuma határos András, a Szerafin fia udvarbírónak a Sopronba (Szopor?) vezető nagy út mellett fekvő birtokával.*Fejér, IV. 2. 527. Talán már e Zaka-föld rejtegeti az első nyomot.

1300-ban a váradi káptalan beiktatja Thelát, Nezdát és Pált Zálnoki, Szakácsii (de Zakacho) és Gyurói Anduma fiait, Zakachy birtokba, melyet azok 1297-ben Erdew fiától, Dénestől kaptak többek között Újnémeti Chama fia Márton és Zanuki Lőrincz fiai: Róbert és György beleegyezésével.*Fejér, VI. 2. 274.

Zakachy egyike volt Szakácsi Erdélyi Jakab ama birtokainak, a melyeket – úgy látszik – el akarnak foglalni Csögi Péter és rokonai meg mások, a kik ellen 1354 okt. 17-dikén Erdélyi tiltakozik.*Anjouk. Okmt. VI. 243. és Nagyv. Múz. Blt. Szatmár vármegye szolgabirái ebben az évben jelentést tesznek I. Lajos királynak az Erdélyi Jakab, szatmári alispán szakácsii (Zakachy) jobbágyán Kegei János által elkövetett hatalmaskodásról.*Zichy-Okt. II. k. 551. l.

1361-ben Zakách helységben a Nyáresmező nevű részig terjedő és a Forrópataknak a Szekerespatakba való torkolatánál fekvő földeket Újnémeti János fia Elek, Márton testvére János és más újnémeti nemesek elfoglalták, ez ellen Szakácsi Gergely fia Jakab tiltakozik.*«Infra alveum, ubi alveus Foorowpatak dictus inalium alveum Zekerespatak dictum adiungitur.» Nagyv. Múz. Blt.

Zakach birtok 1374-ben is a Szakácsi Erdélyi Gergely fiának, Jakabnak a birtoka; de belőle a László fiai, Miklós és László, az ő unokatestvérei; a János fiai: Szentmiklósi Mihály és János és a Szentkirályi Mihály fia, Jakab erőszakosan foglaltak el többed magukkal részjószágokat, a miért őket a tulajdonos a váradi káptalan előtt be is vádolja.*U. o.

{367.} Zakacsi birtok nemessége és lakosai azok között voltak, a kik elfoglalták a Szoldobágy birtokhoz tartozó erdőket és a kik ellen ezért 1414-ben tiltakoztak János fia Péter, másik János fia György és Báthori Szaniszló fia István.*Lelesz, B. 157. f. 14. nr. 58.

A közép szolnoki Zakach talán egyike volt Dobokai Miklós és Majádi László ama birtokainak is, a melyekbe 1441 máj. 19-dikén be akarták iktatni Ilosvai Gewlberth fiait: Lászlót és Jánost, Ilosvai János deákot meg Bywlyei Jánost, a mi ellen tiltakoznak az előbbiek.*Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 69. nr. 3. áthúzva. Egyébiránt Szakácsiban jószága volt Mayádi Jánosnak. Halála után ez leányára, Ilonára, Sárvári Illés feleségére maradt, kinek elrendelt beiktatása ellen Szakácsi István deák a maga és Gerbedi László s több Mayádi családtag nevében tiltakozott, a mint a leleszi konvent 1450-ben V. Lászlónak jelenti. 1451-ben végre Palóczi László, országbíró e Görbedi és Mayádi ivadékokat makacs perlekedés miatt elmarasztalta.*Dr. Komáromi András: A Nagy-Idai család levéltárából. Századok 1888-dik évfolyam 8-dik füzet.

1461 máj. 25-dikén Mátyás király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Ilosvai István deák, Majádi László és Lelei Kaplyon (Kaplian) Miklós Zakachi birtokát lássa el új határjelekkel.*Dl. 28,851. Ez évi okt. 1-sején Majádi László zálogosította el Zakachi falubeli birtokát Sarmasági Valkai Ozsvátnak.*Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 135. nr. 3.

Zakachy birtokot 1475-ben Mátyás király Gilbert Miklósnak itélte Szakácsi Istvánnal és fiával, Jeromossal meg Krisztinával és Katalinnal szemben.*Lelesz, Prot. Parvi folio 53.

1475 körül Zakazyban Nagy Bálint jobbágyai 7 frt, Tamás jobbágyai 3 frt adót fizettek, István deák pedig 3 drral szerepel az adóösszeírásban.*V. ö. I. köt. 177. lap. 1543-ban (a középszolnoki Zakach-on) Perjemesi Máté özvegyének jobbágyai 4, a Kaplin János özvegyeéi 8, míg az erdődi plébános és Inotai Boldizsáréi {368.} csak 1–1 kapu után fizettek adót. Fölmentvék az adózás alól 4 bíró, 4 szabados, 18 szegény és 5 puszta telek.*Dical. 1549-ben (Zakachÿ-ban) 2 kapu után adóztak az erdődi plébános jobbágyai, a Kaplin János özvegyeéi 11 után, míg a Szakácsi Ferencz, Gencsi János, Szakácsi János, Ilosvai Balázs és Kőrösi Ferenczéi csak 1–1 után. E 18 kapun kívül feljegyeztek még 16 szegényt, 1 servitort és 2 új házat. 1550-ben a plébános jobbágyait csak 1 kapura becsűlték, Kőrösit pedig nem is említik.*U. o. 1570-ben (Zakachÿ-ban) 1 1/2–1 1/2 kapu után adóztak a Gencsi János, Szentkirályi Mihály özvegye és Szakácsi Ferencz jobbágyai, az özv. Ákosi Jánosné és Nádasdi Gáspáréi 1–1, a Kőrösi János és Újnémeti Istvánéi pedig 1/2–1/2 után.*U. o. 1604-ben Zakaczÿ falu 1 rótt ház után 2 forintnyi adót fizetett.*U. o.

1480 febr. 11-dikén Majádi János külsőszolnoki Zakachy birtokrészei Szucsakújlaki Cseh Tamásnál vannak zálogban.*Dl. 36,395. Km. Prot. J. p. 21. nr. 1. Csonka okl. följegyzés.

1489 máj. 5-dikén Mátyás király meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy Mihályfalvi György középszolnoki Zakachy birtokába iktassa be ezen György leányát, Bőnyei Jánosné Katalint.*Dl. 27,963.

Zakachy egyike volt azoknak a birtokoknak, a melyekbeli leánynegyedi részének felét és ingóságait 1503 május 24-dikén néhai Darahi Barát László leánya, Jusztina férjének, Borzási Lászlónak hagyományozta, a ki viszont a vajai és borzási birtokát hagyományozta nejének.*Dl. 36,405. Km. Prot. Michael p. 253. nr. 1.

A zakachy-i részbirtokot, 1510-ben, Császári Szele István eladta Báthori Gergelynek, István és Andrásnak.*Lelesz, C. Kraszn. Prot. 1. folio. 114.

1516 előtt a Szakácsi határáról elhajtott marháikért Kapjoni János, Perinesi (Perjemesi?) Mátyás, Ilosvai Miklós és Szakácsi Nagy László pert folytattak az erdélyi püspök csögi jobbágyai ellen.*Gencsi-lt. nr. 831.

{369.} 1522-ben Szakáczi birtokrészét elzálogosítja Mayádi István özvegye Magdolna negyvenkét forintért Spáczai Gáspárnak.*Nagyv. Múz. Blt.

Zakachy-t több helységgel együtt Lajos király Budán 1526-ban kelt levelével újra oda adományozza a Majádiaknak. Ezt a birtokot is birták ők már régebben, de a parasztok fölkelése alkalmával elveszítették.*Szgy.

1533-ban Szakáczy, belsőszolnokvármegyei falunak egy részét, mely Bilgezdi Nagy Ferencz özvegyét, Ilonát illette, átvette Szakáczy László az ő osztályos nővérétől tizenhat forintért és két borjas tehénért.*Nagyv. Múz. Blt. Szakácsi László húsz forintért Szakácsi Kaplyon Györgynek három telket zálogosított el.*U. o.

1548-ban bizonyos Zakachi birtoki szántóföldek elfoglalásaért Hatvani Gencsi János meg Gencsi Bálint fia, János megidéztetik Szakácsi Kaplyon Miklóst és Györgyöt, Kap onyi Miklósné Katalint meg előbb Csűri Imréné, most Zathaji Madarász Jánosné Erzsébetet.*Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 5. nr. 55.

A középszolnoki Zakachyban egy részbirtokot elfoglalt Kőrösi Ferencz, a ki ellen ezért 1550-ben tiltakoztak Sámsoni Kőrösi Miklós és fia, János.*Lelesz, C. Kraszn. Prot. 7. folio 37.

Szákácsi Kaplyan György zakacsii földjeiről elvitette a learatott gabonát Kovács Benedek, a kit amaz ebben az évben megidéztetett.*Lelesz, Act. an. 1550. fasc. 2. nr. 57.

1551-ben Ferdinánd király megparancsolja, hogy Majádi László középszolnoki Zakachy birtokába, mely ekkor Tordai Zsigmond és Sámsoni Kőrösi? (Euressy) Ferencz kezén volt, iktassák be Bőnyei Mátyást, a kit ama birtoknak része anyai jogon megilletett és a ki a jelenlegi birtoklókkal már meg is osztozott azon. Azt is meghagyta a király, ha Tordai és társa elleneznék a beiktatást, ez esetben idézzék meg őket.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. M. nr. 22.

{370.} Zakachyról szóló oklevelekről is számadásra idéztette meg 1553-ban Farnosi Mihályt mostoha fia, Mindszenti Gencsi Imre.*Lelesz, Act. an. 1553. fasc. 2. nr. 58. és Prot. 13. fol. 302. an. 1553.

1558-ban Mindszenti János és Menyei Ramocsa Imre középszolnoki alispánok s a szolgabírák előtt Vetési László és neje Klára kijelentették, hogy Zakachy Ferencztől a zakachy hegyen szőlőt vettek s annak árában négy forintot adtak, tizenkét forint fejében pedig Ruszuj Tamás nevű zakachi jobbágyukat zálogosították el.*Nagyv. Múz. Blt.

1565-ben Szakácsiban az Ebes patak mellett félházhely pusztatelket zálogosít tovább, mely előbb Bendő Lukács háza volt, Károly Lőrincz hugának, Ilotai Borbálának tizenhat forintért.*U. o.

1570 jun. 29-dikén Nagyfalusi Serédi Istvánt a szakácsí birtokba iktatják be. Ellene mondottak: özv. Szentkirályi Istvánné, Kaplyon Margit, özv. Szénási Lászlóné Kaplyon Erzsébet, Szénási Bálint és István, Gencsi János, Chwrÿ István, Ákosi Újnémeti István, özv. Ákosi Mihályné, Szénási Dorottya és leányai: Borbála, Petronella; özv. Ákosi Jánosné, Papfalvi Apollónia és leánya: Erzsébet. Nov. 4-dikén Serédi Gáspár, a Nagyfaluban levő fejedelmi hadak kapitánya János Zs. fejedelemtől ajándékúl kapja néhai Perjenessy Máté szakácsii birtokát.*U. o. Özv. Szakácsi Ferenczné Jeró Zsófiának és Szentkirályi Mihálynak jobbágyai ebben az évben jelen voltak, a midőn Serédi Istvánt a csögi birtokba iktatták be.*U. o.

1583-ban Szakácsiban bírt birtokaikat fejedelmi új adományként kapják Csűry István és Gencsi János. De a birtokba való beiktatásuknak ellentmondottak özv. Kispaczali Deák Jánosné Perjemesy másként Hasas Ilona és fia Kispaczali Ferencz, a miért ezeket a fejedelmi törvényszék elé idézik.*U. o. és Bl. fasc. KK. nr. 14. meg Gencsi-lt. 351. 1584-ben szakácsi nemesek, Szakácsi László és Szodorai János {371.} jelen vannak, mikor az itt említett Csüri Istvánt és Genesi Jánost szakácsii jószágukba akarják beiktatni.*Nagyv. Múz. Blt. és Gencsi-lt. nr. 825. Ugyanekkor Szénási Bálint, Dobszai Péter, Sándorházi János, Szentkirályi György és Kémeri István nevű fejedelmi jobbágyok (!) is jelen vannak.*Nagyv. Múz. Blt.

Zalachi-ról Orbán deákot és Warkoch Györgyöt idézték meg, mint szomszédokat, mikor a fejedelem 1588 máj. 18-diki parancsa folytán be akarták iktatni Fajdasi Horvát Gábort és nejét Ethely birtokba.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 15. Ez évi jun. 16-dikán Báthori Zsigmond, erdélyi vajda részjószágokat ad Szakácsiban, még pedig a bennük gyakorolt királyi jogokkal együtt, Szakátsi Lászlónak (a kinek az apja, László, a Szakátsi Bálint és Kaplyan Anna unokája), Újnémeti Istvánnak (az Újnémeti Bertalan és Ákosi Katalin fiának) és rokonának Dobzai Jánosnak; az Ákosi Mihály leányának, Petronellának, a krasznamegyei nótárius Deésÿ Mátyás feleségének. E részeket már azelőtt is ők bírták s azok ősi birtokrészek.*Szgy.

1594-ben Szakácsiról Ujnémeti István, Mezei Márton, Szikszai György és Szentkirályi György jobbágyai tanuskodtak, mikor Bályoki Szénás Zsigmond atyjának, Péternek szakácsii birtokáról Ér-Mindszentre, Gencsi István birtokára, szökött Péter Bálint nevű jobbágyát ettől visszaköveteli.*Nagyv. Múz. Blt.

1597 okt. 9-dikén meg nov. 8-dikán Gencsi János szakácsii javain megosztozkodtak e János özvegye, Erdélyi Dorottya meg leányai: Szigeti Mihályné Dorka, Angyalosi András Deákné Magdolna és Fruzsina.*Gencsi-lt. nr. 840. és nr. 1052. más.

1602 előtt a középszolnokvármegyei Zakaczyban is volt egy része Zsombori Farkasnak, a melyet 1602-ben Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adtak.*Orsz. lt. Gyf. kápt. E. 86.

1606-ban Szt.-Mihály nap utáni vasárnap Szakácsy László {372.} gyermekei: Zsuzsánna, (kinek férje Hatvani János) meg Ferencz a szakácsi udvarházat, mely Szodorai István udvarháza mellett volt s melyet Balázsházi Ferencztől előbb tizennégy forintért visszaváltottak, ugyanennyiért Hatvani Mihálynak adták zálogba Kávási János, szolgabiró és Hatvani János, esküdt előtt.*Nagyv. Muz. Blt. Ezek 1614 márczius 31-dikén Szakácsi Udvarhelyi Mátyás, szakácsi predikátor, Keresi Mihály szakácsi nemes ember, Ujnémeti Gáspár, Dézsi Máténé, Szentkirályi István és az erdődi predikátorság szakácsi jobbágyai előtt is osztoznak. Nyílat húztak és úgy osztották két részre a birtokokat, az osztozók «job» anyja volt Inotai Borbála Oláh Pálné, szakácsi főbiró volt Fazekas György, esküdt biró Balog Fábián.*U. o.

1609-ben Sarmasági Balog Mihály és Váradi Barancsi, másként Hobicz Gáspár bizonyítják, hogy Kraszna-Mihályfalván lakó Németi Miklós Deákné Horhi Anna két szakácsi jobbágyát, Hasas Mátét és Andrást, tizenkét forintért zálogba adta Gencsi Istvánnak.*Eredetije, a szolgabirák sajátkezű aláirásával, Nagyv. Muz. Blt.

1620 táján Adorján Mihály, récsei lakos, krasznavármegyei szolgabiró és Szodorai Kristóf, ilosvai lakos, assessor előtt llosván Beniczki Imre nemes udvarházánál Pándi Péterné Pipalyi Borbála nemzetes asszony (élő nyelvével» tett vallomást, hogy neki meg a bátyjának, Vid Mihálynak, Szakácsiban osztalékul jutott egy Farkas István nevű jobbágy, ő a jobbágybeli részét bátyjának engedte húsz forintért, a ki meg Beniczki Imrének s nejének Vid Erzsébetnek adta.*Szgy. Ez évi aug. 17-dikén Ilosvai Gencsi Bálint odaadja gencsi és szakácsii részeit Csűri Miklósnak a paposi, jándi, balotafalvi részekért.*Nagyv. Muz. Blt.

1621 decz. 16-dikán Ákoson lakó Érszentkirályi Mezey Márton Szakácsiban egy puszta házhelyet, Lindvai Istvánné és Pápai Mátyásné Csűri Kata telkei közt, tizennyolcz forintért {373.} zálogba ad Szakácsi Ferencznek Zalai János szolgabiró, Ákosi Újnémeti Gáspár és Sámsoni Vid László nemesek előtt.*Nagyv. Muz. Blt.

1629 nov. 22-dikén a szolnokvármegyei tisztikar előtt Érszentkirályi Mezei Márton fia, Demeter, harmadizben szólítja fel Szakácsi Zsuzsánnát, előbb Hatvani János özvegyet, most pedig Sarelyiáni Istvánnak Rátóti Gyulafi Sámuel tisztviselőjének nejét, hogy vegye fel azt a tizenhat forintot, a melyért Mezei Márton, az ő atyja és Mezei Lőrincz, vérrokona, a szakácsi Macskahegyen levő szőlőt elzálogosították, e szőlő Újnémeti Gáspár és Szentkirályi Sándor jobbágyának szőleje közt esett.*Alispánok voltak Balázsházy László és Sarmasági László. Mezei Demeternek ügyvédje volt e perben Kraszna-Czégényi Deák, másként Szabó Jakab középszolnokm. szolgabíró. Nagyv. Muz. Blt.

1630-ban Szakácsi Ferencz egyrészről, másrészről Szakácsi Zsuzsánnának gyermekei: Hatvani Kata Szodoray Jánosné, Hatvani Erzsébet, Ákosi Pap Istvánné, Hatvani Miklós (néhai Hatvani János gyermekei), Saroglyáni Farkas és Saroglyáni István – Balázsházi László középszolnokvármegyei alispán, Jakab Deák szolgabiró, Balázsházi Péter hites assessor és Juhos Miklós jegyző előtt – megosztoznak; az öreg udvarházat, melyet Hatvani János és felesége Szakácsi Zsuzsánna épített, Szakácsi Zsuzsánna gyermekei kapják, a földeket pedig két részre osztják.*1631 szept. 3-án a megyei tisztikar ezt hitelesen is kiállítja. Nagyv. Múz. Blt.

1633 márcz. 22-dikén és május 22-dikén Farkas Márton és Gergely Péter szakácsi emberek kezeskednek (Szénás Boldizsár és Török János nemesek előtt) Márton András és György szakácsi jobbágyokért, hogy esztendő múlva Pap Istvánné Hatvani Erzsébet jobbágyai lesznek.*U. o.

1639-ben Gersenyi János bérbe adja Szakácsi részbirtokát kilencz forintért Csűri Imrének.*Lelesz, Act. anni 1774. A. nr. 33.

1641 jun. 9-dikén Ér-Szent-Királyi Szentkirályi Istvánnak {374.} Ér-Szakácsi faluban levő birtokából Katalin nevű leánya osztályt kér testvéreitől, mit jun. 27-dikén meg is kapott.*Szgy. Egyenlően osztozik a néhai Érszentkirályi Szentkirályi István (és felesége: Dobai Judith) három gyermeke.*Szgy.

Ez évi szept. 21-dikén Gerseni János és György elzálogosítanak hat szakácsii telket Gálfi Péternek.*Gencsi-lt. nr. 850. más. és nr. 1676.

Zakachy is egyike volt ama részbirtokoknak, a melyeket Vassaly János nejére, Dancs Annára írt át, a miért 1647-ben tiltakozott ellene nővére, Katalin.*Lelesz, Signat. Lib. 28. fol. 18.

Szakácsi 1648-ban az osztozásnál Károlyi Ádámnak jut.*Gr. Károlyi-lt. IV. köt. 279.

Ez évi szept. 6-dikán és jul. 9-dikén Márton András és Józsa János szakácsi jobbágyok, földesuruknak, Papp Istvánnak és nejének Hatvani Erzsébetnek újra hűséget fogadnak – mert néminemű szófogadatlanságban lelettek – Mezei Mihály és Sándorházi János urak előtt.*Nagyv. Múz. Blt.

1655 november 18-dikán Újnémeti Ferencz középszolnoki szolgabiró előtt Csögi Magdolna egy szakácsi telket húsz forintért zálogba vetett Gencsen lakó Hatvani Andrásnak.*Rávezetve az okiratra, hogy 1761 decz. 7-én Bölönyi Sándorné Török Krisztina, mint iure szakácsiano heres, a zálogösszeget letette Tasnádon lakó Hatvani Istvánnak, Hatvani András utódjának. (Nagyv. Múz. Blt.)

1665 jul. 14 előtt Hatvani Jánosné Balogh Anna zálogba vett Nagy Mihályné szarvadi lakostól egy szakácsii telket.*Nagyv. Múz. Blt.

1669-ben krasznavármegyei ilosvai lakos, Dobai György, a Szakácsiban levő részbirtokát és házhelyét Szilágy-Szécsben lakó Szécsy Györgynek adja.*Szgy. Ez évi május 16-dikén Korlát János és neje, Makó Zsuzsánna elzálogosítják Szakátsiban Gyárfás István és Péter nevű jobbágyaikat Bikfalvi Ferencz, ecsedi számtartónak.*Gencsi-lt. nr. 139. és 855. másolat.

1670 jun. 2-dikán Szepesi Pál és neje Mezei Anna, továbbá Mezei Borbála és Mezei Klára három lakott és egy puszta {375.} szakácsi telek meg egy ákosi puszta szőlő ügyében úgy egyeztek ki Hatvani Jánossal, hogy ők egy Farkas György nevű szakácsi jobbágyot kapnak telkestül.*Szepesi Pál csak keze keresztvonását teszi oda. Az alányomott pecsét köriratán «Nagi Halmagi Andras» olvasható. – Tanú volt még Pap Mihály esküdt megyebíró. – (Nagyv. Múz. Blt.)

Néhai Pap István 1674 előtt egy Márton András nevű szakácsi jobbágyát elzálogosította Pelei Ferencznek. Most azonban Pelei többek kérésére harminczöt forintért visszabocsátotta néhai Pap István fiának, szintén Istvánnak, Kádas István középszolnokvármegyei, Somlyai Bornemissza Sámuel krasznavármegyei szolgabirák, Szécsi György középszolnokvármegyei és Borbély György krasznavármegyei hites megyebirák előtt. A szolgabirák e levelet «az varmegyeknek szokott peczetivel is roboraljak».*Szolnok megye pecsétjének mezejében egyedül ez áll: Comitatus Szolnok. Kraszna megye pecsétje mezejében egy koronából növő kinyujtott nyelvű, egyik lábával buzogányt tartó oroszlán és a pazs felett CRA… látható. Eredetije Nagyv. Múz. Blt.

1681-ben Báthori Zsófia fejedelemasszonynak szolnokvármegyei Szakátsi birtokát is lefoglalták bizonyos tartozás fejében Magyar-Véggyantai Boros László számára.*Bl. fasc. HH. nr. 22. és fasc. YY.

1686 jan. 29-dikén Perecsenyi Nagy Andrásné Szentkirályi Katalinnak részbirtoka volt a középszolnoki Szakácsiban is, melyhez Perecsenyi Lindvay, másként Kovács Mihálynak és nővérének, mint vérrokonoknak, is joguk van.*Nagyv. Múz. Blt. Ez évi nov. 4-dikén Ákosi Pap István egyik szakácsi jobbágyát nejének, Guthy Pannának ajándékozza.*U. o.

1689 febr. 28-dikán Hatvani János, Pap István és Pap Mihály szolnokvármegyei hites assessorok jelentik Közép-Szolnok vármegyének, hogy a tanúvallatást Józa János nevű jobbágy marháiról megtartották; tanúk voltak Pelei Gábor, Bideskúti Tamás, Balásházi Ferencz, Hatvani János és Szénás Péter jobbágyai.*A jelentést felbontotta 1690 jan. 17-dikén Guthy István alispán, Pap Mihály és Pap István pecsétjében egy hársfalevél és hat csillag látható. (Nagyv. Múz. Blt.) Ez évi márcz. 9 előtt Balázsházi Sámuel, {376.} középszolnoki szolgabiró, egyik, Kelemen György nevű, szakácsii jobbágya által Közép-Szolnok vármegye törvényszéke elé idézi ifj. Papóczy Ferencz, szakácsii lakost.*Nagyv. Múz. Blt.

1692 jun. 3-dikán egy, Szakátsi faluból elszökött, Lukáts máskép Sánta Péter nevű, örökös jobbágy tárgyában Bideskúti Ferencz és Balog Erzsébet, somlyói lakosok érdekében megidézik a Hidvégre való Szász Mátyás urat.*Gencsi-lt. nr. 21.

1693 febr. 3-dikán Kónya Tivadar, szakaszi jobbágy kezességet vállal egy újnémeti jobbágyért.*Nagyv. Múz. Blt.

1699 szept. 30-dikán özv. Medgyesi Sámuelné Kovács Katalin zálogba adja szakácsii részjószágát Szécsi Guthi aszszonynak és gyermekeinek, Pap Zsigmondnak és nejének, Tyúkodi Nagy Zsófia asszonynak és Pap Lászlónak.*U. o.

1707 máj. 31-dikén Dobai Zsigmond alispán megparancsolja Ákoson lakó Pap Zsigmond szolgabirónak, hogy azon szakácsi paraszt embereket, a kik Pap Mihály holta után annak javait (mert Pap Mihály huga paraszt emberhez ment férjhez), az özvegy akarata ellen felosztották, ettől tiltsa el, s biróság itéletéig a javakat zár alá vegye.*U. o.

Szakácsi egyike volt Szécsi György és neje, Guthi Judit ama javainak is, a melyeknek felosztására 1716 jun. 20-dikán az előbbiek leánya, Zsombori Jánosné Szécsi Zsófia megintette Gencsi Györgyné Dobai Erzsébetet és Csatári Andrást.*Gencsi-lt. nr. 951. Ez évi nov. 4-dikén, Pap István elzálogosított egy szakácsi telket Gencsi Györgynek.*U. o. nr. 1674.

1718 decz. 14-dikén llosvai Dobai György és neje, Szécsi Judit gyermekei megosztozkodnak a szüleikről maradt szakácsi részjószágon is.*U. o. nr. 213.

A kolozsmonostori konventnek egy 1722-ben kelt oklevele szerint Zsombori Farkas szakácsii jószágába Horváth Simont iktatták be, de ellentmondott Zsombori Zsigmond.*U. o. nr. 240.

{377.} 1742-diki tanúvallatás szerint Szakácsiban két paraszt telket szerzett Boros Kata, még mikor néhai Bagosi Pállal lakott.*Bl.

1755 jun. 13-dikán Szakácsiban összeírják ama javakat, a melyek Gencsi Zsigmondot és Keczeli Györgyné Gencsi Erzsébetet illetik.*Gencsi-lt. nr. 161.

1784-ben Szinyérváraljai Horváth Péter és János meg Sándorházi Péter több más rokonukkal együtt birtokosok;*Szgy. Menesági István, György meg Csoknyai György megegyeznek Szakácsi visszaszerzésére nézve is.*Lelesz, Act. an. 1784. nr. 34. et 35.; Prot. fol. 36. et 37.

Wolkenstein-Trostburgi gróf felesége Aspremont Anna 1795-diki vallomása szerint Szakáts a tasnádi uradalomhoz tartozik s mint Rákóczi Ferencz-féle birtokot a kincstár magának tartotta meg.*Bl. fasc. yy. nr. 2.

Közép-Szolnok vármegye 1705-ben Szakátsiból (Külsőfél) lovas zsoldos állítására a következő nemeseket írta ki: Pap Mihály, Pap János Mihály, Hatvani Ferencz, Szeremi Zsigmond, Nemes György, Uszkai István, T.-Szarvadi: Fekete István és Beke Miklós, P.-Kesziek: Fejér Mihály és Pápai János: Pelei Lakatos Márton.*Szv. lt.

Az országos nemzeti fölkeléshez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Szakácsi községből a következőket; kisebb birtokosok: gr. Teleki László, gr. Andrási Károly, br. Bánfi György, br. Vesselényi Miklós, Bölöni József, Terjényi Istvánné, Fekete László, Csatári Sándor, Tisza László, Véér András-utódok, Pétsi Antal, Kabós István, ö. Hatvani István, Hatvani András, Bikfalvi István, Péter és Mihály, Ungvári Józsefné, Egey Ferencz, Papp István, László Mihály, Gárdus Tógyer, Csomai-család, Pelei Imre, K. Szabó Ferencz, Laskai Sámuel, Balog-család, Szodorai Kiss János, Gaál Sámuel, Szomódi István, Szekeres József, Détzeg Pál, Papp Sándor, Bölöni Gáspár, Somlyói Szabó Ferencz és Othlik Károly; saját telkükön lakó, egyházi adómentes nemesek: Bikfalvi {378.} András, Berei Mihály, Lugosi István, Patai Pál, Szondi Kiss János, K. Szabó József, K. Szabó András, G. Szabó András, D. Szabó András, Szabó Pál, Bajnai Ferenci, Pápai Mihály, ö. Papp László, Batto Ferencz, Hatvani Mihály, Szirmai István, öreg Balási János, ifjú Balási János, ifjú Pap László Ungvári István, Szirmai László, Kováts István, Rátz Ferencz, Balási István, Elek Péter, Túri Ferencz, Lugosi András, Lugosi Mihály, Göntzi Mihály, Tálas József, Barta Antal, Dotzi Dániel, Szabó Sámuel, Jakab István és Torma János; más telkén lakó. adómentes nemesek: Hatvani Zsigmond, Gőde Jeremiás, Oláh Pap Sándor és Molnár Pál; saját telkükön lakó adózó nemesek: Farkas Ferencz, József, István és Pál; Pap Mihály, Márton Mihály, Farkas Imre, Gombos János és István, Makszim Tamás, Sido János, Pál, Mihály, György és József, Nagy Pál és öreg Gétzi Zsigmond; más telkén lakó, adózó nemesek: Nagy János, Slem János, Sido András és Péter, Szász István, Rákótzi István, Lemján János és György, Száva György és Petrutz Luka; fizetést élvező urasági tiszt: Bányai Lajos; papok: Bajomi János ref. és Popovits Mikuláj oláh: kántorok: Gál István ref. és Brátis Mihály oláh; árendátorok: Veress Sido János, Salamon Izrael, Sámuel Mózes és Vájsz Salamon; molnár: Filep János.*Szv. lt.

1805-ben a következő fegyverfogható 1. adómentes nemeseket: a) lovasok Bölöni Sándor, Hatvani Miklós, B. Szabó Sámuel, Hatvani Sándor, Egei Ferencz, Bányai Lajos, Szabó József, Pápai Mihály, Patai János, Balási Ferencz, Jakab István, Kovács András, Kabai Sándor, Pap Farkas, Délczeg Zsigmond és Dávid, Szirmai István, Szabó Zsigmond, Barta Antal, Bikfalvi István és János, Szabó Pál, Hatvani Zsigmond és Mózes, Bajnai Ferencz, G. Szabó Sámuel, K. Szabó Sámuel, Czirják Gáspár, Hatvani András, K. Szabó András, Ungvári István, Balázsi János és István, Gaál István, Kónya István; b) gyalogosok {379.} Lugosi István, Berei József, Dóczi Dániel, Gőde Jeremiás, Bikfalvi Ferencz, Szirmai László, Hatvani Mihály, Elek István, Rabéczi Sámuel, G. Szabó András és Ferencz, Szirmai Pál és Márton, Túri Ferencz és Mihály, Elek Péter és Ferencz, Molnár Sándor, Gönczi György és Mihály, Berei István, Lugosi Mihály, Vadai János, Torma János, Bráti Sándor, öreg Pap László, Bató Ferencz, Örsi István, Betlen János, Jakab János, Kovács Gergely, Cz. Szabó Ferencz, Rákóczi István, Bráti Urszuj, Mándi István, Bocz István, Haczi András, Ugron István és Bikfalvi András; 2. adózó nemeseket: a) lovasok Máxim Kosztán, Farkas Ferencz, Gombos János és István, Szász István; b) gyalogosok Géczi Péter, Fogarasi József, Zsidó József, Pál, Péter, András és János, Pap Mihály, Fekete Mihály, Rákosi Mihály, Kisfarkas György, Zsidó Mihály, Fogarasi Mihály, Farkas András és István, Nagy Pál, Vanka Tanaszi, Száva György, Nagy Ferencz, Győrfi Mihály, Szász János, Márton Sámuel, D. Szabó László, Szász András, Farkas József, Nagy János, Zsidó György, Farkas István, Anka Mihály, Bota másként Balabán László, Sándor és György, Sztán Gábor, Varga György, Pató János és József, Farkas János és Sándor, N. Zsidó Pál, Zsidó Dániel, Bálint János, Filep György, Nemes Tógyer és Sirika József.*Szv. lt.

Az evang. reform. egyházat a katholikusok építették volt, de már teljesen átalakították. A toronyban egy harangon a következő nagy gót betűs felirat van:

*Bunyitay Vincze: Schematismus 370. l.

A régi egyház 1660-ban pusztúlt el, mikor Sejdi basa az Érmelléket fölégette.

A mint az egyház faláról leolvashatjuk, Bölöni Sándor s neje, Török Krisztina segítségével épűlt újjá az egyház 1760-ban, a mely alatt e családnak kriptája van, 1833-ban egy szárnyépűlettel bővítették az egyházat.

{380.} Az anyakönyvek 1786-ban kezdődnek.

Úrasztali készletei: aranyozott ezüst borosztó pohár ezzel a felirattal: «1682-ben Görgei György a szakácsi ecclesiának» , egy abrosz, Nagy Sára adta «Ezer 7 száz 10 hatban». Keresztelő poharat 1750-ben Bölöni Sándor és Török Krisztina készíttetett.*V. ö. Névk., ev. ref. 1875. 6. l.

1658 aug. 8-dikán Rákóczi György fejedelem a szakácsii dézsmának tizenhatodát a szakácsii prédikátornak adja.*Nagyv. Múz. Blt. más.

Papjai: 1614-ben a már említett Udvarhelyi Mátyás. A töröktől szabad tractusok espereseinek 1686 aug. 11-diki avasújvárosi gyülekezete Szőlőskei Istvánt,*Tt. ev. ref. I. 59–60. ll. az 1712 szept. 28-dikán Debrecenben tartott közzsinat Patai Pált küldte.*U. o. I. 93. lap. 1774 áprilisában Örsi Istvánt küldték ide,*U. o. II. 164. lap. a ki 1779-ig működött, 1779-ben Bethleni János, 1779–1780. Kassai György, 1780–1791. Örsi István ismét, 1791–1800. Bajomi János, 1800–1803. Sallai János, 1803–1820. Keresztes Mihály esperes, 1820–1826. Bene Mihály, 1826–1854. Szaklányi Dániel, itt halt meg, 1854–1856. Pataki Károly segédpap, 1856–1866. Benedek Pál (Kolozsvárról jött), 1866-tól Szentkirályi László.*V. ö. Névk. ev. ref. 1875. 5. l. és Egyházm.-lt.

A gör. katholikusoknak 1886-ban fatemplomuk van.*Sch. 1886. 167. Szakácsinak 1646 előtt unitárius egyháza is volt.*V. ö. e mű I. köt. 546. lap.

A községben kéttantermű evang. reform. s egytanítós gör. kath. elemi iskola van. Az evang. reformátusok csak nemrégiben új épületet emeltek.

Alig kelt ki a helység Sejdi hasa üszkeiből, 1718-ban újra leégett.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 340. lap. 1833-ban is nagy tűzvész pusztított, a mely rommá tette a papilakot, iskolát, a mikor az egyház múltját érdeklő régi becses iratok is elhamvadtak.*Névk. ev. ref. 1875. 5. l.

Szakácsiban 1715-ben 8 jobbágy- és 1 zsellér-, összesen {381.} 9 háztartás fizetett adót, 8 magyar és 1 oláh. 1720-ban 1 nemes, 10 jobbágy, 8 zsellér és 1 taksás, összesen 20 háztartás, 18 magyar és 2 oláh. A népeség száma 1715-ben 81 lélek, magyar 72, oláh 9: 1720-ban 180 lélek, 162 magyar és 18 oláh.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l. 1720-ban négy telek volt pusztán már negyven év óta.*U. o. 341. l.

1847-ben a lakosok száma 847; róm. kath. 10, gör. kath. 347, evang. reform. 460, izr. 30.*Nagyv. Névk. 1847. 104. lap. 1869-ben 1442, 1880-ban 1254, 1890-ben 1486 lakosa van; nyelvre nézve magyar 110, oláh 362, egyéb nyelvű 12; vallásra nézve róm. kath. 18, gör. kath. 374, evang. ref. 1031, izr. 31. Házak száma 292.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 26, 1720-ban 309 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 15, 1720-ban 64 kaszást; szőlőt 1715-ben 17, 1720-ban 110 kapást.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 66. és 67. l.

1895-ben gazdaságainak száma 317. Területe 5358 katasztrális hold, a melyből szántóföld 3441, erdő 836, legelő 415, rét 364, kert 8, szőlő beültetve 7, terméketlen 287 hold.*Mg. St. 506.

A községnek 1900-ban 15,606 K becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 8547 K 62 f.

Utczái: Nagy-, Kún-utcza, Kandia, Hegyalja, Hathód.

Határrészek: Ereszény, Veresses, Gyúró (régi falu helye),*V. ö. III. k. 360. lap. Juhászkút, Laposmező, Függő-oldal, Cserepes (állítólag szintén falu helye), Gánás, Dobjakab, Szekeres, Bolygó; hegyek: Melegmál, Czihó, Gorzás, Salamon-Nagy-hegy.